Tőkés László nyilatkozata a küszöbön álló romániai parlamenti választások tárgyában
MÁÉRT - 2016. december 7., szerda 19:56
Az Európai Unió meghatározó fontosságú országaiban, valamint az Egyesült Államokban egyre erősödő
lázadás van kibontakozóban a hatalmat jó ideje birtokló, önmagát lejáratott
balliberális és opportunista politikai elittel szemben. A Colectiv-tűzeset alkalmával kirobbant népharag az egész romániai
politikai osztály és posztkommunista berendezkedés azonnali leváltását
követelte.
Furcsa fintora a sorsnak, hogy a
felfokozott nemzetközi és hazai elégedetlenség körülményei között a
többszörösen levizsgázott román politikai elit a küszöbön álló parlamenti
választásokon újrázásra készül, a közvélemény-kutatások pedig egyenesen a
csontja velejéig korrupt utódkommunista Szociáldemokrata
Párt választási győzelmét jósolják.
A választáson induló román pártok jelöltlistáinak személyi
összetétele is híven jelzi a bukott rezsim áldatlan folytonosságát. A
Közpolitikai Intézet (JPP) frissen közzétett jelentése szerint a jelenleg
hivatalban lévő parlamenti képviselőknek csaknem a fele újrázna: 55% a szociáldemokraták
(PSD, 47% a nemzeti liberálisok (PNL), 78% a liberális demokraták (ALDE) és 60%
az RMDSZ színeiben. Üdítő kivételt jelent ebben a tekintetben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR)
újdonsült pártja.
Amint látható, ezen
visszarendeződési jelenség alól az RMDSZ
sem képez kivételt. Nem igaz tehát, hogy egy egyeduralmi pozícióban lévő magyar
párt jelöltlistáinak kínálata érdemben a megújulás irányában mutatna. A hetedik
mandátumukat követően is újrázni készülő Verestóy
Attila szenátor és Márton Árpád képviselő
lejáratódott személye állításunkat jól példázza. Mint ahogyan a bihari Szabó Ödön és Biró Rozália újraindítása is a régi korrupt irányvonal túlélési
szándékát tanúsítja, félve őrzött mentelmi joguk biztosításával.
Méltán háborít fel bennünket a székelyföldi autonómia oldalán álló
magyar közszereplőknek a román igazságszolgáltatás általi meghurcolása, perbe
fogása. Ez azonban semmiképpen sem késztethet bennünket arra, hogy összefogjunk
Olosz Gergellyel és a romániai
korrupció magyar képviselőivel – közük is azokkal a bihari jelöltekkel, akik az
érmindszenti-nagyváradi Ady-központ elbitorlásával a magyar államot, a magyar
adófizetőket meglopták, vagy azzal a Bíró
Zsolt marosi képviselőjelölttel, aki – Biró Rozália házassági rokonaként –
nyerészkedés céljából készül a bukaresti parlamentbe.
Kelemen
Hunor RMDSZ-elnök arról próbálja meggyőzni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy
Erdély megvalósult a „magyar összefogás”. Ezzel szemben nyílt titoknak számít,
hogy az RMDSZ kampányfogásának és kommunikációs trükkjeinek köszönhetően felfuttatott
Magyar Polgári Párt valójában nem is
létezik, illetve árnyéklétét a háttérben munkálkodó Szász Jenő volt pártelnök befolyásának köszönheti.
Az RMDSZ nem más, mint a romániai MSZP. Választási hazugságkampánya
posztkommunista politikai módszertanára vall. Az erdélyi nemzeti oldalt megosztva
– az MPP-t bekebelezve és az Erdélyi Magyar Néppártot kitaszítva – román állami
segédlettel és finanszírozással él és uralkodik. Elszabadult korteshadjáratában
a „magyar képviselet” sorsdöntő fontosságával és elvesztésének a veszélyével
riogat, miközben a „Lex UDMR” alternatív
választási küszöbje által parlamenti tagsága eleve biztosított.
Közhelyes megállapítás, hogy a
választások alkalmával a román fél minden esetben notórius módon előhúzza a „magyar kártyát”. Ez esetben viszont
legalább ennyire igaz, hogy pártpolitikai céljai elérése végett az RMDSZ a
„román kártyát” alkalmazza. Minden valóságtartalmuk ellenére erről szól a
magyar sérelmek intenzív bevetése. Ezzel kapcsolatban egy román kommentátor
joggal állapítja meg, hogy „a magyar politikusok tökéletesen elrománosodtak”.
A romániai népfelkelés közelgő
évfordulóján, abban játszott élenjáró szerepe okán erdélyi magyarságunknak
ragaszkodnia kell a szabadság és a demokrácia értékeihez. Az elmúlt két
és fél évtizedben az RMDSZ gyakorlatilag elárulta a saját programjában
meghirdetett közösségi önrendelkezés
ügyét – ezért a hisztérikusan hangoztatott „románveszélyen” alapuló választási
kampánya teljességgel hiteltelen. Az erdélyi magyarság mostanra kialakult
helyzete és a magyar képviselet végletes meggyengülése miatt elsősorban őt
terheli a felelősség.
Mindezeket szem előtt tartva, egyházaink
és magyar közösségünk még csak hallgatólagosan sem engedheti meg, hogy a templom és iskola Reményik Sándor-i eszményét
az RMDSZ-párt olcsó szavazatszerző céljai szolgálatába alacsonyítsa.
Huszonhét év után a
rendszerváltozást kisebbségpolitikai téren is folytatnunk kell. Kövér László házelnöknek nincs mit
keresnie Verestóy Attila vagy Szabó Ödön és Biró Rozália társaságában.
A Fidesz-KDNP példásan következetes a
demokratikus rendszerváltozás folytatásában, vagy éppen az MSZP és a Jobbik iránti
viszonyulásában. Hasonló következetességet kell nekünk is tanúsítanunk az RMDSZ és az MPP, illetve kettőjük politikai paktuma irányában.
Nagyvárad, 2016. december 7.
Tőkés
László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA