Erdélyi Magyar Szövetség
A Néppárt nem helyesli az erdélyi magyar oktatási intézményekre nehezedő politikai befolyást
MÁÉRT - 2021. július 12., hétfő 20:18
Egy Nagyváradon ma tartott
sajtótájékoztató keretében értékelte az erdélyi magyar középiskolák érettségi
eredményeit Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi
Magyar Szövetség társelnöke.
„Ahogy azt – sajnálatos módon – az elmúlt években
már megszokhattuk, a magyar diákok érettségi eredményei vegyes képet mutatnak.
A Néppárt munkatársai – a szakminisztérium által megadott adatsorokból –
összeállítottak több kimutatást is, melyekből kitűnik, hogy példának okáért a
Bihar megyei magyar tanintézetek eredményei messze alulmaradnak a helyi román
és a vezető erdélyi magyar középiskolák eredményeihez képest” – mondta Csomortányi.
„Két jellemző eredményességi mutatót vizsgáltunk, a sikeresen érettségizők
számát és a 9-es átlag fölött vizsgázókét. Eszerint az idei rangsort a
kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium vezeti 100%-os érettségizői
eredményességgel, illetve ebben az oktatási intézményben az érettségizők 42%-a
kapott 9-es fölötti átlagot. Második a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti
Líceum, 97%-os eredményességgel és 21,6%-nyi 9-es fölötti vizsgaátlaggal.
Harmadik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium szintén 97%-os
eredményességgel, míg a negyedik és ötödik helyeken ismét két kolozsvári
intézmény szerepel, az Apáczai Csere János 95%-os és a Báthory István középiskolák
85%-os eredményességgel. Szintén érdemes megemlíteni a székelyudvarhelyi Tamási
Áron Gimnáziumot, amely ugyan 87%-os sikeres érettségizői arányt ért el,
azonban a 9-es átlagot szerzett diákok számát illetően rosszabbul szerepelt a
kolozsvári Báthorynál. Ezúton is gratulálunk a jó eredményt elérőknek, és
teljes közösségünk nevében köszönjük a pedagógusok kitartó munkáját” – mondta a
Néppárt elnöke. A politikus hozzátette: összességében nézve megállapítható,
hogy a kolozsvári jó eredmények mellett a székelyföldi intézmények mutatói
egyértelműen jobbak, mint a partiumi magyar tömbben működő intézményeké, s
külön érdekesség, hogy a nagyváradi vagy szatmárnémeti viszonyoknál jóval
nehezebb körülmények között működő szórványvárosok (Brassó, Nagybánya, Arad,
Temesvár, Nagyenyed) középiskolái sem maradtak el a partiumi magyar tömb
eredményeitől.
Szintén jól látszik
a számokból, hogy a rettegett román nyelv és irodalom vizsga legalább akkora
visszahúzó erő a Partium vegyes és tömb területein, mint a Székelyföld közel
tisztán magyar környezetű diákjainak esetében. Egyúttal megjegyzendő, hogy a
legjobban teljesítő tíz középiskolából ugyan négy kolozsvári, de a többi székelyföldi,
eszerint a magyar tömbterületeken sem feltétlenül akadálya az eredményességnek
a román nyelv, megfontolandó lenne tehát a sikeres tanintézetek vonatkozó
példáinak a kielemzése és átvétele.
Ugyanígy elgondolkodtató,
hogy Hargita megye a bukók arányát tekintve országos első, illetve szomorú
tény, hogy az ország első száz legjobb középiskolája között csupán egy magyart tartanak
számon, a 68. helyen, az említett kolozsvári János Zsigmond Unitárius
Kollégiumot – összegzett Csomortányi.
Fontos odafigyelni
a Bihar megyei eredményekre is, hiszen minden bizonnyal – a Szilágyság mellett
– itt a legnagyobb az oktatási intézmények felett gyakorolt politikai befolyás.
Ennek a hátulütői jól látszanak, hiszen dacára annak, hogy Biharország
magyarságának létszáma erdélyi-partiumi összehasonlításban a negyedik
legnagyobb, ahogyan a nagyváradi magyarság létszáma megegyezik a
sepsiszentgyörgyivel, mégis, akár az erdélyi magyar–magyar, akár a helyi magyar–román
versenyben kifejezetten gyengének mondható középiskoláink teljesítménye –
mondta Csomortányi, hozzátéve: „Szomorú tény, hogy a bihari oktatás
zászlóshajójának mondott Ady-gimnázium erdélyi magyar összesítésben mindössze a
12. helyen szerepel, ahogyan a megye középiskolái között is csupán a 15. helyet
tudhatja magáénak, olyan iskolák is megelőzik az egykori megyei elsőt, mint a
belényesi, élesdi és margittai kisvárosi román gimnáziumok. Beszédes az is,
hogy a megye első négy román középiskolájában közel 300 diák kapott 9-esnél
nagyobb átlagosztályzatot az idei érettségin, míg az összes bihari magyar
középiskolában ez a szám együttesen is alig haladja meg a 20-at, ezt pedig nem
lehet csupán a román nyelv és irodalomra kenni. Az okok jóval mélyebbek, és
beszélni kell róluk”
A Néppárt elnöke
kifejtette: az elmúlt időszakban több pedagógussal is egyeztettek, s ezek
alapján megállapítható, hogy azokban a tanintézetekben, ahol az RMDSZ politikai
befolyása kisebb, még úgy is jobb eredményeket tudtak elérni, hogy a magyar
oktatás csupán tagozati szintű és az adott iskolák román vezetői finoman szólva
sem kivételeztek a magyar osztályokkal. „Ezért lehet az, hogy a Bihar megyei
rangsorban a helyi magyar–magyar versenyben a második és a harmadik helyen két
vegyes tagozatú iskola szerepel: a Iosif Vulcan Főgimnázium (a tanítóképző) és
a Mihai Eminescu Főgimnázium. „Csak megismételni lehet, amit már korábban is
elmondtunk: teljesen világos, hogy Bihar megye azért van ilyen látványos
lemaradásban, mert itt a legnagyobb az a politikai befolyás, mely nagyban
meghatározza, kikből lehetnek intézetvezetők. A politikum így igyekszik
bebiztosítani az iskolaigazgatók politikai lojalitását, s ezért történhet meg
az, hogy jóformán nem telik el úgy egy hét, hogy valamely Bihar megyei iskolában
ne bukkanna fel – önfényezés céljából – egy-egy politikus. Jól látható tehát,
hogy ennek a káros gyakorlatnak három különböző csoport is elszenvedője: a
diákság, a szülők és a tanárok” – mondta Csomortányi, aki hangsúlyozta: nem a
pedagógusok hibája a szembetűnően rossz Bihar megyei érettségi eredmény, hanem
elsősorban azok az intézményvezetők a felelősek érte – ide értve Kéry Hajnal
főtanfelügyelő-helyettest is –, akik stratégia hiányában és hozzá nem értésből
fölösleges adminisztrációs feladatokkal terhelik a pedagógusokat, értékes
energiákat vonva el magától a tanítástól.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|