Az Európa Tanács magyar elnöksége négy eseményből álló konferenciasorozatot szentelt a nemzeti kisebbségek ügyének, az október 19-i strasbourgi zárótanácskozáson pedig jelen volt és felszólalt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője is.
A konferencia részvevői közül többen is rámutattak: az utóbbi időszakban kritikus mértékben megszaporodtak a nemzeti kisebbségek elleni gyűlöletbeszédek. Ehhez kapcsolódva Szilágyi Zsolt elmondta: a román belpolitikában immár rendszeresnek tekinthető és már-már állampolitikává lett a magyarellenesség, valamint az ebből fakadó magyarellenes gyűlöletbeszéd. Arra utalva, hogy Mihai Tudose volt román miniszterelnök akasztással fenyegette meg a szabad szimbólumhasználatért harcoló székelyeket, valamint Klaus Iohannis államelnök a magyar nyelvvel gúnyolódott, Szilágyi Zsolt arra kérte a nemzetközi szervezetek vezetőit, hogy amennyiben ilyen súlyos példákat látnak a gyűlöletbeszédre – főként, ha azok a legmagasabb állami szinteken hangzanak el –, emeljék fel szavukat és akadályozzák meg az uszítást.
A néppárti politikus azon kérdésére, hogy miként kellene felépíteni azt az intézményrendszert, mely a létező európai és nemzetközi dokumentumokat jogilag kötelezővé teheti az EU tagállamaira nézve, Alain Lamassoure egykori francia európai integrációs ügyekért felelős miniszter és volt európai parlamenti képviselő elmondta: az EU miniszteri tanácsa alkalmas arra, hogy politikai akaratot jelenítsen meg, az a tény pedig, hogy a Minority SafePacket az Európai Bizottság elutasította, mindenképp jóvátételt követel, hiszen az Európai Bizottság nem kerülheti meg az emberek véleményét.
A magyar elnökséget záró konferencián kiadtak egy nyilatkozatot a nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak előmozdításáról. A nyilatkozatban hangsúlyozzák az ET szervezetének különös felelősségét abban, hogy átfogó ellenőrzési rendszerrel biztosítsa egyezményeinek végrehajtását, az új kihívásokra válaszul új, jogilag kötelező erejű normákat dolgozzon ki, és szükség szerint együttműködési programjain keresztül szaktanácsadást és technikai segítséget nyújtson tagállamainak.
Kiemelték továbbá az ET Parlamenti Közgyűlésének a nemzeti kisebbségek megőrzéséről szóló ajánlásában szereplő javaslatot, amely egy olyan nyilvános online platform létrehozására irányul, amely lehetővé tenné több adat összegyűjtését és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait érintő súlyos aggályok korai felismerését.
A nyilatkozatban továbbá hangsúlyozzák az ET-konvenciókhoz való szélesebb körű csatlakozás szükségességét, és első lépésként felkérik a testület sokszínűséggel és befogadással foglalkozó irányítóbizottságát, hogy a jövő év végéig dolgozzon ki a fent említett alapelvekre vonatkozó eszköztervezetet, vagy építse be azokat az európai nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény rendelkezéseibe.
Emellett azt is indítványozzák, hogy az irányítóbizottság hozzon létre egy munkacsoportot azzal a céllal, hogy a következő év végéig elkészítse a nemzeti kisebbségek aktív politikai részvételéről szóló ajánlástervezetet.
Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke szerint az ET meglévő eszközrendszere, a nyelvi charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatékony fellépést biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére, így az EU-nak is fokozatosan csatlakoznia kellene ezekhez a konvenciókhoz, és ezekre építve létre kellene hoznia saját kisebbségvédelmi rendszerét. Azt is javasolta, hogy az ET-nek nemzeti kisebbségi elégedettségi felmérést kellene készítenie a tagállamokban, hogy össze lehessen hasonlítani, és valós képet lehessen kapni helyzetükről.