2017. március 22-én az Európai Parlament Emberi Jogok Albizottsága (DROI) a Kínai Népköztársaság legnyugatibb és legnagyobb tartományában, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen tapasztalható emberjogi helyzetről tartott közmeghallgatást. A Tőkés László EP-képviselő által kezdeményezett rendezvényen Sophie Richardson, a Human Rights Watch nemzetközi szervezet képviselője összefoglaló tájékoztatást nyújtott az ujgur kisebbség lakta tartományban észlelt legutóbbi fejleményekről. Marie Holzman párizsi egyetemi professzor és Kína-kutató a pekingi kommunista rezsim elnyomása alatt szenvedő kb. tízmillió ujgur ember gondjairól számolt be, Joanne Smith Finley, a Newcastle-i Egyetem kutatója pedig az autonóm területen tett látogatásai során tapasztaltakról tartott rövid előadást.
Sophie Richardson kiemelte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök öt éve tartó mandátuma alatt nyugtalanító emberi jogi fejleményeket figyelhetünk meg a civil szférában. Fontos megjegyezni, hogy a kommunista Kínában nincs jogvédelmi rendszer. Az egykori Kelet-Turkesztán (Ujgurisztán) nagy részét magába foglaló Hszincsiangban nincs szabad vallásgyakorlás és nincs szabad mozgásszabadság sem, bár az alkotmány ezt garantálja. 2016-ban az ujgur tartomány lakosainak az útleveleit is elkobozták, ezáltal is korlátozva alapvető jogaikat. Az emberi jogi helyzet egyre romlik, éppen ezért az Európai Uniónak az eddigieknél is komolyabban kell fellépnie a totalitárius elnyomás ellen. „Az Uniónak felül kell értékelni a Kínával fenntartott együttműködését. A kétoldalú kapcsolat csakis az egyetemes alapvető jogok tiszteletben tartása és biztosítása mentén haladhat tovább” – mondotta a HRW képviselője.
Szavaihoz csatlakozva Holzman professzor hangsúlyozta, hogy Kína a globalizáció megkerülhetetlen szereplője. Az emberi jogok helyzetéről csakis ebben az összefüggésben beszélhetünk, hiszen a kontinensméretű országban a totalitarizmus teljes. A hatóságok az emberek magánéletébe gátlástalanul beavatkoznak, a vallásoktatást az állam korlátozza, a nyugati értékekre való hivatkozást tiltja. „Az állam képtelen megérteni, hogy komoly és átfogó, az egyetemes emberi jogok szellemében megfogalmazott reformokra van szükség. Ezzel szemben a hatalom elsődleges prioritása a kommunista hatalom fenntartása” – mondotta a francia kutató.
Angol kollégája kiemelte, hogy Hszi elnöklése alatt az emberi jogok terén valóban számos olyan megszorítást vezettek be, amelyek Kína nemzetközi vállalásainak egyértelműen ellentmondanak. Az ujgur közösség gazdaságilag kiszolgáltatott, nemzeti és vallási identitásában pedig veszélyeztetett kisebbség. Az Európai Uniónak, lévén az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló közösség, kötelessége Kínát, egyik legfontosabb stratégiai partnerét ezen jogok biztosítására felszólítani.
Felszólalásában Tőkés László EP-képviselő elmondta, hogy drámai érzés végighallgatni a Hszincsiangról szóló beszámolókat. Az autonóm tartományt valóban orwelli viszonyok jellemzik. A totalitarizmus ellen úgy kell fellépnünk, mint a volt szovjet kommunista rendszerrel szemben. „Az antikommunizmust nem szabad elfelejtenünk, éltetnünk kell, mert a kommunizmus egy tömeggyilkos rendszer. Éppen ezért összefogásra és közös fellépésre van szükség, mint ahogy azt Tibet esetében tesszük.” Végezetül erdélyi képviselőnk arra kérte a DROI-t, hogy Ilham Tohti sorsáról se feledkezzünk meg, az ujgur közösség jogaiért küzdő egyetemi tanárról és aktivistáról, akit a kínai hatóságok a szeparatizmus vádjával életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek, és akit egyébként képviselőnk tavaly az Európai Parlament által a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjra terjesztett fel.
A délelőtti albizottsági ülést követően Tőkés László és az Emberi Jogok Határok Nélkül (Human Rights Without Frontiers – HRWF) emberi jogi civil szervezet közös rendezésében Az információ hatalma címet viselő konferenciára került sor EP-képviselőnk brüsszeli munkatársa, Ferenczy Zsuzsa moderálásával. A rendezvény első részében Jieun Baek amerikai-koreai származású kutató azt a 2016-ban kiadott könyvét mutatta be (North Korea’s Hidden Revolution: How the Information Underground is Transforming a Closed Society), amely azt taglalja, hogy a hatalom által ellenőrizhetetlen információáramlat fokozatosan felvilágosítja a hermetikusan elzárt társadalmat, olyannyira, hogy ezáltal egy visszafordíthatatlan folyamat indult be, mely hosszú távon akár a zárt rendszer megnyitásához is vezethet. Do Hee Yeun szöuli emberi jogi aktivista pedig egy 2013-ban kicsempészett könyvről tartott előadást, amely a totalitárius rendszer elnyomása alatt élők mindennapi életét tárja az olvasó elé. A rendezvény második felében Remco Breuker holland egyetemi tanár és Willy Fautré, a HRWF elnöke az észak-koreai totalitárius rezsim kényszermunkaprogramjáról tartottak előadást. E program keretében egyes országokban több tízezer észak-koreai munkást dolgoztatnak jogellenes körülmények között, főképpen bányákban, fakitermeléseken, textilüzemekben és építkezéseken. Az ebből származó bevétel pedig a rendszer fenntartását segíti.
A rendezvény házigazdájaként Tőkés László elmondta, hogy egy volt kommunista ország, Románia kisebbségi magyar polgáraként az észak-koreai helyzet fájdalmas emlékeket ébreszt benne. Mindazonáltal örömmel tölti el, hogy az „információs forradalom” öntudatra ébresztheti a népet, hozzájárulhat ahhoz, hogy az elnyomottak kivívják emberi jogaikat és a szabadságot. „Az észak-koreai valóság megismerése nyomán még inkább megerősödik bennünk az a meggyőződés, hogy egyesült erővel folytatnunk kell küzdelmünket korunk legsötétebb totalitárius világrendszere, a földünk sok részén még mindig továbbélő kommunista diktatúra ellen. A szovjet kommunizmus és Ceau?escu csúfos bukására tekintve hinnünk kell abban és tennünk kell azért, hogy a Kim dinasztia észak-koreai rémuralma is elnyerje méltó sorsát.” Kína esetében az EU határozottan fellépett azon olcsó áruk dömpingje ellen, melyeket az ország kényszermunkatáboraiban állítanak elő. Hasonló szolidaritással érdemes felvennünk a harcot az észak-koreai bérmunkások munkaerejének embertelen kizsákmányolása ellen” – zárta beszédét képviselőnk, leszögezve: „Egyesült erővel kell fellépnünk a totalitárius világrendszer ellen.”