A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
RMDSZ: megvédjük a családokat az elszabaduló energiaáraktól
MÁÉRT - 2022. november 25., péntek 20:47

Megszavazta a képviselőház azt a sürgősségi kormányrendeletet módosító törvénytervezetet, amely rögzíti a villamosenergia és földgáz felső határának értékét az év végéig, valamint 2023. január 1. és 2025. március 31. közötti időszakra egyaránt. A törvénytervezet azt a kompenzációs rendszert szabályozza és egészíti ki, amelyet az RMDSZ kezdeményezésére a kormány az elszabaduló energiaárak megoldására fogadott el tavaly októberben.
A törvénytervezet értelmében 2022. december 31-ig a következő rögzített energiaárak vannak érvényben: 0,68 lej/kWh maximum 100 kWh havi átlagfogyasztás, illetve 0,80 lej/kWh a 100–255 kWh közötti fogyasztás esetén. A földgáz esetében 2025. március 31-ig a végső számlázott érték nem haladhatja meg a 0,31 lej/kWh árat a háztartási fogyasztók esetében. A nem háztartási fogyasztók számára a villamosenergia végső számlázott értéke maximum 1 lej/kWh a havi fogyasztás 85 százalékára, az ezt meghaladó fogyasztás pedig 1,3 lej/kWh áron kerül számlázásra. A földgáz maximális értéke nem haladhatja meg a 0,37 /kWh-t azon nem háztartási fogyasztók számára, akiknek fogyasztása az előző évben legfeljebb 50.000 MWh volt.
- 0,68 lej/kWh maximum 100 kWh havi átlagfogyasztás esetén
- 0,80 lej/kWh a 100–255 kWh közötti fogyasztás esetén, a 255 és 300 kWh közötti fogyasztás 1,3 lej/kWh áron kerül kiszámlázásra, abban az esetben pedig, ha a havi fogyasztás meghaladja a 300 kWh-t, a teljes fogyasztásra 1,3 lej/kWh ár lesz alkalmazandó.
Csép Éva-Andrea, a képviselőház munkaügyi bizottságának alelnöke, Maros megyei törvényhozó elmondta: „az RMDSZ munkájának eredményeként sikerült olyan módosításokat eszközölni a sürgősségi kormányrendeletben, amely a családok védelmét tartja szem előtt és megvédi őket az elszabaduló energiaáraktól, valamint kiemelt segítséget nyújt a fogyatékos személyeknek is. Ennek értelmében, január 1-től fogyasztástól függetlenül 0,68 lej/kWh fizetnek a villamosenergiáért azok a nagycsaládok, akik legalább három 18 év alatti gyermeket nevelnek vagy 18-26 év közti fiatalt, akik még tanulnak. Ugyanez az árplafon lesz érvényes az egyszülős családok számára is. Először beszélünk Romániában konkrét, nagycsaládokat támogató intézkedésről, valamint kiemelt figyelmet szentelünk az egyszülős családoknak is. Mi nemcsak nyilatkozatok szintjén foglalkozunk a családpolitikával, hanem, ahogyan a megszavazott új törvény is bizonyítja, elkezdtük a konkrét lépéseket. Továbbá, a kompenzált árban részesülnek azok a fogyatékos személyek is, akik a kezelésükhöz, felépülésükhöz elektromos orvosi eszközöket, készülékeket használnak” – emelte ki a képviselő.
Bende Sándor, a képviselőház ipari bizottságának elnöke, az RMDSZ Hargita megyei törvényhozója a nem háztartási fogyasztók esetében alkalmazandó rendelkezésekre mutatott rá: „a parlamenti munka során olyan intézkedésekben is gondolkodtunk, amelyek a gazdasági szereplőket és az ők munkavégzésüket segítik ebben a válságos időszakban. A ma elfogadott jogszabály szerint legfeljebb 1 lej/kWh árat fizetnek majd a havi átlagfogyasztásuk 85 százalékára a kis- és középvállalkozások, a közüzemi szolgáltatók, a 10-es CAEN-kóddal azonosított élelmiszeripari vállalkozások, valamint azok a mezőgazdasági és halászati vállalkozások, akik a 01. és 03. CAEN-kód valamelyikében végzik aktivitásukat. Továbbá az állami és magánkórházak, a tanintézmények, az egyházak és a kutatóintézetek részére is ez lesz a maximum számlázható ár. Arra a fogyasztásra, amely a havi átlagfogyasztás 85 százaléka felett van, 1,3 lej/kWh árat kell fizetniük az említett gazdasági szereplőknek és közintézményeknek” – nyilatkozta, majd hozzátette: „továbbra is csökkentenünk kell a családokra nehezedő pénzügyi nyomást és meg kell védenünk a kis- és középvállalkozásokat, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is folytatni tudják tevékenységüket.”
A törvénytervezet az államelnöki kihirdetés után, a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően lép érvénybe.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA