A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Igazat adott a luxemburgi bíróság a Minority SafePack kezdeményezőinek
MÁÉRT - 2017. február 3., péntek 12:47

Ma, február 3-án reggel hirdette ki döntését az EU Törvényszéke a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés perében, amelyet a kezdeményező bizottság az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) támogatásával indított az Európai Bizottság elutasító döntése ellen 2013-ban. A Minority SafePack benyújtásával az őshonos európai kisebbségek párbeszédet kértek az uniós intézményektől egy közös kisebbségvédelmi keretszabályozás létrehozásáról és a nyelvi-kulturális sokszínűséghez kapcsolódó intézkedésekről, azonban az Európai Bizottság ezt megtagadta. A luxemburgi bíróság a kezdeményezőknek adott igazat és hatályon kívül helyezte a döntést. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a kezdeményező bizottság tagja és Vincze Loránt, a FUEN elnöke egyaránt üdvözölték a bíróság döntését.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: „örvendünk, hogy az Európai Unió megértette: nem különleges bánásmódot kérünk, hanem annak elismerését, hogy a nemzeti közösségek teljes értékű tagjai a társadalomnak, Európának. Ám fontosnak tartjuk elmondani: bármilyen döntés is született volna a mai nap, nekünk tovább kell haladni azon az úton, amelyen az őshonos kisebbségeket képviselő partnereinkkel elindultunk.”
A bíróság azért érvénytelenítette a Bizottság döntését, mert az nem indokolta meg kellőképpen a kezdeményezés elutasítását, és nem nevezte meg pontosan azokat a javaslatokat, amelyek uniós hatáskörön kívül esnek. A részletes indoklás elmulasztásával a Bizottság megfosztotta a kezdeményezőket egy új javaslat kidolgozásának lehetőségétől, ezért a bíróság arra kötelezi, hogy új döntést hozzon a Minority SafePack ügyében. A Bizottság nem vette figyelembe a kezdeményezők záró rendelkezését sem, miszerint akár részleges bejegyzést is elfogadnak – áll közleményben –, a bíróság azonban nyitva hagyta a részleges elfogadás kérdését.
„Sok évig kudarcosnak tűnt az európai polgári kezdeményezés helyzete, viszont mára bebizonyosodni látszik: csakis úgy kerülhet az eddigieknél nagyobb nyomatékkal napirendre a kisebbségvédelem, ha a kezdeményezők és támogatók mindvégig kitartanak Brüsszelben, de otthon is, ha a harcot nem adják fel” – értékelte az RMDSZ elnöke. A Minority SafePack erényének tartja, hogy sikeresen azonosította azokat a területeket, amelyek szervesen kapcsolódnak az európai közösségek legfontosabb törekvéseihez: az anyanyelv és identitás védelméhez, a politikai képviselethez, a régiók megerősödéséhez, valamint az egyenlő bánásmódhoz.
Kelemen Hunor összegzésként kiemelte: egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió válaszút előtt áll, a mai döntés reménnyel tölti el azt a 60 millió állampolgárt, amely Európa valamely őshonos kisebbségéhez tartozik: „Európa akkor lesz sikeres, ha annak minden állampolgára sikeres. Ha az Unió nyitott, ha meg tudja hallani az emberek hangját, figyelembe veszi azok javaslatait és kezdeményezéseit. Nem pedig eltávolodik tőlük.”
Vincze Loránt, a FUEN elnöke a kihirdetést követően így nyilatkozott: „ma győztek az európai nemzeti közösségek. Még nem érkeztünk el utunk végéhez, de jelentős szakaszgyőzelmet arattunk. Az ítélet arra kényszeríti az Európai Bizottságot, hogy érdemben foglalkozzon az európai kisebbségek beadványával. A kisebbségi összefogás és az alaposan előkészített szakmai munka meghozta gyümölcsét. Az RMDSZ, a Dél Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségi Ifjak szervezetének a FUEN égisze alatt megvalósított kezdeményezése mindannyiunk sikere. Köszönet minden támogatónknak! A munkát pedig már holnaptól folytatjuk.”
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés a FUEN legfontosabb politikai projektje, amelyet a FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) kezdeményezett. A Nem vagy egyedül. Egymillió aláírás a sokszínű Európáért! mottót viselő dokumentum tizenegy EU-s intézkedést és jogszabályt javasol, amely az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálja a következő területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális (állami) támogatás.
A kisebbségi javaslatcsomagot az RMDSZ kezdeményezésére, a FUEN ernyője alatt, a kezdeményező bizottság 2013-ban nyújtotta be. Az Európai Bizottság uniós kompetenciahiányra hivatkozva elutasította bejegyzését, így nem kezdődhetett el egy uniós jogi aktus elfogadását célzó egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A kezdeményező biztosság tagjai között van Hans Heinrich Hansen akkori FUEN elnök, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint az ENSZ egyik magas rangú diplomatája, kisebbségi képviselők, regionális vezetők és miniszterek. Az ügymenet során Magyarország a kisebbségek oldalán, Szlovákia és Románia pedig az Európai Bizottság oldalán lépett fel, a tárgyalást 2016. szeptember 16-án tartották.
Az európai polgári kezdeményezés intézményét 2012-ben vezette be a Lisszaboni Szerződés. Az új jogintézmény értelmében a legalább 7 tagállamból származó 1 millió aláírás összegyűjtése esetén az Európai Bizottság köteles jogalkotási folyamatot indítani a polgárok által javasolt tárgyban, de még mielőtt sor kerülne az aláírásgyűjtésre, a témajavaslatnak át kell esnie a Bizottság szűrővizsgálatán, amely az uniós hatáskörökre vonatkozik. A Minority SafePack kezdeményezést 2013 őszén elutasította a Bizottság – ezt a döntést támadták meg a kezdeményezők az EU Bíróságán. Az aláírásgyűjtés egy kedvező bizottsági döntés esetén kezdődhet el.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA