A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének legfontosabb feladata, hogy előkészítse az RMDSZ zilahi kongresszusát – emelte ki Kelemen Hunor április 21-i, pénteki politikai tájékoztatójában. A szövetségi elnök felszólalásában a zilahi kongresszus szerepéről beszélt, továbbá az elmúlt időszak azon témáit járta körül, amelyek kiemelten érintették a romániai magyar közösséget. 
Zilahi kongresszus
„Három hónapja azzal búcsúztam el, hogy az elkövetkező két esztendőben nem lesznek választások, de munka lesz, nem is kevés. A mai SZKT-n ugyan érdemes néhány témára reflektálni, de a számadás a zilahi kongresszuson történik meg. Az a számadás, amely átfogja az előző két esztendőt. A kongresszus feladata ugyanakkor a tervezés is, el kell döntenünk, hogy milyen stratégiát folytatnunk, milyen pályán mozgunk az elkövetkező két évben” – részletezte az RMDSZ elnöke. Úgy véli, helyes döntést hozott a Szövetség akkor, amikor Zilah mellett döntött, hiszen a szilágysági közösség mindig kiállt az RMDSZ mellett, így a szervezetnek is oda kell figyelnie rá. A kongresszus pedig lehetőséget ad a párbeszédre is.
Mint arra az SZKT-n rámutatott: az RMDSZ zilahi kongresszusán elfogadandó alapszabályzatában fontos lépéseket eszközöl a női képviselet, illetve a szórvány képviseletének témájában is: nyit a női képviselet felé, megerősíti azt, illetve a tavalyi évhez hasonlóan a továbbiakban is biztosítani szeretné a szórvány képviseletét a parlamentben. Kelemen Hunor rámutatott: fontos változások lesznek az RMDSZ programjában is, de irányváltásról szó nincs.
Jogállamiság
A szövetségi elnök szerint száz nappal a kormány megalakulását, valamint a decemberi parlamenti választást követően, amelyekhez nagy reményeket fűzött az RMDSZ és a magyar közösség is, mérlegelni kell, hogyan is áll Románia a jogállamisággal, a hatalmi ágak szétválasztásával. „Tíz olyan esztendő áll mögöttünk, amikor is utat tévesztett Románia. Ez az EU-s csatlakozás után különösen érezhető volt. Ha csak a fele is igaz azoknak az információknak, amelyek napvilágot láttak, akkor bebizonyosodni látszik, amit mi következetesen mondunk – volt, hogy csak mi hangsúlyoztuk ezt –, az országban összefonódik a bűnüldözés az erőszakszervezetek munkájával. Megállt az idő a kisebbségi jogok terén” – tette hozzá.
Mint elmondta, az RMDSZ az elmúlt hónapokban olyan javaslatokkal is előállt, amelyekkel célként tűzte ki a hatalmi ágak szétválasztását, amelyekkel azt szeretné elérni, hogy visszaálljon az a jogállamiság, amelyet a Szövetség és a magyar közösség is fontosnak tartott huszonhét évvel ezelőtt, és amelyet ma is elvár. „A jogállamiság leépítése egy kisebbségi közösség számára mindig problémát okoz, mindig jogfosztáshoz vezet. Nem lehet hosszú ideig halogatni a témát, az Alkotmánybíróság döntéseihez hozzá kell igazítani a törvényeket, így a büntetőtörvénykönyvet és a büntetőeljárást is” – hangsúlyozta.
Kisebbségellenes a PNL, az USR és a PMP keresete
„Az elmúlt időszakban támogattunk minden olyan kezdeményezést, amely illeszkedik a választási programban megfogalmazott céljainkhoz, amely fontos az erdélyi magyar közösség számára. A tavalyi évben benyújtott, az anyanyelvhasználatot az egészségügyben és a szociális ellátást nyújtó intézményekben kiterjesztő törvénytervezetünkre azért volt szükség, mert az elmúlt években diszkriminációs eseteknek voltunk a tanúi. Egy ilyen törvénytervezetre szükség van, amelyet sikerült is múlt héten elfogadtatni” – emelte ki Kelemen Hunor. Szerinte ennek a törvénytervezetnek az az érdekessége, hogy a képviselőházban alig volt ellenszavazata, nemcsak azok a parlamenti pártok támogatták, amelyekkel parlamenti együttműködési megállapodást kötött az RMDSZ, hanem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) is. Mint visszaidézte, hatalmas többséggel szavazta meg a képviselőház a tervezetet, amelyet az RMDSZ a normalitás felé való közeledésként könyvelt el. Az ellenzéki pártok képviselői által jegyzett alkotmányossági kereset pedig annak az embernek a szüleménye, aki földbe döngölte saját képviselő frakcióját, amiért azt megszavazta az RMDSZ tervezetét. „Traian Băsescu kétszer lett magyar szavazatokkal elnök. A tegnapi panasz pedig azt mutatja, hogy a román politikában nem feltétlenül a magyar közösség barátai azok, akik néha elmennek Székelyföldre. Nekik csupán pillanatnyi érdekei kívánják azt, hogy barátokként könyveljük el őket. Az Európai Néppártba, amelynek a PMP is tagja, nem ez a szokás, nem ilyen elveket követnek a mindennapi gyakorlatban” – mondta el a szövetségi elnök.
Az Alkotmánybíróságnál panaszt tett PNL elnöke azért háborodott fel, mert nem saját pártja volt a kereset kezdeményezője – emelte ki Kelemen Hunor, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek versenyt futnak a kisebbségellenességi cím kivívásáért. „Ez egy fontos tanulság. Nekünk egyetlenegy szövetségesünk van, mégpedig az erdélyi magyarság” – nyomatékosított.
Közigazgatási törvénymódosítás
Az RMDSZ elkészítette a 215-ös, közigazgatási törvény módosítását célzó, az anyanyelv-használatra vonatkozó tervezetét, amelyben alacsonyabb küszöböt javasol, amellyel kiterjesztené az anyanyelvhasználatot. A tapasztalatokat összegezve az RMDSZ úgy módosítaná a törvényt, hogy ne legyen lehetőség a félreértelmezésre. Továbbá szankciókat is előírna, hiszen meggyőződése, hogy nem tartják be azokat a törvényeket, amelyeknek nincsenek szankciói – különösen egy olyan országban nem, ahol nincs nagy hagyománya a demokráciának. „A kormánypártokkal kötött együttműködési megállapodás biztató, de a neheze még hátravan: nem szabad elkiabálnunk magunkat. Reméljük, hogy ezt a törvényt is sikerül úgy módosítani, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak eleget tegyen az ország” – résztelezte Kelemen Hunor.
Külkapcsolatok
Az RMDSZ elnöke szerint az amerikai külügyminisztérium országjelentése azokat a problémákat sorolja fel, amelyeket a Szövetség a Washington-i látogatásai alkalmával, de más külföldi döntéshozókkal való találkozókon részletezett. Ez pedig azt bizonyítja, hogy bár az Egyesült Államok nagyon sok szempontból előtérbe helyezi a biztonságpolitikai kérdéseket, a magyar közösség ügyeire is odafigyel, ha a Szövetség tájékoztatja őt – és talán nyomást is gyakorol.
„Az öt évvel ezelőtt kezdeményezett Minority Safepack célja egy európai uniós normarendszer, követelményrendszer kialakítása. Hosszú távon ugyanis fenntarthatatlan, hogy Európában van egy olyan része, a nyugati és északi, ahol rendezték a kisebbségi kérdést, és létezik egy olyan Közép-Kelet Európa, amelyekhez a volt kommunista államok, így Románia is, tartozik, ahol nem rendezték a kisebbségi kérdést” – sorolta. Úgy véli, hogy az RMDSZ bebizonyította, hogy ha partnereket keres, ha következetes, akkor képes eredményeket elérni.
A luxemburgi bizottság döntését követően, az Európai Bizottság tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, és kilenc olyan pontot regisztrált az eredeti tizenegyből, amely a maratoni munkát követően lehetővé teheti, hogy elkezdődhessen az aláírás az őshonos kisebbségeket érintő jogalkotásért. Ehhez pedig minden tagállamnak igazodnia kell.
Az RMDSZ több mint kétszázezer aláírás összegyűjtését vállalta. Kelemen Hunor szerint a következő időszaknak arról is kell szólnia, hogy a FUEN-nel közösen az európai országokat meggyőzzék arról, hogy szükség van egy ilyen direktívára. Nem lesz könnyű, de bízom benne, hogy sikeresek leszünk – tette hozzá.
Marosvásárhelyi iskolaügy
„A világ összes elképzelhető közigazgatási megoldását papírra vetettük. Azt tapasztaljuk, hogy nincsenek partnereink, mindenki fél a döntések meghozatalától. A tanfelügyelőség, a polgármesteri hivatal, a prefektúra. Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy ezen a héten újra behívatta a szülőket az ügyészség” – emelte ki az SZKT ülésén Kelemen Hunor, aki szerint egy jogállamnak nem szabadna így működnie, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a megszűnés határáig eltolható egy iskola úgy, hogy nincs bírói ítélet arról, hogy törvénytelenül hozták azt létre. „Újrakezdjük az egyeztetéseket, nem hagyjuk az iskolát! S nem hátrálunk meg most sem, hiszen nem lehet más feladatunk, mint a közösség, a szülők mellé állni” – nyomatékosított.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, a reformkori politikus és közösségszervező Wesselényi hazájában megszervezett kongresszus a Nem hátrálunk meg mottót kapta, hiszen ez az üzenet a jelenben is időszerű.  Az esemény, amelyre több mint 1100 résztvevőt-800 küldöttet, 200 meghívottat és 100 újságírót - várnak, „főként a tervezésről és a feladat-megjelölésről fog szólni, itt azokat az irányelveket mutatjuk be, amelyek mentén a Szövetségnek el kell mozdulnia ahhoz, hogy, mint ahogyan azt megválasztásomkor is mondtam, Románia legmodernebb politikai szervezete legyen, hatékonyan és sikeresen működjön” – fogalmazott.
Az esemény programjával kapcsolatban kifejtette, a tényleges kongresszusi munkálatokról – alapszabályzat- és programmódosítás, határozatok és stratégiai dokumentumok elfogadása - szóló szombati napot megelőzően már csütörtökön munkamegbeszélések és tervezési ülések zajlanak, és ekkor kerül sor a Wesselényi–gálára is, ahol a szilágysági közösségszervezők munkáját díjazzák. Pénteken, pedagógusfórumon vitatják meg a szilágysági oktatás jövőjét, Krasznán az önkormányzatokban dolgozó fiatalok tanácskoznak, Kémeren a vállalkozók, Perecsenyben pedig a sikeres gazdák találkoznak.
Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke úgy fogalmazott, a Szövetség elmúlt hónapok béli politikai megnyilvánulásaival azonosulni tud, és jónak tartja mindazt, amiért a képviselők felszólaltak a parlamentben az elmúlt hetekben, hónapokban. Mint elmondta, bízik abban, hogy az alkotmánybíróság visszautasítja a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) beadványát, amely szerinte arra figyelmezteti a magyar embereket, hogy a magyar közösség ugyan megfogalmazhat elvárásokat, de ezeket csak nehezen lehet a parlamentben érvényesíteni. Szerinte az RMDSZ törvénykezdeményezése, amely az anyanyelv-használatának kiterjesztését szavatolná az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben, fontos előrelépés és nagy siker annak fényében is, hogy egy olyan időszakon vannak túl, amikor a magyar képviseletet sokszor sarokba szorították.
Cseke Attila szenátor a Tulipán frakció nevében szólalt fel az SZKT-n. Az elmúlt napok történéseivel kapcsolatban elmondta, megint csak beigazolódni látszik, Romániában koránt sincs rendezve a kisebbségek helyzete, Románia nem mintaállam. Szerinte a román állam számára példaként szolgálhat Finnország, ahol a svéd kisebbség anyanyelvén fordulhat a hatósági és egészségügyi intézményekhez, a hivatalos dokumentumokat is anyanyelvükön állítják ki. „Csak magunkra számíthatunk, amikor a magyar közösség ügyeiről van szó” – hangsúlyozta.
Az ifjúsági frakció képviseletében Barti Tihamér, a RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének frissen megválasztott elnöke szólalt fel. Beszédében kiemelte a civil és gazdasági szférával történő együttműködés fontosságát. „Az együttműködés gondolatát a politikai síkról ki kell terjeszteni az általános társadalmi színtérre” – fogalmazott. Elmondta: „hatékony párbeszédet kell folytatnunk a társadalom aktív és innovatív részével is, ahonnan a kritika nagy része érkezik, közös gondolati alapot kell találnunk, és igen, adott esetben ki kell kérnünk a véleményüket is.” Az együttműködése első lépéseként a jövedelemadó két százalékának felajánlására vonatkozó kampány elindítását nevezte meg.
„Van-e véletlen vagy nincs?”- ezzel a kérdéssel indította felszólalását Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. Beszédében a marosvásárhelyi iskola ügyét hasonlította össze az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő törvényjavaslattal. Mint emlékezett, 2-3 évvel ezelőtt az iskola létrehozását a magyar és román pártok egyaránt megszavazták, egy évvel ezután pedig a korrupciós ügyészség vizsgálódni kezdett. „Hogyan lett az iskolából korrupciós ügy? Nem kapjuk a megoldást, mert valakik nem akarnak megoldást keresni, egyszerűen nem akarják megtalálni a megoldást. Létezik egy lehetőség, hogy a miniszter külön módszertant dolgozhat ki szükséghelyzetekben. Reméljük, ez minél hamarabb bekövetkezik”- hangsúlyozta Péter Ferenc  
Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető alelnöke felszólalásában elmondta, a Nőszervezet eddigi legmozgalmasabb periódusát tudják maguk mögött, mivel országos szinten is felvállalták a nők elleni erőszak ügyét. „A nők elleni erőszak visszaszorítása nem csak a nők ügye. Hanem az egész közösségé. Mindazoké, akik tisztelik a nőt, az édesanyát, a feleséget, a lánygyermeket, a leánytestvért, a lányunokát, sajnos nemcsak a felnőtteké, hanem a gyermeké is, aki azon cseperedik fel, hogy apa rendszeresen megveri anyát. Hosszú évek munkájára van szükség ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon. És remélem, csak hosszú hónapokra ahhoz, hogy a teljes mértékben alkalmatlan törvényen változtassunk. De bízom abban, hogy a tudatosítás meghozza eredményét. Lassan, lépésenként, de megyünk előre” – hangsúlyozta.
A Belső Erdély Frakció nevében Oláh Emese, Kolozsvár nemrég megválasztott alpolgármestere szólalt fel, elmondta: a többségi romániai lakosság számára még érzékeny téma a közigazgatásra és egészségügyre vonatkozó anyanyelvhasználati törvény. Sajnálatos a román pártok egy részének ilyen jellegű álláspontváltása, amely megnehezíti a nyelvi jogok tényleges alkalmazását. Mint mondta, Kolozsvár esetében közel két évtizedes próbálkozás után a magyar közösségnek sikerült elnyerni azon törvényes jogát, hogy a város bejáratainál többnyelvű táblákat helyeznek ki. „.A polgármester jelzése szerint várhatóan másfél hónapon belül elhelyezik a háromnyelvű helységtáblákat, amely, úgy gondolom a magyar közösség szempontjából nagy előrelépés” – hangsúlyozta.
Az SZKT megerősítette Horváth Anna ügyvezető alelnöki kinevezését, elfogadta az Alapszabályzat és Program módosítási javaslatait tartalmazó tervezeteket, amelyet a zilahi kongresszus fog végleges formájában megszavazni.