A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Egy május végi marosvásárhelyi sajtótájékoztatón Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Kincses Előd ügyvéd arról informálták a közvéleményt, hogy a román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék perújrafelvételt rendelt el a 2014-ben elkezdett rágalmazási perben, amelyet a püspök indított Filip Teodorescu és Ioan Talpeş magas rangú titkosszolgálati tisztek, valamint az Antena 3 televízió és annak műsorvezetője, Mihai Gâdea ellen.
Az ügyben illetékes Bukaresti Táblabíróság november 26-án meghozott, 2021/1699. sz. ítéletében elmarasztalta – Ioan Talpeş kivételével – az alpereseket, pénzbírságra és a perköltségek kifizetésére kötelezve őket. Ezzel a román polgári igazságszolgáltatás elismerte, hogy hét évvel ezelőtt az Antena 3 bukaresti televízió szenzációhajhász adást készített, amelynek egyetlen célja volt: Tőkés Lászlót a lehető legsötétebb színben hazaárulónak, kémnek, Magyarországról fizetett ügynöknek feltüntetni. Az adásban a fővádló a kommunista politikai rendőrség kémelhárítási főnökhelyettese, Filip Teodorescu volt, aki az 1989-es temesvári népfölkelés idején gyászos szerepet játszott a diktatúra oldalán. Ioan Talpeşnek, a külföldi hírszerzés posztkommunista főnökének csupán korábban elhangzott, más sajtóorgánumban megjelent hazugságait idézték be, de az majd csak a részletes döntésindoklásból derülhet ki, hogy ő miért úszta meg a megérdemelt büntetést. A tévécsatornát és a szerkesztőt a rágalmazást elkövetők társtetteseiként marasztalta el a bíróság, mivel esélyt sem adtak a felperesnek az elhangzott gyalázkodások cáfolatára.
A sokfordulós, hosszas per végén az ítélőtábla helyt adott a felperes Tőkés László keresetének, és a Kincses Előd által benyújtott végkövetkeztetések nyomán erkölcsi kártérítés megfizetésére kötelezte az alpereseket: Filip Teodorescunak 15 ezer lejt, Mihai Gâdeának és az Antena 3 televíziónak 10 ezer lejt kell fizetnie a megrágalmazottnak. Ugyanakkor a perköltségek is őket terhelik.
Tőkés László azzal indokolta a jogi fellépést a rágalmazók ellen, hogy meg kell védeni a forradalom becsületét, a Temesváron akkor megnyilvánult és ma is kívánatos román–magyar összefogást, hiszen a román alkotmányban is benne foglaltatik, hogy a forradalom ideáljait nem szabad megsérteni. Azt állítani, hogy a diktatúraellenes népfölkelés kirobbantása magyar irredentáknak és hazaárulóknak tulajdonítható, az tulajdonképpen a forradalom eszméjét éppúgy sérti, mint Románia egész népének szabadságvágyát, ami azokban a napokban, hetekben oly egyértelműen megnyilvánult.