A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

1848-49 élő öröksége arra indít bennünket, hogy ne hátráljunk meg! Arra, hogy ne hagyjuk el szülőhazánkat, ne adjuk fel jussunkat, és ne idegen betolakodóknak adjuk át hűlt helyünket, hanem megőrizzük és megvédjük szülőföldünket, jogainkat és szabadságunkat – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, volt királyhágómelléki református püspök a március 15-i ünnepségen a szegedi Várkertben, a Móra Ferenc Múzeum előtti szónoki pulpitustól.
A Csongrád Megyei Közgyűlés – Kakas Béla elnök – és a Kormányhivatal  – Juhász Tünde kormánymegbízott –, valamint a megyei fejlesztési biztos  – B. Nagy László képviselő – és Kiss-Rigó László szeged-csanádi római katolikus püspök közös meghívására Szegedre érkezett erdélyi képviselőnk a reformáció 500. évfordulójáról, Nagyváradnak a magyar forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről, egyéb jeles történelmi eseményekről is szólt a nemzeti ünnepen elmondott beszédében. Továbbá arról, hogy az elmúlt századokban, kiváltképp az előzőben bőségesen kijutott nekünk az önkényuralmi rendszerekből és az elnyomásból. Tőkés László kijelentette, a márciusi ifjak által elindított küzdelem korántsem ért véget, mostani szabadságharcunkat, önrendelkezésünkért vívott küzdelmünket 1848, 1956 és 1989 történelmi nyomvonalán kell folytatnunk, hiszen a magyar kormánynak ismét egyenlőtlen harcot kell folytatnia országunk szuverenitásáért, többek között „az országunkat és egész Európát identitásában fenyegető migránsinvázióval szemben”. A sokáig sorsára hagyott erdélyi magyarság helyzetéről így szólt: „Mi erdélyi magyarok is ragaszkodunk közösségi önrendelkezésünkhöz. Vészesen gyengülő magyar közösségünk, ennek részeként pedig a Székelyföld megmaradásának és jövőjének egyetlen reális esélye a területi és a kulturális autonómia. Az Európai Unióban azonban ezen demokratikus jogkövetelésünk is visszautasításba ütközik.” Ám 1848-49 élő öröksége arra indít bennünket, hogy ne hátráljunk meg. „Arra, hogy ne hagyjuk el szülőhazánkat, ne adjuk fel jussunkat, és ne idegen betolakodóknak adjuk át hűlt helyünket, hanem megőrizzük és megvédjük szülőföldünket, jogainkat és szabadságunkat” – mondta a püspök, aki szerinte ehhez történelmünkből, múltunkból tudunk erőt meríteni és szabadságharcos elődeink példájából.
A rendezvényen B. Nagy László országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa köszöntőjében a magyar nemzet és a Magyarország előtt álló kihívások kapcsán megemlítette: „Egyes baloldali, liberális nézeteket valló, gazdasági hatalmukat, befolyásukat féltő erők máris azt követelik tőlünk, hogy ők mondhassák meg nekünk, hogy mik a jogaink, kötelességeink, és mit tehetünk meg. Mi azt szeretnénk, ha nem a követelések, hanem a munka és teljesítmény lenne a társadalom fő szervező ereje.” Emlékeztetett: március 15-e mindig is a bátrakról, a magyar bátorságról szól, így ez a nap arra is figyelmeztet, hogy nekünk, magyaroknak a szabadságot sosem adták ingyen, és most is cselekednünk kell. A képviselő szerint ha azt akarjuk, hogy valóra váljon a ’48-asok álma, azaz a béke, szabadság és egyetértés, akkor vállalni kell az árral szembeni bátor úszást.
A szegedi ünnepség – amelyen fellépett a hallássérültek iskolájának Gondolatjel csoportja, valamint Kaszás Géza budapesti színművész is – koszorúzással folytatódott az 1848-as kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, Klauzál Gábor szegedi országgyűlési képviselő szobránál.