A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Kutatóközpontban foglalkoznak a kulturális identitással és a regionális örökséggel
MÁÉRT - 2022. április 1., péntek 15:35

Az eszéki J. J. Strossmayer Tudományegyetem bölcsészettudományi karának a keretein belül pár hónappal ezelőtt hozták létre a Kulturális Identitás és Regionális Örökségek Kutatóközpontját, melynek munkájában a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék oktatói is fontos szerepet játszanak.
A kulturális identitás lehetővé teszi az egyén számára, hogy egy adott csoport tagjaival azonosítsa magát. Olyan aspektusokat foglal magában, mint a nyelv, az értékek és hiedelmek rendszere, a közösség hagyományai, rítusai, szokásai vagy viselkedése. E sajátosságok halmaza határozza meg történelmileg a népek kulturális identitását.
Az identitáskutatás fontos a különböző diszciplínák számára, a tudósok sok szempontból vizsgálják. A tudományterületek kutatásainak összehangolása érdekében kutatóintézeteket hoznak létre, így került sor az eszéki bölcsészettudományi karon is egy ilyen megalapítására. Tevékenységének a koordinálását a magyar szakon dolgozó oktatók vállalták magukra.
- A Kulturális Identitás és a Regionális Örökségek Kutatóközpont a többnyelvű, többkultúrájú, több identitásban létező régiónk különböző szempontú kutatásainak érdekében jött létre. A bölcsészettudományi karon a legnagyobb és legszínesebb kutatóintézet, tagjai az identitásunkat és többkultúrájú örökségünket több szempotból szándékoznak kutatni. A térségünkben élő összes kisebbségi csoportnak az identitásával, kultúrájával és a nemzeti örökségével foglalkozunk, valamint az ezek kapcsolatait érintő témákra fókuszálunk a szó legszélesebb értelmében – nyilatkozta lapunknak dr. Lehocki-Samardžić Anna, a kutatóközpont és a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője.
A kutatóintézet hosszú távú célja egy esetleges jövőbeni identitáskép kialakítása
A kutatóközpontban a különböző bölcsészeti szakok képviselői dolgoznak majd, akik valamilyen módon a két fő téma, a kulturális identitás és a regionális örökségek vizsgálatát végzik. Minden évben van egy kiemelt kutatási projektjük, amelynek eredménye általában egy tanulmánykötet vagy monográfia. Emellett az intézményi keret különböző tudománynépszerűsítési programokat is lehetővé tesz, így  tudományos és szakkonferenciák, kiállítások, könyvbemutatók is szerepelnek a terveik között.
- Ebben a ciklusban két fontosabb témát emeltünk ki. Az egyik a kelet-szlavóniai magyarok történetét és kultúráját dokumentáló projekt, amelyet az eszéki Zrínyi Magyar Kultúrkörrel és az eszéki BTK Történelemtudományi Tanszékével együtt készítünk el. A másik a magyar nyelvterületen megjelent horvát nyelvű nyelvtanok elemzése és digitalizációja, amit az eszéki BTK anyagilag is támogat. E két fő programunk is azt sugallja, hogy a kutatóintézetünk célja nem kizárni, hanem befogadni, nem elítélni, hanem tanulni minden, a térségben talált forrásból. Ezáltal közelebbről is megvizsgáljuk az identitásunkat az eddigi megnyilvánulási formáiban, amivel együtt már most stratégiákat és terveket dolgozhatunk ki a jövőbeli identitáskép alakítása vonatkozásában – mondta el a kutatóközpont vezetője.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA