Emlékezés és emlékeztetés a fekete március évfordulóján
MÁÉRT - 2021. március 19., péntek 13:45
A tragikus emlékű
marosvásárhelyi fekete március 31.
évfordulóján hadd idézzük az áldott emlékű Sütő
András előszavát, amelyet Kincses
Előd Marosvásárhely fekete márciusa című könyvének első kiadásához írt,
1990-ben: „A marosvásárhelyi magyarellenes pogrom fő bűnösei nem ismeretlenek. Kilétük
fölfedését egyelőre hatalmi székből tudják akadályozni. Nem sokáig. (…) az
igazságot csak átmenetileg lehet meghamisítani. Ugyanezt mondhatjuk el a
júniusi bukaresti bányászakcióról is. A forgatókönyv szinte azonos volt.”
A pogromban fél
szemére megvakított erdélyi írónk szilárdan hitt az igazság erejében. Éppen
ezért gondolni sem merte, hogy ama „nem sokáig” „átmeneti állapota” és az igazság
orcátlan meghamisítása több mint három évtized után is tartani fog. Hogy a marosvásárhelyi
véres események főkolomposai, úgymint Ion
Iliescu volt államelnök, Ioan Judea
ezredes és Ioan Scrieciu tábornok, a
Nemzeti Megmentési Front egykori országos és Maros megyei vezetői busás
nyugdíjaikat élvezve fogják megúszni ország-világ szeme láttára elkövetett
gaztetteiket, ezenközben pedig a volt Securitate
állományából verbuvált tetteseket futni hagyják, a nekik áldozatul esett
magyarokat kollektív büntetéssel sújtják, a marosvásárhelyi ellenforradalmi
diverzió vizsgálati dossziéját pedig végérvényesen ad acta teszik.
Sütő András még
abban is bízott, hogy a bukaresti
bányászjárás ügyében is igazságot fognak szolgáltatni. Vele együtt mi is
azt remélhettük, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felszólításának
köszönhetően az ún. forradalmi dosszié
is előbb-utóbb napirendre kerül, és az emberiség ellen 1989 decemberében elkövetett
bűncselekmények elnyerik méltó „jutalmukat”.
Utóbb azonban az
kellett tapasztalnunk, hogy a közvetlen politikai befolyás alatt működő román
igazságszolgáltatás továbbra is obstruálja
az egykori ellenforradalmi események kivizsgálását, valamint az ezen ügyekben
joggal elvárható igazság- és jóvátételt. A forradalom idején
elkövetett tömeggyilkosságok, valamint az 1990 júniusában lezajlott bukaresti
bányászjárás ügye a vádemelés megtörténte után újból elakadni látszik, a marosvásárhelyi „parasztjárás” ügyében
azonban még a kivizsgálásnak sem adtak helyt, sőt a román nacionalista
politikai érdekekkel cinkos összhangban az EJEB sem volt hajlandó napirendjére
tűzni az égbekiáltó etnikai agressziót.
A tavalyi országos
választások nyomán kialakult jelenkori politikai viszonyok között az új
kormányzat nagy és halaszthatatlan adóssága
a számbavett ellenforradalmi bűncselekmények ügyében teendő igazság- és
jóvátétel. Évfordulója kapcsán ezek között is első helyre kívánkozik
Marosvásárhely fekete márciusának a kivizsgálása, a tettesek felelősségre
vonása és a pogrom áldozatainak kijáró jóvátétel.
Néhai Cseresznyés Pál kálváriája mementóként
juttatja eszünkbe székely politikai foglyaink, Beke István és Szőcs Zoltán
sanyarú sorsát. Miközben ők ártatlanul ülnek a börtönben, az RMDSZ magyar képviselői és
tisztségviselői bukaresti bársonyszékeikben foglalnak helyet. Micsoda kirívó
ellentmondás! A román demokratikus állam már csak társadalmunk adófizető és
országépítő magyar polgárai iránti tiszteletből és megbecsülésből is tartozik
azzal, hogy – egyebek mellett – igazságot tegyen Marosvásárhely fekete márciusa
ügyében, mondvacsinált vádak alapján börtönbe vetett politikai foglyainkat
pedig szabadon bocsássa.
Március 15-ike
után rossz ómen, hogy a Kovászna megyei kormányhivatal tízezer lejes büntetést
rótt ki a sepsiszentgyörgyi önkormányzatra az ünnepi magyar zászlók kitűzése
miatt. Ezzel szemben örvendetes fejlemény, hogy megtörni látszik a jég, és Klaus Iohannis államelnök sok évi
hallgatás után alkalmi üzenetével köszöntötte az erdélyi magyarságot nemzeti
ünnepe alkalmából. Egy évvel ezelőtti magyarellenes uszítását követően gyökeres
fordulatnak számít mostani megnyilatkozása, melyben „az emberi jogok és a
kisebbségek védelmének alapkövéről” beszél. Florin Citu miniszterelnök március 15-i üzenetével egybehangzóan ő
is a magyarsággal közös „interetnikus harmónia megteremtésére” buzdít. Ez a
hangváltás óvatos optimizmusra ad okot. Az RMDSZ – egyelőre – nélkülözhetetlen
kormánytagsága szintén olyan kedvező körülmény, mely esélyt nyújt magyar
ügyeink és követeléseink rendezésére.
Mindezt figyelembe
véve, kedvező alkupozíciójának tudatában, az RMDSZ-nek határozott lépéseket
kellene tennie a marosvásárhelyi fekete március ügyének megoldása, valamint
székely politikai foglyaink felmentése és szabadon bocsátása érdekében. Eme
partikuláris kérdések rendezésének alapjául viszont a több sebből vérző román igazságszolgáltatás reformja
szolgálhatna, ami az egész romániai társadalom és demokrácia tartós válságának
is az egyik kulcskérdése.
Románia uniós
csatlakozása óta képtelen szabadulni az együttműködési
és ellenőrzési mechanizmus (CVM) hatálya alól és befogadást nyerni a
schengeni övezetbe. Nem véletlen, hogy a Citu-kormány egyik legfőbb
prioritásának tartja a CVM követelményeinek mihamarabbi teljesítését, ennek
megfelelően pedig igazságszolgáltatási rendszerének a reformját, politikai
függetlenségének, hatékonyságának és átláthatóságának a biztosítását. A kormány
erre vonatkozó 2021. január 20-i memoranduma kapcsán Stelian-Cristian Ion igazságügy-miniszter kijelentette: „Eljött az
ideje annak, hogy mindazt kijavítsuk, ami az utóbbi években elromlott, és az
igazságszolgáltatást jó útra tereljük, a romániai jogállamiságot és demokráciát
konszolidáljuk.” Nem kérdés, hogy a kisebbségi
jogok védelme és biztosítása az európai jogállamiság és demokratikus
értékrend szerves részét képezi. Éppen ezért itt a kellő alkalom, hogy a
romániai magyarság jogfosztását, illetve jogellenes sérelmeit a román
igazságszolgáltatás az európai együttműködési és ellenőrzési mechanizmus
keretében megszüntesse, illetve orvosolja. Az új kormánynak, ennek tagjaként
pedig az RMDSZ-nek Európai Unió iránti elsőrendű kötelezettsége ennek
megtétele. A hatalmi ágak szétválasztásának alapvető európai jogelve szerint
egyszer s mindenkorra véget kell vetni annak a tarthatatlan állapotnak, melyben
az igazságszolgáltatás a pártpolitika és a titkosszolgálatok alárendeltjeként
és kiszolgálójaként működik. Ennek tekintetében is joggal várhatjuk el, hogy az
Európai Unió hagyjon fel a kettős
mérce alkalmazásával, és a román jogállamiság részeképpen követelje meg
kisebbségi jogaink érvényesülését és tiszteletben tartását. Több millió
aláírással alátámasztott kisebbségvédelmi és nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéseinket is
ennek megfelelően köteles elbírálnia.
2021. március 19.
Tőkés
László
az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA