Európa jövője, a nemzeti kisebbségek jövője – gyűlölet és jogfosztás nélkül
MÁÉRT - 2017. március 27., hétfő 14:16
Az elmúlt három év magyarellenesnek
tekintett romániai megnyilvánulásainak sajtószemléjét mutatta be Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi
Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke egy március 27-i sajtótájékoztatón a nagyváradi
parlamenti képviselői irodában. Az EMNT figyelőszolgálata által összeállított
negyvenoldalas, három nyelven, azaz magyarul, románul és angolul megjelent Transylvanian Monitor a romániai
sajtóban 2014 és 2016 közötti ismertetett több ezer eset közül mutat be
háromszázat, Nagy Attila
szerkesztésében.
Tőkés László a sajtótájékoztató elején
vázolta azt a nemzetközi és európai kontextust, amelyben az EMNT monitoring-rendszerét működtetni
szükséges, hiszen a romániai magyarellenesség – noha az antiszemitizmus és cigányellenességhez
hasonlatos – nem kap kellő figyelmet és kellő súlyú megítélést, részben a román
állami propagandának is betudhatóan. „Ez olyan fajtája a xenofóbiának, amely ellen egész Európában hadjárat folyik. A
magyarellenesség felszámolása nélkül nem lehet demokráciáról beszélni
Romániában” –jelentette ki az európai parlamenti képviselő, aki a távolabbi
múltban gyökerező, ám a nacionálkommunista diktatúrában állampolitikai rangra
emelt hungarofóbiát olyan nehéz
örökségnek mondta, aminek átmentését és ápolását az 1989-es fordulat utáni
rezsimek szint mindegyike fontosnak tartotta, titkosszolgálati módszerekkel és
médiamanipulációval terjesztve.
Tőkés László az autonómiaellenességet is a magyarellenesség egyik változatának
tekinti, ráadásul a román politikum még csak párbeszédet sem hajlandó folytatni
a közösségi és regionális autonómiáról az ebben érdekeltekkel. S bár a nemzetállamok
mellett a nemzeti közösségek is alkotó elemei az egyesült Európának, és aki az
erdélyi magyarok ellen lép fel, Európa alapértékeit is támadja, mégis: Románia
kirakatpolitikával próbálja palástolni a demokráciadeficitet. Az erdélyi képviselő
fontosnak tartotta, hogy a magyarellenes megnyilvánulásokra az erdélyi
magyarság ne válaszoljon románellenes megnyilvánulásokkal.
Szilágyi Zsolt megjegyezte: a
kiadványban feldolgozott egyes esetek jelentékteleneknek tűnhetnek, az összkép
azonban a kis ügyek nagy száma által válik nyomasztóvá. Az EMNP elnöke külön
beszélt a marosvásárhelyi csendőrség tavalyi fellépéséről a székely szabadság napja részvevői és
szervezői ellen, és a kolozsvári csendőrség tavalyi és idei fellépéséről az Erdély-zászlóval ünneplő néppárti
politikusok ellen. „Kérjük a csendőrségtől, hogy semmisítse meg a büntetéseket,
és kérjen bocsánatot. A kolozsvári március 15-i felvonulást szervező RMDSZ-től
pedig azt kérjük, hogy tisztázza: a balliberális koalíció csendőrsége vagy az ünneplő
tömeg oldalán áll” – fogalmazott a politikus, be is mutatva, mely zászlóról van
szó.
A sajtótájékoztatón szó esett még a Kárpát-medencei
Magyar Képviselők Fórumának múlt heti üléséről, amelyen mindkét politikus
részt vett, és fel is szólalt. Tőkés László egyebek mellett a magyar–magyar
összefogás kulcskérdésének nevezte az autonómiát. „Erdélyi viszonylatban
mindaddig nem beszélhetünk igazi összefogásról, amíg nem térünk vissza a
huszonöt éve elfogadott Kolozsvári
Nyilatkozat autonómiaprogramjához” – jelentette ki, javasolva az RMDSZ-nek,
hogy mihamarabb kezdeményezzen tárgyalásokat román parlamenti szövetségeseivel
a magyarok önrendelkezési igényeiről.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA