Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Érthetetlen a Székelyudvarhely címere elleni hatósági fellépés
MÁÉRT - 2022. február 8., kedd 14:46
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület
– amely a Genealógiai és Címertani Világszövetség tagja – közleményben
igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba a Székelyudvarhely címere elleni román
hatósági vizsgálatok kapcsán. Lásd alább:
A szimbólumokat ért legutóbbi, a
Székelyudvarhely címerét ért nemtelen támadás, és visszhangjának kigyűrűzése
kapcsán az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület igyekszik néhány tételt
megfogalmazni, és a közvélemény elé tárni. Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület
tudományos civil szervezet, a Genealógiai és Címertani Világszövetség tagja,
célja az erdélyi történelmi jelképek – címerek, pecsétek, zászlók – kutatása,
és a kutatási eredmények népszerűsítése. Az egyesület szorgalmazza a történelmi
jelképek használatát, és határozottan kiáll a több évszázados szimbólumok
változatlan alkalmazásáért.
A szervezet elképesztőnek tartja, ami ma
Romániában megtörténhet, hogy szó szerint az utcáról támadásokat lehet intézni
tudományosan megalapozott, hivatalosan elfogadott jelképek ellen.
Leszögezzük, hogy a címertudomány vagy idegen
szóval heraldika és a zászlótudomány, vagy idegen szóval vexillológia, mint
nevük is mutatja, tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett
segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de
fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai.
A címertan a címereket vizsgáló tudomány,
tárgya a címer, mely a középkori fegyverhasználaton alapuló, pajzsba foglalt
színes jelkép, melyet különböző személyek, családok, testületek
megkülönböztetésül, egyéniesítésül használnak. Esetünkben közigazgatási egység
címeréről van szó, tehát a szóban forgó címer a teljes közigazgatási egységet
jelképezi. Ugyanakkor a címer szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólum,
mely tulajdonosát, viselőjét egyéniesíti.
Ilyen egyénisítő, megkülönböztető jelkép a
közigazgatási címer is.
A címerek jellemzője az állandósult használat.
Így, minél régebbi egy címer, annál értékesebb. A címerek születési helyén,
Nyugaton büszkén hordják a több évszázados címereket. Itthon, nálunk, Erdélyben
is léteznek több évszázados, sőt több mint fél évezredes címerek is, melyeket
nekünk is büszkén kellene hordanunk.
Ám nálunk feje tetejére állni látszik a világ.
Ahelyett, hogy például Kolozsvár városa hat és fél évszázados címerével
büszkélkedne, lecseréli azt egy a címertan szabályait be nem tartó, furcsa jelképre,
utána meg történhetett ugyan politikai változás a város vezetésében, még most
sem igyekszik visszaállítani történelmi címerét.
Székelyudvarhely címerének ügyét az országos
legfelsőbb ügyészség vizsgálja, mivel egy állatvédő egyesület feljelentette,
mondva, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel. És az ország legfőbb nyomozó
szerve azzal foglalkozik, hogy kivizsgálást folytat „közösség elleni felbujtás
bűncselekményének” gyanújával a Btk. 368. cikkelye értelmében
Az ügyészség megállapítja, hogy Románia
Kormánya 2021. augusztus 18-án hozott 25-ös határozatával elfogadta
Székelyudvarhely címerét, melynek grafikai megjelenítésében szerepel egy
„lehunyt szemű, természetes színű barnamedve fejét átszúró kardot tartó
páncélos kar”, amely elem – amint a hatóság fogalmaz – „állatok elleni
kegyetlenkedés elkövetésére való nyilvánvaló felbujtás”.
Mint jeleztük, a címertan tudomány, a címerek
évszázados jelképeket hordoznak. Mi lehet itt bűntény?!
Történt-e bűncselekmény? Ki állapítja meg?
Van-e a legfőbb ügyészségnek címertanra szakosodott munkatársa? Kételkedünk
abban, ugyanis egész Romániában mindössze hat szakember doktorált heraldikából,
és még néhány történész, művészettörténész ért hozzá, de nem sokan.
A város címerét, melyet tavaly fogadott el a
kormány mint történelmi jelképet, ugyanabban a formában, ahogyan évszázadokkal
ezelőtt használták, a maga egészében kell tekinteni, és azt keletkezésének
időszakában kell értelmezni. A karddal átszúrt szív – az is van a címerben – az
áldozathozatal jelképe, a medvefej a bátorságé. Ezek a jelképek több mint fél
évezredesek, és Székelyudvarhely címerében, pecsétjében való használatuk több
mint három évszázados.
A jelképnek, a városi tanács általi elfogadása
után át kellett mennie három tudományos szűrőn. Elsőként a Hargita megyei
címervizsgáló bizottság véleményezte kedvezően, aztán a bukaresti övezeti
heraldikai bizottság, végül a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és
Pecséttani Bizottsága és a közigazgatási minisztérium terjesztette fel
kormányhatározatra, de még a Parlament Törvényhozói Tanácsa is rábólintott.
Az állam címerét és pecsétjét meghatározó
1992/102-es törvény kimondja, hogy a törvény értelmében a közigazgatási
egységek kidolgozhatnak saját címereket és pecséteket. A megyék, városok,
községek címerét a kormány fogadja el az Országos Heraldikai Bizottság
láttamozásával.
A közigazgatási címerek elfogadását szabályozó
kormányhatározat alapján az Országos Heraldikai Bizottság által kidolgozott
módszertani útmutató szerint kell eljárni. Ennek 3. pontja kimondja: a helyi
címertani hagyományok megőrzésére kell törekedni. Ez Székelyudvarhely esetében
tökéletesen megtörtént.
Más jelképek ellen is indítottak támadásokat,
kormány által elfogadott címerek és zászlók ellen is. Egy címert meg is
semmisítettek, a címerszimbolika miatt támadták, aztán eljárásbeli
rendellenességet találtak. Zászlók megsemmisítésére eljárás folyik.
Szeretnénk tudatosítani, mint ahogyan az
utcáról betévedt ember nem írhatja elő a sebész orvosnak, hogy a páciens
veséjét műtse meg a mája helyett, úgy a heraldikában sem kellene az útszélről
bekiabálni. A címertudományt hagyják a címertudósokra!
*
Eddig tartott a Sepsiszentgyörgyön kiadott
kommüniké, amit az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke, dr. Szekeres
Attila István, a heraldika doktora, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező
tagja jegyez.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|