Az idei romániai népszámlálással kapcsolatos időszerű kérdésekről tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Zatykó Gyula, a párt partiumi ügyekért felelős alelnöke.
Az állami adatbázisok összeállításával február elsejével már megkezdődött népszámlálás váradi vonatkozásairól Zatykó Gyula elmondta: azért is kiemelt helyszín a Sebes-Körös parti város, mert itt a magyarság 20 százalékos, a nyelvi jogokat biztosító aránya forog kockán, ezért különösen fontos, hogy minél többen vallják meg magyar nemzetiségüket. A most zajló, a már meglevő adatbázisokból történő adatgyűjtést a konkrét számlálás két fázisa követi majd. Az egyik, az önbevallás időszaka, ez március 14-től május 15-ig tart majd. Az online módon zajló bevallást otthonról is el lehet végezni, ez nyilván az idősebb generációknak okoz majd gondot, itt a fiatalabb családtagok, rokonok segítsége lesz majd szükséges. Nagyvárad önkormányzata 14 olyan pontot nyit majd szerte a városban, ahol segítenek az adatlap kitöltésében az azt igénylőknek – hangzott el.
Zatykó Gyula kiemelte: nagyon fontos a nemzetiségre vonatkozó pont helyes kitöltése. Ugyanis, ha ez kimarad, az mindenképpen a húsz százalékos lélektani küszöböt veszélyezteti. A következő fázis május 15-től július 17-ig tart majd. Ennek során az online adatgyűjtésből kimaradt háztartásokba kimennek az ezzel megbízott számlálóbiztosok. Nagyváradon közel kétszáz ilyen számlálóbiztos lesz, mindegyikük egyenként körülbelül háromszáz háztartást keres majd fel. Zatykó aláhúzta: az előző népszámlálásokból leszűrt tapasztalatok alapján ezek között kevés lesz a magyar nemzetiségű, vagyis a magyarság nagyváradi arányszámához képest alulreprezentáltak lesznek a magyar ajkú számlálóbiztosok, így érdemes külön felhívni a kérdezőbiztosok figyelmét arra, hogy a szóban forgó egyén vagy család mindenképpen szeretné a nemzetiségre és a vallásra vonatkozó pontot is megválaszolni. Lényeges, hogy az adott háztartásban élő, de jelenleg külföldön tartózkodó személyek is bekerüljenek a megszámláltak közé, ne hagyják ki a külföldön tanuló vagy dolgozó családtagokat sem. „A hangsúlyt az első fázisra, az online kitöltésre kellene helyezni, hiszen ez az a fázis, amikor csak rajtunk múlik, hogy a helyes és teljes adatok kerüljenek be rólunk és környezetünkről a statisztikákba” – zárta mondandóját Zatykó Gyula.
Csomortányi István hangsúlyozta: az EMNP tevőlegesen is kiveszi részét a népszámlálási folyamatból, segítve a magyar közösséget. Nagyváradon a párt önkéntesei igény szerint segítenek majd a kitöltés folyamatában, aki kéri, ahhoz az önkéntesek akár házhoz is kimennek. Fontos tudni, hogy az egyes nemzetiségek részarányát azok összegéből számolják majd ki, akik erről nyilatkoztak, ezért kell segíteni abban, hogy a magyar közösség minél nagyobb arányban vallja is be nemzetiségét és vallási hovatartozását. „Nagyvárad esetében azért kritikus a helyzet, mert sajnos tízévente több mint tízezerrel csökken a város magyarságának lélekszáma. Ez egy három évtizedes negatív trend, ami a jelenlegi gazdasági-demográfiai mutatók mellett várhatóan továbbra is megmarad” – húzta alá az EMNP elnöke, majd hozzátette: ezért kérdéses a húsz százalékos lélektani küszöb megmaradása. „A jelenlegi közigazgatási törvénykönyv értelmében a legutolsó népszámláláshoz kötik majd a nyelvi jogok megadását, illetve érvényben maradását. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a 2022-es népszámlálás adatai lesznek mérvadók e tekintetben. Sajnos ez egy visszalépés az előző helyzethez képest, ezt pedig a nyelvi jogok alacsonyabb, 15 százalékos küszöbhöz való kötésével lehetne kivédeni” – hangsúlyozta Csomortányi. Bihar megyében e tekintetben gond lehet még Élesden is, ott is veszélyben forog a 20 százalékos arány.
Csomortányi István felhívta mindazok figyelmét, akik önkéntesként szeretnének részt venni a népszámlálás önbevallásos szakaszában, jelentkezzenek a párt nagyváradi, Kálvin János utcai székházában, ahol megfelelő tudnivalókkal vértezik majd fel őket, hogy segíthessék ezt a munkát. A pártelnök hangsúlyozta, nem lehet eléggé kiemelni a népszámlálás eredményeinek fontosságát a következő egy évtizedre nézve, hiszen ebben az időszakban vagy sikerül megállítani az erdélyi magyarság lélekszámának fogyatkozását, vagy el kell érnünk a nyelvhasználati küszöb csökkentését, hogy a következő évtizedekre is biztosítottak legyenek nyelvi jogaink a Nagyváradhoz hasonló településeken.