A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
12. Szent László Napok: elrajtolt a „határtalan fesztivál”
MÁÉRT - 2024. június 25., kedd 12:14

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Boldogasszony tenyerén című előadásával rajtolt el hétfőn hivatalosan is a 12. Szent László Napok Nagyváradon, a Határtalan fesztivál mottóval.
Ténylegesen azonban egy szombati és két vasárnapi előrendezvénnyel indult a június 24–31. között Nagyváradon zajló magyar kulturális fesztivál. Hétfőn pedig megemlékezést tartottak a városalapító szent királynak, I. Lászlónak a bazilika előtt álló szobránál, ahol a fesztivál szervezői, pár közéleti személyiség és maroknyi tisztelő jelent meg a délutáni kánikulában. Moldován Gellért Lajos teológus, pedagógus tartott rövid történelmi kitekintést, felidézve a lovagkirály alakját és életművét, a városhoz kötődő tetteit, ország- és egyházépítő korszakos jelentőségét, az uralkodóhoz kötődő legendáriumot.
A szobrot egyébként 1893-ban állították fel a királyról elnevezett főtér közepén, az ott álló barokk kőszobrot váltva fel vele. Az egész alakos álló bronz szobrot Schlauch Lőrinc váradi püspök rendelte meg Tóth István budapesti szobrásztól. Az alkotás meghatározó városképi eleme lett Nagyváradnak a Trianon utáni lebontásáig, 1923-ig. Ekkor mentették át a római katolikus székesegyház elé, ahol ma is áll.
Az emlékezés és tisztelet koszorúit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Tőkés László elnök, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus nevében Zatykó Gyula főszervező, az Erdélyi Magyar Szövetség nevében pedig Csomortányi István ügyvezető elnök helyezték el. A megjelentek a régióban elterjedt Szent László-himnuszt és a magyar nemzeti imádságot énekelték el a főhajtást keretezve.
Ezt az eseményt követte a Szigligeti Színházban megtartott nyitógála. Az ősi anyaistennő tiszteletének átöröklődött formáit kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemléltető előadás előtt a szervezők és vendégeik köszöntötték az egybegyűlteket.
Tőkés László ünnepi beszédében egyebek mellett Szent László alakját, nagyságát, történelmi jelentőségét emelte ki. „Megfogyatkozásunk és tömeges elvándorlásunk mostani ínséges korszakában Szent László legendáiból az emberiség valamennyi létkérdése példázatosan visszaköszön. (…) Isten sokrétű, gazdag áldását visszhangozzák Szent László uralkodása, tettei és csodái, melyek méltán ébresztik felbennünk, mai magyarokban a vágyat egy ilyen király, egy ilyen társadalom és egy ilyen korszak iránt, mely újból magasra emelhetné a nemzetet s benne romlásnak indult Erdélyünket és jobb sorsra érdemes Váradunkat. A szent király példája minden időben helytállásra indít bennünket szükségben, veszedelemben, próbatételeinkben, és reményteli imádságra nyitja ajkunkat: »Én Uram, Istenem! / Könyörülj, könyörülj veszendő népemen!« (Arany János).  Végezetre, Testvéreim, egy olyan veszélyre és kihívásra irányítja rá a figyelmünket szent királyunk, mely nem külső ellenséggel szembeni harcos kiállásról, hanem belülről emésztő ellenségről s az ellene való vértelen küzdelemről szól. Jelenkorunkat éppen ez az alattomos harcmodor jellemzi: a tévtanok, a kísértések, a tudatmódosítás, a manipuláció és a propaganda kiterjedt eszköztára, melyek hitünk és lelkiismereti szabadságunk föladására, keresztyéni és nemzeti hovatartozásunk, gyökereink és hagyományaink megtagadására igyekeznek rávenni bennünket. Ezen veszedelemmel és kísértésekkel szemben a szellemi önvédelem eszközéhez kell folyamodnunk, melynek legfőbb eleme a keresztyén hitvédelem” – fogalmazott a volt királyhágómelléki református püspök, aki 2007–2019 között tucatnyi éven át képviselte az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben.
A teljes beszéd a Tokeslaszlo.eu honlapon olvasható, a fesztivál programjairól a Szent László Napok honlapján, Facebook- és Instagram-oldalán lehet részleteket megtudni.

1 csatolt kép
TL
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA