A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Korodi Attila Tusványoson: az erdélyi magyarok nem kérnek mást, mint a Gyulafehérvári Nyilatkozat gyakorlatba ültetését
MÁÉRT - 2017. július 20., csütörtök 14:34

„Az elmúlt években Romániában jelentősen megtorpant a kisebbségi jogalkotás és érvényesítés, ez főleg az EU-s csatlakozás után érezhető. A különböző nemzetközi fórumokon az ország folyamatosan azt hangoztatja, hogy kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, azonban tudatosan nem beszél azokról a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi egyezményekről, szerződésekről, határozatokról, amelyeket aláírt, de azóta sem ültet gyakorlatba. Sem a gyakorlatba ültetés hiánya, sem a kisebbségi jogok be nem tartása nem von maga után szankciókat. Az RMDSZ-en kívül pedig ezt az országot senki nem kéri számon. Az erdélyi magyarság tavaly decemberben a 6,5 százalékkal arra hatalmazta fel a Szövetséget, hogy bővítsük a kisebbségi jogköröket, ehhez kellett nekünk partnereket keresnünk. A kormánykoalíciót alkotó pártokkal kötött parlamenti együttműködést is ebből a célból született meg” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ma délelőtt Tusványoson a Külhoni magyar politikai pártok küzdelme az európai gyakorlatnak megfelelő kisebbségi jogok érvényesülésért című panelbeszélgetésen. A beszélgetést Csóti György, a Kisebbségi jogvédő Intézet elnöke moderálta, valamint Menyhárt József, az Magyar Közösség Pártjának elnöke, Pásztor Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Demokrata Szövetség elnöke ismertette a határon túl élő magyar közösségek helyzetét.
Korodi előadásában bemutatta az elmúlt félév parlamenti megvalósításait, kitért az oktatás területén elért eredményekre, amely alapján sikerült elérni, hogy román nyelv és irodalomból a kis- és nagy érettségi speciális tanterv alapján történjen a magyar anyanyelvű gyermekek esetében, továbbá elmondta, hogy létrehozták a Kisebbségi Pedagógus Továbbképző Központot, de beszélt arról is, hogy jövőtől az egészségügyi intézmények kötelesek lesznek anyanyelven beszélni a páciensekkel.
„Az elmúlt félévben a parlamenti együttműködés alapján számos tekintetben sikerült előrelépéseket tenni az erdélyi magyar közösség érdekében. Továbbá olyan kezdeményezéseket iktattunk, amelyek arra köteleznék a közintézményeket, hogy biztosítsák az anyanyelvhasználatot azokon a településeken, ahol jelentős számban élnek magyarok. Ugyanakkor kértük a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb 10 százalékra való csökkentését, de olyan kezdeményezések is előkerültek, amelyek 2005 óta a parlamenti eljárásban vannak, így a kisebbségek jogállását szabályzó törvénytervezetünk. Kértük a március 15. hivatalos nemzeti ünnepnappá történő nyilvánítását, hiszen a Romániában élő magyar közösségnek jogos elvárása, hogy ezen a napon szabadon ünnepelhessen” – mondta Korodi az elmúlt félév parlamenti megvalósításait illetően, majd hozzátette: a jövőről nyíltan kell beszélnünk, és el kell mondanunk, hogy szükséges a regionális identitás erőteljes megjelenítése a törvényalkotásban és a döntéshozásban.
„Románia nem akar kollektív jogokról beszélni, de az itt élő magyar kisebbségnek az autonómia nyújtana megoldást hosszú távon. Az RMDSZ úgy értékeli, hogy a dél-tiroli példa tenné lehetővé a megmaradást Erdélyben, amely jól tükrözi azt, hogy miként lehet összehangolni a többséget a kisebbséggel az autonómia rendszeren belül. A centenáriumhoz közeledve mi nem kérünk mást, mint a Gyulafehérvári Nyilatkozat gyakorlatba ültetését, amely kimondja, hogy a nemzeti közösségeket megilletik a különböző autonómiaformák” – hangsúlyozta az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA