A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Varsóban ülésezett a Református Egyházak Világközösségének (REV) európai regionális tanácsa március 27-28-án. A mintegy negyven résztvevő 25 tagegyházat és európai társszervezetet képviselt a lengyel fővárosban az európai reformátusság évi rendes közgyűlésén. A Kárpát medencei tagegyházak részéről Kató Béla és Bölcskei Gusztáv püspökök, Antal János királyhágómelléki előadótanácsos, Bódis Tamás szlovéniai és Branimir  horvát lelkész vett részt az ülésen. A világszerte több mint 80 millió református legmagasabb szintű nemzetközi testületének elnöksége részéről Setri Nyomi leköszönő főtitkár üdvözölte a tanácskozás résztvevőit.  Az ülés központi témája a posztkommunizmus volt, a nyugat- és kelet-európai küldöttek a kontinensünket huzamos ideig megosztó önkényuralmi rendszer jelenig ható egyházi valóságát vizsgálták. A helyszínválasztás ugyanakkor a Marek Izdebski püspök vezette kicsiny lengyel testvéregyházzal való szolidaritást is jelképezte, hiszen a kommunizmus alatt ért hátratételek miatt a lengyel reformátusság kilenc gyülekezete ma már mindösszesen 4.000 lelket számlál.
A témafelvetés célja az volt, hogy a közelmúlttal való őszinte szembenézés révén közeledhessenek az eltérő tapasztalatokból megfogalmazott, nyugat- illetve kelet-európai álláspontok. Hámori Ádám szociológus, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szakértőként kapott meghívást az ülésre, és statisztikai adatokon nyugvó előadásából kiderült, hogy nincsen szociológiai megfigyelésekkel körülírható egységes „posztkommunista jelenség”, amennyiben mind nyugaton, mind keleten eltérő folyamatok figyelhetők meg, melyekre a szekularizáció, vallási individualizáció és a vallási megújulás tézisei egyaránt alkalmazhatók. Ugyanakkor átfogó „trendek” is tetten érhetők, ami a nyugat- és kelet-európai egyéni és intézményes vallásosság konvergenciáját mutatják: nyugaton összességében tartósan csökken, míg keleten növekszik a „vallásosság”, jóllehet utóbbi alapvetően „kulturális jelenség”, és az ortodox többségű országokban megfigyelhető egyházi növekedés alapozza meg. A szociológiai megközelítést személyes hangvételű kerekasztal-beszélgetés egészítette ki, amelyben Jörg Schmidt, a németországi református szövetség főtitkára mellett Bölcskei Gusztáv és Branimir  vett részt. A hozzászólók a közös kihívások kapcsán a folyamatos kelet-nyugati tapasztalatcserét hangsúlyozták a tanúságtétel, a hiteles református teológia, a kisebbségi lét és a migráció témáiban. Antal János előadótanácsos a diktatúrával kollaboráló egyházi vezetőkről, a múltfeltárás hiányosságairól és a kommunista rendszer európai megítélésének máig ható kétértelműségéről tett hozzászólásával árnyalta a képet.
A küldöttgyűlés végén választásokra került sor került. Az egyházak megerősítették tisztségükben az ellenjelölt nélkül induló elnököt, Jan-Gerd Heetderks lelkészt, illetve titkárt, Alexander Horsburgh skót lelkészt. A két alelnöki tisztségre négyen pályáztak. Közülük Martina Wasserloos-Strunk német politológusnak, a Német Református Szövetség elnökségi tagjának és Ódor Balázs református lelkésznek, a Zsinati Külügyi Iroda vezetőjének szavazott bizalmat a közgyűlés.
Az ülés úrvacsorás istentisztelettel zárult a varsói református templomban, amelyen a helyi gyülekezet lelkésze, Michał Jabłoński hirdette az igét.
2014. március 31.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Osztálya