A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Százéves a székely himnusz
MÁÉRT - 2021. május 20., csütörtök 19:06

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ma, május 20-án egy Marosvásárhelyen kiadott felhívásban fordult az összmagyar világhoz. Ebben így fogalmaz: 
"Száz évvel ezelőtt, 1921. május 22-én, a budapesti Aquincumban csendült fel először a Csanády György Bujdosó ének című versére Mihalik Kálmán által írt betétdal. A misztériumjáték részeként, női karra írt mű nem himnusznak készült, ám gazdag utóélete során a székelyek és magyarok összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált. Ehhez bizonyára az is hozzájárult, hogy a kommunista diktatúra idején tiltólistán volt, mind Erdélyben, mind Magyarországon, de az is, hogy a rendszerváltás után széles körben elterjedt és énekelt mű egybeforrt a közösség azon vágyával, hogy énekben is kifejezze együvé tartozását, ragaszkodását a székely néphez és Székelyföldhöz.
Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői – mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói – 2009. szeptember 5-i Székelyudvarhelyen tartott ülésükön Székelyföld jelképeiről szóló határozatában rögzítették: »a Székely Himnuszt, amelynek zenéjét Mihalik Kálmán szerezte, szövegét Csanády György írta, Székelyföld himnuszának nyilvánítják.«
Csatlakozva a korábbi helyi megemlékezésekhez, a Homoród-mente Művészetéért Alapítvány (HMA) kezdeményezéséhez és a székelyudvarhelyi önkormányzat erre vonatkozó határozatához, ezúttal javasoljuk, hogy május 22-ét nyilvánítsuk a Székely Himnusz Napjává egész Székelyföldön. Ezen a napon a helyi közösségek minden esztendőben saját elhatározásukra és szervezésükben tartsanak ünnepi megemlékezéseket, elevenítsék fel a himnusz történetét, ismertessék a himnuszkutatás új eredményeit annak érdekében, hogy a székely nép és Székelyföld himnusza méltó helyet kapjon az eljövendő nemzedékek identitástudatában is. Ugyanakkor a pünkösdi ünnepi szentmiséken, istentiszteleteken, mivel úgyis elhangzik nemzeti imánk mellett a székely himnusz is, kérjük székelyföldi lelkészeinket, jelezzék, hogy az éppen 100 éves himnuszunkat énekeljük el.”

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA