A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A HMDK március 15-ei központi ünnepi rendezvénysorozata vasárnap délután Csúzán kezdődött koszorúzással, majd a bellyei kultúrotthonban alkalmi műsorral tisztelegtünk történelmünk egyik mérföldköve előtt.

A március 15-ei megemlékezés, mint minden évben, idén is a csúzai református temetőben kezdődött Ács Gedeon sírjánál, ahol Varga György csúzai református lelkész méltatta a tábori lelkész életútját, szabadságszeretetét. Majd a magyar egyesületek, szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a síremléknél.
A Drávaszögben egyedül csak Csúzán található Kossuth-emlékmű. 1897. július 5-én avatták föl a 12 méteres obeliszket, melynek oldalán Kossuth Lajos színes domborművét helyezték el. A falu közadakozásból emeltette. Az emlékoszlopot 22 év múlva ledöntötték, így nem sokáig hirdethette a csúzaiak Kossuth iránti tiszteletét. Azonban a domborművet néhány bátor helybéli, életét is kockára téve, megmentette és elrejtette. A felújított mellképet a kultúrotthon emeleti előcsarnokában helyezték el, és 1991. március 16-án sor került az avatóünnepségre. Évek óta Ács Gedeon felújított síremléke mellett ez lett nemzeti ünnepünk egyik központi helyszíne.
Itt Andócsi János, a HMDK alelnöke szólt az egybegyűltekhez, aki többek között arról beszélt, a Kossuth-domborműnél nemcsak a szabadságharc hőseiről emlékezünk meg, hanem csúzai elődeinkről is, akik az emlékművet közös erővel emelték, majd később a mellszobrot megmentették a pusztulástól, hűségükről és áldozatkészségükről téve így tanúbizonyságot. Beszédét így zárta: „A magyar ember mindig azt mondta, hogy nem engedünk 48-ból. Én is azt kívánom magunknak, horvátországi magyaroknak, hogy ne engedjünk a 48-ból. Ne engedjünk az elveinkből, és legyünk büszke polgárai Horvátországnak. Legyünk büszkék gyökereinkre, és bízzunk abban, hogy még sokáig itt is leszünk ezen a tájon, és akik elmentek, azok hazajönnek.”
A horvátországi magyar szervezetek, kisebbségi önkormányzatok mellett a magyar nemzetpolitikai államtitkárság, a zágrábi magyar nagykövetség, az eszéki magyar főkonzulátus képviselői sorban helyezték el koszorúikat Kossuth arcmása alatt.
Kultúrműsor Ács Gedeon szülőfalujában
Ács Gedeon, Kossuth tábori lelkésze, a 1848-49-es szabadságharc résztvevője halálának a 130. évfordulója tiszteletére a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége 2017-et Ács Gedeon-emlékévvé nyilvánította, ezért a március 15-ei ünnepi megemlékezésünk folytatására szülőfalujában, Bellyén került sor, ahol zsúfolásig megtelt a kultúrotthon nagyterme.
Ács Gedeon érdemeit emelte ki Jakab Sándor, a HMDK elnöke is beszédében, miután külön is köszöntötte az ünnepség meghívott és jelen levő vendégeit.
„Ács Gedeon neve összefonódik e vidékkel és a magyar szabadságharccal. Úgy ismerjük őt, mint Kossuht tábori lelkészét, de igazából a forradalom alatt katonaként szolgált, karddal védte a hazát” – mondta Jakab Sándor. Majd arról is beszélt, hogy a református lelkész egyben a Drávaszög 19. századi népéletének tudós megfigyelője és leírója is volt. Beszédét egy kívánsággal fejezte be: „Azt kívánom, hogy ez a vidék szüljön olyan magyarokat, akikre majd az utókor emlékezni fog, és legyen olyan utókor, amely majd emlékezni tud.”
Az ünnep szónoka Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára volt, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy a horvátországi magyarság ma nagyobb reménnyel tekinthet a jövőbe.
Kifejtette: ez annak köszönhető, hogy a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége immár újra megerősödve képviselettel rendelkezik a horvát parlamentben, és így hatékonyabban szolgálhatja a horvátországi magyar nemzetrész jövőjének ügyét. Továbbá - szavai szerint - a széljárás is kedvező, mert a zágrábi száborban ismét nemzeti gondolkodású vezetés nyert többséget.
Potápi Árpád János szerint előremutató, hogy négy év után újra ülésezhetett a horvát-magyar kisebbségi vegyes bizottság (KVB), amelynek a tárgyalóasztalánál a horvátországi magyar nemzetrész és a magyarországi horvát nemzetrész a megmaradásért dolgozott együtt.
Magyarország kormánya a külhoni magyarságra odafigyelve, saját gazdaságának erősödésével párhuzamosan a határon túli magyarság támogatását is nagyságrendekkel megnövelte az elmúlt évben - jelezte az államtitkár.
Magyar József zágrábi magyar nagykövet a magyar miniszterelnök beszédéből idézve elmondta, hogy büszkék vagyunk, mert megvívtuk a küzdelmeinket. Szent István államot, az államiságot hozta létre, a 48-as forradalom a hazát teremtette meg. Utána pedig beálltunk az európai sorba, mert mindig egy irányba gondolkodtunk, meg akartunk újulni, mindig többet akartunk és erősebbek akartunk lenni. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nekünk kegyeletet is kell mutatnunk, emlékezni kell méltó módon, mint ahogy most a HMDK, a horvátországi magyarok központi rendezvényén is megemlékezik.
De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul a 48-as hősök és az 56-os forradalom között párhuzamot vonva kifejtette: „Ma is ezeknek a világot is megrengető, az európai politikát erősen befolyásoló forradalmaknak a fényében ünnepeljük szabadságunkat és állunk ki Magyarország függetlenségéért. Fontos, hogy eme elismerő tiszteletet továbbadjuk a felnövekvő nemzedéknek. Ünnepi megemlékező műsorokkal és az események felelevenítésével megértessük gyermekeinkkel a forradalmak magasztos eszméit. Hiszen ez nem csupán a történelem tanítása, hanem jelen korunk kötelessége a jövő számára is.”
Az ünnepi beszédeknek egy színvonalas alkalmi összeállítás adott keretet, amelyben közreműködött az Alfalusi Vegyes Kar, Molnár Ljubić Mónika, a Kopácsi Alkalmi Zenekar és az Alfalusi Ifjúsági Népi Tánccsoport.
Az ünnepi megemlékezés vendége volt Pirityiné Szabó Judit, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője, Decsi István, Pécs alpolgármestere, Željko Cickaj és Varga Gábor, a Bellyei járás elöljárója, illetve elöljáró helyettese, valamint Csapó Nándor, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma elnöke.