A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Erdélyi Magyar Szövetség
A Néppárt nem helyesli az erdélyi magyar oktatási intézményekre nehezedő politikai befolyást
MÁÉRT - 2021. július 12., hétfő 20:18

Egy Nagyváradon ma tartott sajtótájékoztató keretében értékelte az erdélyi magyar középiskolák érettségi eredményeit Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke.
 „Ahogy azt – sajnálatos módon – az elmúlt években már megszokhattuk, a magyar diákok érettségi eredményei vegyes képet mutatnak. A Néppárt munkatársai – a szakminisztérium által megadott adatsorokból – összeállítottak több kimutatást is, melyekből kitűnik, hogy példának okáért a Bihar megyei magyar tanintézetek eredményei messze alulmaradnak a helyi román és a vezető erdélyi magyar középiskolák eredményeihez képest” – mondta Csomortányi. „Két jellemző eredményességi mutatót vizsgáltunk, a sikeresen érettségizők számát és a 9-es átlag fölött vizsgázókét. Eszerint az idei rangsort a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium vezeti 100%-os érettségizői eredményességgel, illetve ebben az oktatási intézményben az érettségizők 42%-a kapott 9-es fölötti átlagot. Második a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, 97%-os eredményességgel és 21,6%-nyi 9-es fölötti vizsgaátlaggal. Harmadik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium szintén 97%-os eredményességgel, míg a negyedik és ötödik helyeken ismét két kolozsvári intézmény szerepel, az Apáczai Csere János 95%-os és a Báthory István középiskolák 85%-os eredményességgel. Szintén érdemes megemlíteni a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot, amely ugyan 87%-os sikeres érettségizői arányt ért el, azonban a 9-es átlagot szerzett diákok számát illetően rosszabbul szerepelt a kolozsvári Báthorynál. Ezúton is gratulálunk a jó eredményt elérőknek, és teljes közösségünk nevében köszönjük a pedagógusok kitartó munkáját” – mondta a Néppárt elnöke. A politikus hozzátette: összességében nézve megállapítható, hogy a kolozsvári jó eredmények mellett a székelyföldi intézmények mutatói egyértelműen jobbak, mint a partiumi magyar tömbben működő intézményeké, s külön érdekesség, hogy a nagyváradi vagy szatmárnémeti viszonyoknál jóval nehezebb körülmények között működő szórványvárosok (Brassó, Nagybánya, Arad, Temesvár, Nagyenyed) középiskolái sem maradtak el a partiumi magyar tömb eredményeitől.
Szintén jól látszik a számokból, hogy a rettegett román nyelv és irodalom vizsga legalább akkora visszahúzó erő a Partium vegyes és tömb területein, mint a Székelyföld közel tisztán magyar környezetű diákjainak esetében. Egyúttal megjegyzendő, hogy a legjobban teljesítő tíz középiskolából ugyan négy kolozsvári, de a többi székelyföldi, eszerint a magyar tömbterületeken sem feltétlenül akadálya az eredményességnek a román nyelv, megfontolandó lenne tehát a sikeres tanintézetek vonatkozó példáinak a kielemzése és átvétele.
Ugyanígy elgondolkodtató, hogy Hargita megye a bukók arányát tekintve országos első, illetve szomorú tény, hogy az ország első száz legjobb középiskolája között csupán egy magyart tartanak számon, a 68. helyen, az említett kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumot – összegzett Csomortányi.
Fontos odafigyelni a Bihar megyei eredményekre is, hiszen minden bizonnyal – a Szilágyság mellett – itt a legnagyobb az oktatási intézmények felett gyakorolt politikai befolyás. Ennek a hátulütői jól látszanak, hiszen dacára annak, hogy Biharország magyarságának létszáma erdélyi-partiumi összehasonlításban a negyedik legnagyobb, ahogyan a nagyváradi magyarság létszáma megegyezik a sepsiszentgyörgyivel, mégis, akár az erdélyi magyar–magyar, akár a helyi magyar–román versenyben kifejezetten gyengének mondható középiskoláink teljesítménye – mondta Csomortányi, hozzátéve: „Szomorú tény, hogy a bihari oktatás zászlóshajójának mondott Ady-gimnázium erdélyi magyar összesítésben mindössze a 12. helyen szerepel, ahogyan a megye középiskolái között is csupán a 15. helyet tudhatja magáénak, olyan iskolák is megelőzik az egykori megyei elsőt, mint a belényesi, élesdi és margittai kisvárosi román gimnáziumok. Beszédes az is, hogy a megye első négy román középiskolájában közel 300 diák kapott 9-esnél nagyobb átlagosztályzatot az idei érettségin, míg az összes bihari magyar középiskolában ez a szám együttesen is alig haladja meg a 20-at, ezt pedig nem lehet csupán a román nyelv és irodalomra kenni. Az okok jóval mélyebbek, és beszélni kell róluk”
A Néppárt elnöke kifejtette: az elmúlt időszakban több pedagógussal is egyeztettek, s ezek alapján megállapítható, hogy azokban a tanintézetekben, ahol az RMDSZ politikai befolyása kisebb, még úgy is jobb eredményeket tudtak elérni, hogy a magyar oktatás csupán tagozati szintű és az adott iskolák román vezetői finoman szólva sem kivételeztek a magyar osztályokkal. „Ezért lehet az, hogy a Bihar megyei rangsorban a helyi magyar–magyar versenyben a második és a harmadik helyen két vegyes tagozatú iskola szerepel: a Iosif Vulcan Főgimnázium (a tanítóképző) és a Mihai Eminescu Főgimnázium. „Csak megismételni lehet, amit már korábban is elmondtunk: teljesen világos, hogy Bihar megye azért van ilyen látványos lemaradásban, mert itt a legnagyobb az a politikai befolyás, mely nagyban meghatározza, kikből lehetnek intézetvezetők. A politikum így igyekszik bebiztosítani az iskolaigazgatók politikai lojalitását, s ezért történhet meg az, hogy jóformán nem telik el úgy egy hét, hogy valamely Bihar megyei iskolában ne bukkanna fel – önfényezés céljából – egy-egy politikus. Jól látható tehát, hogy ennek a káros gyakorlatnak három különböző csoport is elszenvedője: a diákság, a szülők és a tanárok” – mondta Csomortányi, aki hangsúlyozta: nem a pedagógusok hibája a szembetűnően rossz Bihar megyei érettségi eredmény, hanem elsősorban azok az intézményvezetők a felelősek érte – ide értve Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettest is –, akik stratégia hiányában és hozzá nem értésből fölösleges adminisztrációs feladatokkal terhelik a pedagógusokat, értékes energiákat vonva el magától a tanítástól.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA