Magyarország kormánya a 2015. évet a hetven évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd a Gulag-emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ennek kapcsán számos rendezvény került és kerül megszervezésre szerte a Kárpát-medencében.
Nagyváradon december 7-én, szerdán a Magyar Polgári Egyesület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem és a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében tartalmas emléknapot tartottak
Délután a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, a konferencia szervezője köszöntötte a megjelenteket. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke rövid köszöntőbeszédében kiemelte, hogy nagy szükség van ezekre az emlékévekre, hiszen a kommunista múlttal őszintén szembe kell nézni és bűneit a leghitelesebben feltárni. A rendezvényekkel, a fiataloknak és idősebbeknek szóló programokkal az 1956-os emlékév és a Gulag-emlékév is nagyon fontos szolgálatot végez. Tőkés László a Szentírást idézte: „És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti.”
Marinovich Endre, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese Magyarok a Gulagon címmel tartott rendkívül érdekes és tartalmas előadást, bemutatva a sztálini birodalom egészét behálózó munkatáborrendszert (a Gulag a Javítómunka-táborok Főigazgatósága orosz nevének mozaikszava), a szovjet megszállás és megtorlás történetét.
Murádin János Kristóf erdélyi történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója Az erdélyi magyar és német polgári lakosság szovjet fogságba hurcolása 1944-1945-ben címmel értekezett. Bemutatta azokat a főleg saját kutatási eredményeket, amelyek ezt a nagyon elhallgatott témát immár mindenki számára elérhetővé és közérthetővé teszi.
Fodor Gusztáv tiszaderzsi református lelkipásztor szülőhazájáról értekezett Élő egyház a halál völgyében: a Kárpátaljai Református Egyház élete a sztálini terror árnyékában címmel. A rendezvényen megtekinthetők voltak azok a szovjet fogságból származó emléktárgyak, amelyeket Murádin János Kristóf gyűjtött össze.
Este a PKE aulájában nyitották meg a Magyarok a Szovjetunió táboraiban (1944–1956) című vándorkiállítást. Köszöntőt mondott Pálfi József rektor,  Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója, Marinovich Endre Veritas-vezető, valamint Fodor  Gusztáv tiszteletes és Murádin János Kristóf történész, aki ide is elhozta a lágerekből származó emléktárgyakat.
Ezt követően az egyetem Bartók-termében „Én a szabadságot választottam” – Egy szovjet tisztviselő politikai- és magánélete címmel a Viktor Kravcsenko azonos című regényéből készült egyszemélyes pódiumműsort tekinthették meg az érdeklődők Balázs Zoltán színész-rendező előadásában.