A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) közmeghallgatást tartott ma délelőtt Brüsszelben Harc az Európai Unió polgárainak az uniós tagországokban történő diszkriminációja ellen és a kisebbségek védelme címmel. A két panelben lezajlott program bevezetőjében Cecilia Wikström PETI-elnök elmondta, hogy számos új állampolgári petíció érkezett be a bizottsághoz, a legváltozatosabb témakörökben, amelyek azt mutatják, hogy a polgárok bizonyos csoportjainak – mind egyéni, mind kollektív – hátrányos megkülönböztetése történelmi gyökerekkel rendelkezik a kontinens számos országában. Ugyanakkor az Uniónak épp a nemzeti kisebbségek ügyében van a legkisebb hatásköre, holott a petíciók nagy része ebből a szférából érkezik.
Az előterjesztések, hozzászólások és kérdések rendjén több magyar vonatkozású ügy is napirendre került. Így például az oktatás terén gyakorolt közvetett vagy közvetlen diszkrimináció tárgyában felvetett esetek kapcsán Tőkés László EP-képviselő, a PETI póttagja hozzászólásában a romániai magyar közösség sérelmeire hívta fel a figyelmet. Konkrét esetekként a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosítását és a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium tervezett megszüntetését említve, amelyek nemcsak az etnikai és vallási kisebbségek jogait sértik, hanem a tulajdon, a szabad vallásgyakorlás és az anyanyelven való tanulás jogát is. Az erdélyi képviselő a romániai csángómagyarok, a szerbiai vlachok, a litvániai lengyelek és más kisebbségek anyanyelvű oktatásáért-neveléséért-hitéletéért is síkra szállt.
Fancsali Ernő kolozsvári polgárjogi aktivista saját petíciójának indoklása kapcsán elmondta, hogy másfél évtizede folyik eredménytelen civil küzdelem Erdély fővárosában a jelentős számú magyar kisebbség nyelvi jogainak érvényesítéséért, de sem a közigazgatásban, sem a nyilvánosság különböző terein nem történt áttörés, ami egyébként jellemző az egész Romániára, amely állam a saját törvényeit is képtelen betartani és betartatni.
Korom Ágoston jogtudós, budapesti egyetemi oktató szakértőként szólalt fel a közmeghallgatáson, a szlovákiai magyarok állampolgársági kálváriájának mentén mutatva ki számos ellentmondást az uniós jogrend és a tagállami alkalmazás, illetve a hangzatos elvek és a diszkriminatív gyakorlat között. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke hozzászólásában konkrétabban fogalmazott: Szlovákia a saját alkotmányára is fittyet hányva fosztotta meg állampolgárságuktól azokat, akik felvették a magyar állampolgárságot a szlovák mellé, s akik számos jogfosztó intézkedést szenvedtek el. Ez ügyben neki is volt már az EP-hez benyújtott panasza. A felvidéki magyarok diszkriminációja mellett az erdélyiekéről is szólt, egy másik petíciója az itteni magyar egyházi vagyonok jogszerű restitúciójának elmaradását vetette fel, ez ügyben sincs számottevő előrelépés.
Tőkés László újbóli felszólalásában megerősítette a Romániára jellemző kétarcúságot: Bukarest mindig siet elfogadni minden uniós szintű egyezményt, dokumentumot, kötelezettséget, de elmulasztja életbe léptetni azokat, és félrevezeti ezen ügyekben a közvéleményt. Sajnos az EU-nak alig van hatásköre nemzeti kisebbségi ügyekben, amin sürgősen változtatni kellene. Ezt szolgálhatja a Minority SafePack – One million signatures for diversity in Europe (Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) nevű polgári kezdeményezés, melynek célja, hogy a kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. Az EP-képviselő összefogást sürgetett a szükséges aláírások összegyűjtése érdekében.