A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Kelemen Hunor Brüsszelben: az Európai Uniónak egységessé kell válnia az őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése tekintetében is
MÁÉRT - 2017. május 4., csütörtök 12:29

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés több szempontból is fontos számunkra. A FUEN tagszervezetei arról a szolidaritásról tettek és tesznek tanúbizonyságot, amely nélkül az európai őshonos kisebbségek közösségként nem lehetnek sikeresek az európai politika közterein. Ugyanakkor a Minority SafePack nemcsak a mi ügyünk, hanem a többség ügye is. Mi, kezdeményezők valami pluszt szeretnénk hozzáadni a kontinens népeinek jövőjéhez, olyan értékeket kívánunk a középpontba helyezni, amelyek minden demokratikus és szabadságszerető közösség életét vezérlik: a jogállamiságot, a törvénytiszteletet és az emberi, közösségi jogokat. Párbeszédet javasoltunk, és ezt a párbeszédet, úgy érezzük, hogy elfogadta az Európai Bizottság, amikor regisztrálta kezdeményezésünket – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök május 4-én, csütörtökön Brüsszelben, ahol az Európai Parlament elnökének fővédnökségével tart konferenciát a FUEN.
Hit the Road című konferencia meghívottjaként az RMDSZ elnöke rámutatott: az Európai Unióról még a bírálói is elismerik, hogy a kontinens elmúlt évszázadának egyik legsikeresebb politikai projektje, amely békét, stabilitást és viszonylagos jólétet biztosít polgárainak. Működését a kölcsönös tiszteletre és szolidaritásra alapozza, értéknek tekinti a nyelvi, etnikai és vallási sokszínűséget. „Mi, a romániai magyar nemzeti közösség, az Unió legnagyobb őshonos kisebbsége közel száz esztendeje küzdünk azért, amit minden kisebbségi egyén és közösség értéknek tart: megőrizni és továbbadni nemzeti identitásunkat, biztonságban élni szülőföldünkön. Úgy véljük, hogy az Európai Unió nem lehet megosztott, nem maradhat szétszakított állapotban, egységessé kell válnia az őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése tekintetében is” – tette hozzá Kelemen Hunor. Szerinte az EU erősebb, sikeresebb, versenyképesebb és stabilabb lesz akkor, ha odafigyel a 60 milliós, „egy nagyobb országnyi” őshonos kisebbséghez tartozó polgárára.
Az őshonos nemzeti kisebbségek fontos eredményeként nevezte meg azt, hogy a Luxemburgi Bíróság a Minority SafePack kezdeményező bizottságának adott igazat az Európai Bizottsággal folytatott vitában. Úgy véli, hogy legalább ennyire fontos előrelépés az is, hogy a Bizottság tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, illetve hogy bejegyezte a Minority SafePacket. „Ezzel megtörtént az első lépés annak irányába, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye formálisan is az Európai Unió döntési körébe jusson. Tudom, hogy még hosszú út áll előttünk, hogy az egymillió aláírás összegyűjtése még nem jelenti azt, hogy megnyertük a csatát, de ez egy igazán fontos következő lépés” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
A hazai viszonylatokra reflektálva az RMDSZ elnöke elmondta: a romániai magyar közösségről a román diplomácia gyakran azt terjeszti, hogy szeparatista, hogy „el akarja szakítani Erdélyt Romániától.” Mint kiemelte, a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt években gyakran az anyanyelv-használat és a közösségi szimbólumok korlátozására irányultak a többség kezdeményezései. „Tulajdonképpen azokat a törvényes kereteket, amelyeket a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején Románia európai uniós és NATO-s csatlakozása előtt sikerült kialakítani, hatósági és igazságszolgáltatási eszközökkel megváltoztatják, átértelmezik. Korlátozzák az anyanyelv-használatot, azt, ami az identitásunk megerősítésének egyik legfőbb eleme” – részletezte beszédében.
Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának legutóbbi országjelentése pontszerűen sorolja fel, hogy az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, a vallásszabadság gyakorlásának a jogát milyen módon és hol sérti Románia. Kelemen Hunor úgy tartja: nagyon fontos, hogy több év után, az elmúlt két-három esztendőben az Egyesült Államok ismét figyel a kisebbségi közösségekre. „A mi országunk olyan, ha elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben, akkor teljesíti azokat. Amikor nincsenek elvárások, megfeledkezik az alapértékekről, azok gyakorlatba ültetéséről” – adott hangot meggyőződésének.
Romániában a magyar közösség tagjai közül azokat érinti a leginkább az asszimiláció, amelyek nagyon kis létszámban élnek a többséggel együtt, azaz a Szórványt – vázolta fel a hallgatóságnak Kelemen Hunor. Az RMDSZ az elmúlt két évtizedben a tömbben, az interetnikus környezetben és a Szórványban élő magyar közösségek helyzeteire sajátos megoldásokat keresett, olyanokat, amelyek intézményes kereteket jelentenek a magyar emberek identitásának megőrzéséhez és megerősítéséhez. „Az egyik ilyen megoldás Székelyföld számára a dél-tirolihoz hasonló autonómiamodell, a kulturális autonómia pedig az interetnikus környezetben élők számára. Azok számára pedig, akik a Szórványban élnek, biztosítanánk azokat a kompetenciákat, amelyek hozzájárulnának identitásuk megőrzéséhez. Volt már előrelépés, de a megvalósításaink nagy része még várat magára. A következő tervünk az, hogy az anyanyelv-használati küszöböt tíz százalékra csökkentjük. Így megvédhetjük az asszimilációhoz közelálló közösségeket is, de a nyelvhasználatot is kiterjeszthetjük a közigazgatás, a közélet minden területén” – összegzett a szövetségi elnök.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA