Október 15-én tartotta plenáris ülését Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A szimbolikus helyszínen – az Országház Felsőházi termében – megszervezett tanácskozáson az Erdélyi Magyar Szövetség képviseletében Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József romániai parlamenti képviselő vett részt, meghívottként pedig jelen volt Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az EMSZ társelnöke, Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az EMSZ társelnöke és Toró T. Tibor, a néppárt ügyvezető elnöke is.
Felszólalásában Kulcsár-Terza József elmondta: a román képviselőház emberjogi bizottságában – a korábbi parlamenti ciklushoz hasonlóan – ismét megalakult a magyar közösség ügyeivel foglalkozó albizottság, melynek ő maga az elnöke, s amelyben minden parlamenti párt képviselteti magát. A politikus, kapcsolódva korábbi nyilatkozatához, hangsúlyozta: a romániai magyarságnak több rendezetlen problémája is van, így a szimbólumhasználat, a nyelvhasználat vagy a köztéri feliratok kérdése, de közre szeretnének működni a román–magyar viszony kiegyensúlyozásában és a magyarellenesség felszámolásában is.  Felszólalása végén Kulcsár-Terza elmondta: bár Beke István és Szőcs Zoltán politikai foglyok kiszabadultak a börtönből, a magyar politikai és érdekvédő szervezeteknek nem szabad elfeledniük, hogy az ehhez hasonló, komoly veszélyt jelentő koncepciós perek bármikor megismétlődhetnek.
Zakariás Zoltán felszólalásában rámutatott: az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt vezetősége és tagsága egyértelműen kifejezte a két párt fúziójára vonatkozó szándékát, melyet ugyan a romániai bíróság elutasított, de a döntés ellen fellebbeznek, és semmilyen körülmények között nem mondanak le a két polgári párt egyesítéséről. A képviselő emlékeztetett: a 2020-as romániai önkormányzati választás alkalmával a néppárt és az MPP politikai szövetsége mérettette meg magát, melynek következményeként jónéhány erdélyi település élére az EMSZ színeiben induló vezetőket választottak. Zakariás hangsúlyozta: a román kisebbségi törvénytervezet a nemzeti önrendelkezés témakörében az egyik legfontosabb projekt, mely az erdélyi magyar kulturális autonómia alapvetése kell legyen, s amelyet az RMDSZ-frakciónak még idén ősszel be kell nyújtania a parlament elé. „Egy olyan közös munkacsoport megalakítását tartjuk szükségesnek, melyben minden, a törvénytervezet kapcsán tapasztalattal rendelkező személy, szakértő és szervezet képviselteti magát” – jelentette ki a politikus. Felszólalása végén hangsúlyozta: ahogyan 2014-ben és 2018-ban, úgy – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokráciaközpont-hálózatával együttműködve – a néppárt idén is kiveszi részét a magyarországi országgyűlési választásra leadott levélszavazatok begyűjtéséből és célba juttatásából, valamint a voksolást megelőző regisztrációs kampányból.