Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Bátorítani kell az anyanyelvhasználatot az Európai Unióban
MÁÉRT - 2017. január 11., szerda 13:51
Bátorítani kell az anyanyelvhasználatot, az uniós
polgárok anyanyelven történő tájékoztatását az Európai Unióban – ezt
hangsúlyozták azon az európai parlamenti konferencián, ahol képviselők és
szakértők a nyelvi egyenlőség kérdéséről a digitális korszak technológiai
lehetőségeinek tükrében beszélgettek. Elhangzott: a minél szélesebb körű
anyanyelvhasználat nem csupán a gazdaságot élénkíti, hanem hozzájárulhat ahhoz
is, hogy az uniós polgárok megfelelően tájékozottak legyenek, és ezáltal
közelebb érezzék magukhoz a különféle közpolitikákat is.
Az EP tudományos
kérdésekkel foglalkozó osztálya (STOA) által szervezett január 10-i találkozó
több európai parlamenti képviselő szakmai támogatásával valósult meg: Algirdas
Saudargas litván néppárti képviselő mellett Sógor Csaba erdélyi, Jill Evans
welszi zöld párti, Kósa Ádám fideszes és Evzen Tosenovsky cseh konzervatív
képviselő is támogatta az esemény megszervezését. Az RMDSZ-es európai
parlamenti képviselő javaslatára Horváth István, a kolozsvári Nemzeti
Kisebbségkutató Intézet igazgatója külső szakértőként volt jelen.
Horváth
István előadásában ismertette az erdélyi magyarok anyanyelv-használati
lehetőségeit, hangsúlyozva, hogy a nyelvi egyenlőség tekintetében nemcsak a
jogszabályokban lefektetett rendelkezések fontosak, hanem a gyakorlati
megvalósulás is. Elmondta, az erdélyi magyarok csak bizonyos területeken
használják anyanyelvüket: otthonaikban és egyes közösségekben, például
iskolában, templomban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában például
szinte csak a többség nyelvén tud érvényesülni a magyar kisebbség, a közérdekű
internetes oldalak is csak román nyelven érhetők el. Ugyanakkor arra is
rámutatott, hogy számos olyan szolgáltatás, kereskedelmi céllal működő
internetes oldal létezik, amely bár az erdélyi magyarokat is célközönségének
tartja, nem kínál magyar nyelvű ügyfélszolgálatot számukra. Jó példaként
említette, hogy van már olyan bank Romániában, amely az erdélyi magyarok
számára anyanyelvű tájékoztatást és szolgáltatásokat is nyújt.
Sógor Csaba
hangsúlyozta: vannak olyan európai tagállamok, ahol egyenesen kisebbségellenes,
kisebbségi nyelvellenes törvénykezések vannak, és előfordul olyan is, ahol a
törvénykezés adott, de annak gyakorlati alkalmazása még várat magára. Az
RMDSZ-es EP-képviselő szerint ahhoz, hogy ez változni tudjon, az oktatás
rendszerének és módjának is változnia kell ezekben a tagállamokban: a megfelelő
oktatás ugyanis elősegítheti a többség és kisebbség viszonyának javulását. Mindez
emberi jogi tekintetben is fontos, ezért Sógor Csaba úgy véli: létkérdés, hogy
az EU számon kérje tagállamain a koppenhágai kritériumokat. „Gyakran mondjuk azt, hogy a többség és
kisebbség viszonyának javítása gazdasági előnyökkel is járhat. Ez a konferencia
is rámutatott arra, hogy a nyelvi akadályok lebontása nem csupán emberi jogi
kérdés, hanem gazdasági szempontból is fontos” – utalt a képviselő a
bemutatott adatokra. Ezek szerint az uniós állampolgárok alig 15%-a vásárol más
európai tagállamból, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások mindössze 5%-ának
sikerül más uniós országban is értékesítenie termékeit – ez nagyon gyakran áll
összefüggésben azzal, hogy az angolon kívül nem nyújtanak tájékoztatást
vásárlóik számára saját anyanyelvükön.
A szakértők
egyetértettek abban, hogy a digitális korszak térnyerésével az angol nyelv
térnyerése is egyre inkább megfigyelhető. Ez a jelenség azonban sok uniós
polgárt szigetel el az információtól, hiszen tévhit, hogy általánosan elterjedt
az angol nyelv ismerete. Az uniós polgárok gyakran ütköznek nyelvi akadályokba,
amelyeket a szakérők szerint az anyanyelv-használat bátorításával, illetve a
nyelvi technológiák fejlesztésével lehet felszámolni, mind a közszféra, mind a
kereskedelem területén.
A
konferencia egyértelmű következtetése, hogy az Európai Unióban elő kell
segíteni az anyanyelvhasználatot, az uniós polgárokat a saját nyelvükön kell
elérni, megszólítani, és nagyon fontos, hogy a technikai fejlesztések is
tudatosan kövessék ezeket az elveket. „Nagyon
fontos, hogy az erdélyi magyarok nyelvhasználati lehetőségeit ismertetni
tudtuk, mert így a konferencia következtetései, amelyekből később akár
szakpolitikák is születhetnek, a kisebbségek nyelvi jogaira is kitérnek” –
értékelte a konferenciát Sógor Csaba.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|