A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Ha az RMDSZ sikeres, az erdélyi magyarok is sikeresek – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök január 28-án, szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának év eleji ülésén. Politikai tájékoztatójában olyan témákra reflektált, amelyek a romániai, erdélyi magyar emberek hétköznapjait érintik.
Önkormányzati és parlamenti választások
Kelemen Hunor szövetségi elnök a 2016-os év két választásáról elmondta: az elmúlt évben a Szövetség két rendben kérte az erdélyi, a romániai magyarok bizalmát, amelyet meg is kapott. Ennek eredményeként az RMDSZ több önkormányzatot vezet, mint az előző ciklusban. A parlamenti választások eredményéről kiemelte: ez olyan lett, amelyre minden magyar ember büszke lehet, amelyet minden magyar ember vállalni tud.
Hosszú évek után először újra arányos a magyar emberek képviselete a parlamentben. „Azt gondolom, ezt az eredményt közös sikerként kell elkönyvelnünk, mert növekvő szavazatszámot is jelent. Azt is bizonyítja, hogy jó döntéseket hoztunk meg az elmúlt időszakban: jó döntés volt, amikor 2014-ben kiléptünk a kormányból, jó döntés volt, amikor a Magyar Polgári Párttal összefogtunk azért, mert azt a magyar emberek így kívánták. Ehhez a sikerhez kellett az is, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetséggel rendezzük a viszonyunkat. Az vezethet csakis előre, amikor az anyaországból is támogatják az erdélyi magyar politikát” – nyomatékosított.
Parlamenti munka
A romániai magyar közösség igényeire építi közpolitikáját a Szövetség: a következő időszakban minden egyes állásfoglalásában azt veszi figyelembe, hogy mi jó az erdélyi, a romániai magyar közösségnek.
Kelemen Hunor kihívásként tekint arra, hogy a kisebbségi jogok megerősödjenek, kibővüljenek, szerinte egyáltalán nem helyes az az állapot, hogy a meglévő törvényekkel ellentétes döntések születnek: „éppen ezért legalább ennyire fontos, hogy a jogállamiság alapjait megerősítsük. Jelenleg erős túlzással lehet csak jogállamiságról beszélni, arról, hogy megfelelőképpen működnek a hatalmi ágak. Azokat az értékeket, intézményeket kell megerősítenünk, amelyek nélkül nincsenek kisebbségi, szabadság- és emberi jogok.” Az RMDSZ elnöke úgy véli, amint sérülnek ezek a jogok, az etnikai, a nemzeti kisebbségek lesznek a jogsérelmek elsőszámú elszenvedői.
A következő időszak kihívása ugyanakkor az RMDSZ Erdélyre vonatkozó, választási kampányban tett ígéreteinek minél nagyobb arányú megvalósítása.
Parlamenti együttműködési megállapodás
Az RMDSZ kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködéséről elmondta: a Szövetségnek döntenie kellett, hogy mit tesz a választást követően, matematikailag fel sem merülhetett az, hogy más kormány alakuljon, ilyen körülmények között esély sem nyílt kormányra lépni: „a felajánlott parlamenti együttműködés nem előzménytelen, olyan politikai eszköz ez, amelyet 2000–2004 között már sikeresen használt a Szövetség. A parlamenti együttműködési megállapodás fontos eszköz, hiszen a mi 6,5–6,6 százalékunkhoz mindig hozzá kell még tudni legalább negyvennégyet adni, hogy elfogadtassuk a parlamentben a magyar közösséget érintő javaslatainkat.”
Az RMDSZ az együttműködéssel olyan helyzetet kívánt teremteni, amelynek következményeként minden magyar ember nyer, hiszen – mint Kelemen Hunor beszédében rámutatott – az általa vezetett szervezet tudja, milyen korrekciókat kell elvégezni, milyen területeken kell törvénymódosítást megfogalmazni, ehhez pedig partnerekre van szükség. A megállapodás szövegszerűen tartalmazza, hogy minden ülésszak végén a felek kiértékelik az együttműködést, az eredmény függvényében döntenek a folytatásról.
Büntetőtörvénykönyv és büntetőeljárás
Politikai helyzetértékelőjében a büntetőtörvénykönyvvel és a büntetőeljárással kapcsolatosan az RMDSZ elnöke elmondta: ez egy nagyon egyszerű kérdés, amelyet nagyon is el lehet bonyolítani. „Minden alkalommal, amikor sürgősségi kormányrendelettel próbálták rendezni ezt a kérdést, hiba csúszott be. Az alkotmánybíróság rengeteg olyan határozatot hozott, amely több mint negyven pontban kimutatja, hogy a mostani büntetőtörvénykönyv és büntetőeljárás alkotmányellenes. A parlamentnek hosszú éveken keresztül nem volt bátorsága meglépni a korrekciót: akkor, amikor valaki megpróbált módosító javaslatot benyújtani, bírálat érte. ”
2016-ban a Ciolo?-kormány sürgősségi kormányrendelettel, közvita nélkül módosította a büntetőtörvénykönyvet, ami nem érte el a társadalom ingerküszöbét: „ez az intézkedés csak rosszabbított a helyzeten, hiszen az ügyészt a bíró fölé helyezi, ez pedig egy ügyészi állam alapjait teremtheti meg.”
Az RMDSZ álláspontja az, hogy ebben a kérdésben is parlamenti vitára van szükség, így kevesebb hiba csúszhat be, mint egy kormányrendeleti döntés révén.
Nemzetbiztonsági törvénycsomag
A 1990-es években és 2000-es évek elején készült jogszabályok teljes mértékben korrekcióra szorulnak. Az alkotmánybíróság 2016 elején döntést hozott arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem használhatja büntetőeljárásban a hírszerző szolgálat által végzett lehallgatási anyagokat – jelentette ki Kelemen Hunor. „Amikor ma azt mondja az ügyészség, hogy 2016 tavasza óta nem használ fel nemzetbiztonsági lehallgatási anyagokat, nem állít igazat: Horváth Anna ügye teljes mértékben nemzetbiztonsági lehallgatási anyagra épül, ami első látásra alkotmányellenes. Ezen a területen is rendet kell teremteni, őszintén kell felszólalni azért, hogy a szabadságjogokat betartsák. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ne lehessen mondvacsináltan megvádolni senkit.”
Közkegyelem
„Közkegyelemre szükség van, de nem szabadott volna ezt a témát egyik napról a másikra a sötétből előhúznia a kormánynak. Azt a látszatot keltetni, hogy nincs szükség közkegyelemre, hogy erről a társadalomnak kell dönteni, téves. A közkegyelem nem a megbüntetettek és a nép közötti viszonyról szól, hanem az állam és a megbüntetettek közöttiről, ezért is nem lehet népszavazást tartani annak témájában” – sorolta az RMDSZ elnöke, akinek az az álláspontja, hogy sürgősségi kormányrendelettel és felelősségvállalással nem lehet a közkegyelmet rendezni, ennek a témának a parlamentben van a helye, de nem a költségvetés elfogadása előtt. „Az államelnöknek joga van népszavazást kezdeményezni, amint kiderül, hogyan fogalmazzák meg a referendum kérdését, tudunk erről érdemben is beszélni” – mondta el beszédében Kelemen Hunor.
 
Politikai beszámolójában a Szövetség elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ idei Kongresszusának az a tétje, hogy a következő két esztendőre irányt mutasson. Olyan időszak következik, amikor van idő az építkezésre, amikor kell is építkezni: „remélem, hogy lesz erőnk és lesznek partnereink ahhoz, hogy tisztázzuk azokat a kérdéseket, amelyek a román-magyar viszonyon, a két állam közti viszonyon javítani tudnak. A következő években napirendre kell tűznünk ismét a többség és kisebbségi közösség közötti paktumot: mi egy konstruktív párbeszédet akarunk, amely értékekre, kölcsönös tiszteletre, az identitás újrateremtésére alapozza az intézményes együttműködést.”
Végezetül ismertette, az RMDSZ alapszabályzata értelmében a szövetségi elnöknek kell javaslatot tenni az ügyvezető elnök személyére: „Porcsalmi Bálint 17 éve dolgozik a Szövetségben: volt ügyvezető alelnök, államtitkár, a helyi szervezetek kampányaiban is aktívan részt vett. Magam is sok-sok éven keresztül együtt dolgoztam vele, megvan a tudása arra, hogy a következő időszakban jó ügyvezető elnök legyen” – összegzett Kelemen Hunor politikai tájékoztatója végén.