Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Kelemen Hunor: ha az RMDSZ sikeres, az erdélyi magyarok is sikeresek
MÁÉRT - 2017. január 29., vasárnap 06:10
Ha az RMDSZ sikeres, az erdélyi
magyarok is sikeresek – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök január
28-án, szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának év eleji ülésén. Politikai
tájékoztatójában olyan témákra reflektált, amelyek a romániai, erdélyi magyar
emberek hétköznapjait érintik.
Önkormányzati és parlamenti választások
Kelemen Hunor szövetségi elnök
a 2016-os év két választásáról elmondta: az elmúlt évben a Szövetség két
rendben kérte az erdélyi, a romániai magyarok bizalmát, amelyet meg is kapott.
Ennek eredményeként az RMDSZ több önkormányzatot vezet, mint az előző
ciklusban. A parlamenti választások eredményéről kiemelte: ez olyan lett,
amelyre minden magyar ember büszke lehet, amelyet minden magyar ember vállalni
tud.
Hosszú évek után először újra
arányos a magyar emberek képviselete a parlamentben. „Azt gondolom, ezt az eredményt közös sikerként kell elkönyvelnünk, mert
növekvő szavazatszámot is jelent. Azt is bizonyítja, hogy jó döntéseket hoztunk
meg az elmúlt időszakban: jó döntés volt, amikor 2014-ben kiléptünk a kormányból,
jó döntés volt, amikor a Magyar Polgári Párttal összefogtunk azért, mert azt a
magyar emberek így kívánták. Ehhez a sikerhez kellett az is, hogy a Fidesz-KDNP
pártszövetséggel rendezzük a viszonyunkat. Az vezethet csakis előre, amikor az
anyaországból is támogatják az erdélyi magyar politikát” – nyomatékosított.
Parlamenti munka
A romániai magyar közösség
igényeire építi közpolitikáját a Szövetség: a következő időszakban minden egyes
állásfoglalásában azt veszi figyelembe, hogy mi jó az erdélyi, a romániai
magyar közösségnek.
Kelemen Hunor kihívásként
tekint arra, hogy a kisebbségi jogok megerősödjenek, kibővüljenek, szerinte
egyáltalán nem helyes az az állapot, hogy a meglévő törvényekkel ellentétes
döntések születnek: „éppen ezért legalább
ennyire fontos, hogy a jogállamiság alapjait megerősítsük. Jelenleg erős
túlzással lehet csak jogállamiságról beszélni, arról, hogy megfelelőképpen
működnek a hatalmi ágak. Azokat az értékeket, intézményeket kell
megerősítenünk, amelyek nélkül nincsenek kisebbségi, szabadság- és emberi
jogok.” Az RMDSZ elnöke úgy véli, amint sérülnek ezek a jogok, az etnikai,
a nemzeti kisebbségek lesznek a jogsérelmek elsőszámú elszenvedői.
A következő időszak kihívása
ugyanakkor az RMDSZ Erdélyre vonatkozó, választási kampányban tett ígéreteinek
minél nagyobb arányú megvalósítása.
Parlamenti együttműködési megállapodás
Az RMDSZ kormánypártokkal
kötött parlamenti együttműködéséről elmondta: a Szövetségnek döntenie kellett,
hogy mit tesz a választást követően, matematikailag fel sem merülhetett az,
hogy más kormány alakuljon, ilyen körülmények között esély sem nyílt kormányra
lépni: „a felajánlott parlamenti
együttműködés nem előzménytelen, olyan politikai eszköz ez, amelyet 2000–2004
között már sikeresen használt a Szövetség. A parlamenti együttműködési
megállapodás fontos eszköz, hiszen a mi 6,5–6,6 százalékunkhoz mindig hozzá
kell még tudni legalább negyvennégyet adni, hogy elfogadtassuk a parlamentben a
magyar közösséget érintő javaslatainkat.”
Az RMDSZ az együttműködéssel
olyan helyzetet kívánt teremteni, amelynek következményeként minden magyar
ember nyer, hiszen – mint Kelemen Hunor beszédében rámutatott – az általa
vezetett szervezet tudja, milyen korrekciókat kell elvégezni, milyen
területeken kell törvénymódosítást megfogalmazni, ehhez pedig partnerekre van
szükség. A megállapodás szövegszerűen tartalmazza, hogy minden ülésszak végén a
felek kiértékelik az együttműködést, az eredmény függvényében döntenek a
folytatásról.
Büntetőtörvénykönyv és büntetőeljárás
Politikai helyzetértékelőjében
a büntetőtörvénykönyvvel és a büntetőeljárással kapcsolatosan az RMDSZ elnöke
elmondta: ez egy nagyon egyszerű kérdés, amelyet nagyon is el lehet
bonyolítani. „Minden alkalommal, amikor
sürgősségi kormányrendelettel próbálták rendezni ezt a kérdést, hiba csúszott
be. Az alkotmánybíróság rengeteg olyan határozatot hozott, amely több mint
negyven pontban kimutatja, hogy a mostani büntetőtörvénykönyv és büntetőeljárás
alkotmányellenes. A parlamentnek hosszú
éveken keresztül nem volt bátorsága meglépni a korrekciót: akkor, amikor valaki
megpróbált módosító javaslatot benyújtani, bírálat érte. ”
2016-ban a Ciolo?-kormány sürgősségi kormányrendelettel, közvita
nélkül módosította a büntetőtörvénykönyvet, ami nem érte el a társadalom
ingerküszöbét: „ez az intézkedés csak
rosszabbított a helyzeten, hiszen az ügyészt a bíró fölé helyezi, ez pedig egy
ügyészi állam alapjait teremtheti meg.”
Az RMDSZ álláspontja az, hogy
ebben a kérdésben is parlamenti vitára van szükség, így kevesebb hiba csúszhat
be, mint egy kormányrendeleti döntés révén.
Nemzetbiztonsági törvénycsomag
A 1990-es években és 2000-es
évek elején készült jogszabályok teljes mértékben korrekcióra szorulnak. Az alkotmánybíróság
2016 elején döntést hozott arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem
használhatja büntetőeljárásban a hírszerző szolgálat által végzett lehallgatási
anyagokat – jelentette ki Kelemen Hunor. „Amikor
ma azt mondja az ügyészség, hogy 2016 tavasza óta nem használ fel
nemzetbiztonsági lehallgatási anyagokat, nem állít igazat: Horváth Anna ügye teljes
mértékben nemzetbiztonsági lehallgatási anyagra épül, ami első látásra
alkotmányellenes. Ezen a területen is rendet kell teremteni, őszintén kell felszólalni
azért, hogy a szabadságjogokat betartsák. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ne
lehessen mondvacsináltan megvádolni senkit.”
Közkegyelem
„Közkegyelemre szükség van, de nem szabadott volna ezt a témát egyik
napról a másikra a sötétből előhúznia a kormánynak. Azt a látszatot keltetni,
hogy nincs szükség közkegyelemre, hogy erről a társadalomnak kell dönteni,
téves. A közkegyelem nem a megbüntetettek és a nép közötti viszonyról szól,
hanem az állam és a megbüntetettek közöttiről, ezért is nem lehet népszavazást
tartani annak témájában” – sorolta az RMDSZ elnöke, akinek az az
álláspontja, hogy sürgősségi kormányrendelettel és felelősségvállalással nem
lehet a közkegyelmet rendezni, ennek a témának a parlamentben van a helye, de
nem a költségvetés elfogadása előtt. „Az
államelnöknek joga van népszavazást kezdeményezni, amint kiderül, hogyan
fogalmazzák meg a referendum kérdését, tudunk erről érdemben is beszélni” –
mondta el beszédében Kelemen Hunor.
Politikai beszámolójában a
Szövetség elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ idei Kongresszusának az a tétje, hogy a
következő két esztendőre irányt mutasson. Olyan időszak következik, amikor van
idő az építkezésre, amikor kell is építkezni: „remélem, hogy lesz erőnk és lesznek partnereink ahhoz, hogy tisztázzuk
azokat a kérdéseket, amelyek a román-magyar viszonyon, a két állam közti
viszonyon javítani tudnak. A következő években napirendre kell tűznünk ismét a
többség és kisebbségi közösség közötti paktumot: mi egy konstruktív párbeszédet
akarunk, amely értékekre, kölcsönös tiszteletre, az identitás újrateremtésére
alapozza az intézményes együttműködést.”
Végezetül ismertette, az RMDSZ
alapszabályzata értelmében a szövetségi elnöknek kell javaslatot tenni az
ügyvezető elnök személyére: „Porcsalmi
Bálint 17 éve dolgozik a Szövetségben: volt ügyvezető alelnök, államtitkár, a
helyi szervezetek kampányaiban is aktívan részt vett. Magam is sok-sok éven
keresztül együtt dolgoztam vele, megvan a tudása arra, hogy a következő
időszakban jó ügyvezető elnök legyen” – összegzett Kelemen Hunor politikai
tájékoztatója végén.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|