A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Magyar életjelek a dél-bihari Tenkén
MÁÉRT - 2022. október 15., szombat 09:00

Magyar napokat tartottak a Fekete-Körös menti, Árpád-kori településen, ahol mára már a magyarok lélekszáma jóval ezer fő alá csökkent. A négynapos programsorozat a magyar közösséget összefogó, identitásában megerősítő, minden korosztályt megcélzó szándékkal jött létre, tájékoztatta a sajtót Megyasszai Attila református lelkipásztor, a kezdeményező.
Áldáskéréssel, köszöntésekkel, nemzeti imánk eléneklésével a református templomban zajlott az esemény megnyitója október 6-án, majd a részvevők a templom kertjében álló Magyar Művelődési Központba vonultak át, ahol Ugrai Gábor békéscsabai történész tartott érdekfeszítő előadást az aradi vértanúkról. Nemcsak a közismert 13 honvéd tábornok személyisége elevenedett meg, hanem több kevésbé ismert, ám a szabadságért életét áldozó hősről is szó esett. Érdekességként többek között az is elhangzott, hogy a levert és nem elbukott szabadságharc után, 1850-ben a véreskezű Haynaut – aki közutálatnak örvendett egész Európában – egy londoni sörgyár munkásai meg akarták lincselni, alig tudták kimenekíteni a kezük közül.
Október 7-én, pénteken a népdal és a citeramuzsika töltötte be a művelődési központot. Kiss Ferenc gyulai citeraművész először a gyerekeknek játszott, akik könnyedén megtanulták az Érik a szőlő, hajlik a vessző, valamint az Erdő mellett nem jó lakni kezdetű népdalokat. Utána egy gyönyörű kalocsai dalcsokrot játszott énekelve a művész. A bemutató ezt követően jó hangulatú dalárdává alakult. Citera kíséretében, két szólamban énekelték az asszonyok és a férfiak felváltva a Kalocsai kertek alatt folyik el a kanális, a Réten, réten, réten terem a nád és az Ez a kislány várja a farsangot kezdetű népdalokat.
A következő nap a magyar bálra zsúfolásig megtelt a tenkei fürdővel szembeni vendéglő. Több mint száz helybeli ropta a táncot. A talpalávalót a Temes megyei Igazfalváról meghívott Angelis 96 együttes húzta, igazi jó hangulatot teremtve.
Vasárnap délután a községi kultúrházban zajlott a záró gálaműsor, a temesvári színészekből és zenészekből álló Shake Kvartett felejthetetlen nótacsokrot bemutató produkciója. Manga Zoltán hegedűn, Borsos Pál pedig zongorán kísérte Borbély B. Emília, Éder Enikő, Kiss Attila és Molnos András Csaba művészeket. Többen elérzékenyültek, amikor felcsendült a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dal és megszólalt a Monti-csárdás. A művészek profi, jókedvű előadása nyomán a 160 fős közönség soraiból is fel-felcsendült a nóta, sőt, valaki utólag elmondta, hogy szinte táncra perdült, annyira áthatotta szívét-lelkét az előadás.
A Tenkei Református Egyházközség és a Templom és Iskola Szórvány Egyesület által megrendezett programsorozat ötletgazdája, szervezője, Megyasszai Attila református lelkész helyi önkéntesek segítségét is élvezte. „Schill Elemér, szeretetotthonunk lakója például óriási méretben, művészien elkészítette piros-fehér-zöld színben a rendezvény molinóját, a tenkei román polgármester jóvoltából pedig még a nemzeti lobogónk is felkerült a művelődési központ homlokzatára” – tudtuk meg Megyasszai Attilától. A községi önkormányzat és a Communitas Alapítvány is hozzájárult pár ezer lejjel a rendezvény megszervezéséhez, mely összességében nagyon sikeres volt, a több mint 350 magyar résztvevőnek nagy örömöt szerezve, zárta szavait Megyasszai Attila.
Az előnyös fekvéséről, gyógyvizéről, természetrajzi közgyűjteményéről és sokfelé elszármazott jeleseiről híres dél-bihari település a trianoni döntés nyomán Magyarországtól Romániához került, a második bécsi döntéssel pedig Dél-Erdélyben maradt, román fennhatóság alatt. Tenke színmagyar lakossága az első világháború után és a nagy gazdasági válság idején kezdett el drasztikusan csökkeni. 1950-ig járási székhely volt, a szocializmusban megindították a városiasodást, de hamar kifulladt. A ma már etnikailag és felekezetileg színesen vegyes lakosság elöregedőben van, iskoláit a környékbeli falvakból sikerül benépesíteni. Tenke, illetve a környező magyar – részben elpusztult – települések történetének a jobb megismeréséhez az itt született geográfus, történész Fodor Ferenc (1887–1962) legendás, sokáig csak suttogva emlegetett könyvének, Az el nem sodort falunak az elolvasása járulhat hozzá.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA