„Rabok legyünk vagy szabadok?”
MÁÉRT - 2021. március 15., hétfő 21:39
Barátságtalan, esős, hideg időben, a
koronavírus-járvány tetézte korlátozások szorításában, de azok tudatos
tiszteletben tartásával kezdődött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
és az Erdélyi Magyar Néppárt ünnepi megemlékezése 2021. március 15-én Nagyváradon.
Délelőtt 10 órakor Konrad Kazimierz Rulikowski (1827–1849) lengyel
dzsidás kapitány, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Nagyváradon
kivégzett és eltemetett vértanúja síremlékénél gyülekezett
maroknyi tisztségviselő a nevét viselő városi köztemetőben. Rövid beszédet Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke mondott, főként a történelmi
lengyel–magyar barátságot kidomborítva és méltatva. Itt elsőként Tőkés László EMNT-elnök és közvetlen
munkatársai helyezték el a tisztelgés és emlékezés koszorúit, őket a Néppárt és
Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselői követték.
Félóra
múlva már nemzeti költőnk, Petőfi Sándor
mellszobránál mondott köszöntőszavakat Habinyák István, az Erdélyi Magyar
Néppárt Bihar megyei elnöke. Múlt és jelen egyes összefüggéseire mutatott rá
ezen a szimbolikus helyszínen, a római katolikus székesegyház egykori
kertjében, amely ma közparkként szolgál, két zseniális költőnk, Petőfi Sándor és
József Attila, valamint Bethlen Gábor fejedelem szobrainak helyet adva.
A
következő helyszín a váradolaszi plébániatemplom altemploma volt, amely más
jeles történelmi személyiségek és egykori váradi polgárok mellett Farszádi Kováts Mihály hamvait is
rejti. Moldován Lajos teológus,
városi Néppárt-elnök beszélt röviden e páratlan helyszínről és „lakóiról”, majd
Komáromi Ernő ny. mérnök,
egyháztanácsos hívta fel a figyelmet arra, hogy a Bem tábornok egyik „szárnysegédjeként”
ismert, kolozsvári születésű Farczádi Mihály erdélyi egyházmegyés lelkészt
1846. november 12-én helyezték a császári 51. sorgyalogezredhez tábori papnak, megfordult
az itáliai frontokon, ám a forradalom után a honvédség oldalára állt. Bem 1848.
december 29-én nevezte ki az erdélyi hadsereghez tábori lelkésznek. Az osztrák
hatóságok Világos után megpróbálták kézre keríteni, de nem jártak sikerrel.
Farczádi ekkoriban Kovács Mihály álnéven a Fekete-Körös völgyi Talpason húzta
meg magát mint házitanító, végül Váradon nyert nyugalomra és megbecsülésre,
1891-ben hunyt el. Évszázados sírfeliratán nemcsak a neve pontatlan, hanem vélhetően
a rangja is, mivel ő nem szerepel a szabadságharc tisztjei között, noha a
hadszíntereken kétségtelenül jelen volt. Külön sorsú hőse ő a magyar
szabadságharcnak, akit sokan más, hasonnevű történelmi alakokkal is
összetévesztenek.
Szacsvay Imre, az 1849-es debreceni országgyűlés mártír jegyzőjének szobránál Török Sándor, az EMNT Bihar megyei
elnöke köszöntötte a megjelenteket, méltatta a történelmi évfordulót, majd
átadta a szót Demeter Stefánia
Katalinnak, a kolozsvári magyar főkonzulátus munkatársának, aki felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi
üzenetét. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke itt mondott rövid
ünnepi beszédet. Petőfi Nemzeti dalának és a március ifjak 12 pontjának
összefüggésében domborította ki a 173 évvel ezelőtt végbementeket, különös
tekintettel a forradalom céljaira és vívmányaira. Korszakos jelentőségűnek
nevezte ezeket, egyik-másik egyenesen a történelem menetét változtatta meg. A
jobbágyfelszabadítás például a Kárpát-medence minden népének javára vált, a
politikai szabadságjogok pedig a kontinentális folyamatok következményeiként
váltak meghatározókká. A történelem tragikus momentumainak ismétlődése juttatja
azonban eszünkbe – mondotta a püspök –, hogy változatlanul időszerű kérdések
terhelik jelenünket. Nyugat-Európából vésztjósló szelek fújnak, sanyarú
kisebbségi helyzetünket birodalmi törekvések és elmaradt jóvátételek tetézik, a
szolgalelkűség és az igazodási kényszer lerázhatatlan örökségként béklyózza
jelenünket, székely fiatalok politikai foglyokként ülnek román börtönökben
három évtizeddel a nacionálkommunista diktatúra megdöntése után,
autonómiaküzdelem helyett a bukaresti hatalomhoz való dörgölőzés dívik az
erdélyi magyar közéletben, az anyaországban a polgári-nemzeti kormány egyszerre
kell megküzdjön a vírusjárvánnyal és a tisztességtelen eszközökben nem válogató
szélsőliberális ellenzékkel – sorolta az aktuális gondok néhányát az EMNT
elnöke, hogy végül „Vesszen a zsarnokság, éljen a szabadság!” imperatívuszával
zárja megemlékező beszédét.
A
Kossuth-nóta eléneklésével és
koszorúzással ért véget a szemerkélő esőben lezajlott rövid, bensőséges,
látványmentes ünnepség az Ezredévi emléktéren.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA