Tiszteletet a zászlónak!
MÁÉRT - 2022. március 13., vasárnap 21:40
A sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Címer-
és Zászlótudományi Egyesület közleményt adott ki a március 15-i magyar nemzeti
ünnep előtt. Ebben olvashattuk: „Közeledik március 15-e, amikor a magyar
többségű településeket piros-fehér-zöld nemzeti színekkel díszítik fel.
Erdélyben visszatérő – és visszatetsző – motívum, hogy ezért a gesztusért egyes
polgármestereket megbírságolnak a román kormány képviselői. Az eljárás
indoklása mindig demagóg, s az elöljárók többsége sem tudja, miként védekezzék
hatékonyan. Ebben igyekszik támpontot nyújtani az Erdélyi Címer- és
Zászlótudományi Egyesület.”
A továbbiakban a közlemény így fogalmaz: „A
nemzeti ünnep olyan kitüntetett nap, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti
összetartozását ünnepli. Március 15-e, az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc emlékére, az összmagyarság nemzeti ünnepe. Nemzeti ünnepekkor ki
szokás tűzni a nemzeti zászlót. A zászló
– meghatározás szerint – hagyományos színekből összeállított, általában
téglalap alakú szövet, melyet rúdra erősítenek vagy őrfára vonnak fel, nagy
mennyiségben előállítható és használható, valóságos vagy képzeletbeli személy,
nemzet vagy eszme felismerését szolgáló megkülönböztető jelkép. Ilyen
megkülönböztető jelképeket helyeznek ki március 15-ére Sepsiszentgyörgy,
Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Csíkszereda és más települések központjában,
piros-fehér-zöld zászlókat, amelyek a nemzeti összetartozást is szimbolizálják.
Ezért a tettért Románia kormányának megyei
megbízottjai, a prefektusok évente megbírságolták egyes közigazgatási egységek
polgármestereit. Indoklásukban az 1994. augusztus 26-án kiadott 237-es számú
Hivatalos Közlönyben megjelent, 1994. július 16-án kelt 75-ös törvényt jelölik
meg. A Románia lobogójának, nemzeti himnuszának és Románia címeres pecsétjének
a közintézmények általi alkalmazásáról szóló jogszabály 7. cikkelye kimondja:
Románia területén más államok zászlaját kizárólag Románia zászlajával együtt
tűzhetik ki, csakis hivatalos állami látogatások, nemzetközi ünnepségek vagy
összejövetelek alkalmával. Ugyanezt mondja ki 6. cikkelyében a 2001. december
5-i 776-os Hivatalos Közlönyben megjelent, 2001. november 21-én kelt 1157-es
kormányhatározat, mely a fentebb említett törvény hét év után kiadott alkalmazási
útmutatóit tartalmazza. A 2002. március 15-én kiadott 179-es Hivatalos
Közlönyben megjelent a 2002. március 7-én kelt 223-as kormányhatározat
módosítja az előbbi útmutatót, megtoldva azt egy a 23. és 24. Közé beékelt
újabb cikkellyel: Az országos szervezetekbe, szövetségekbe, egyesületekbe
tömörült nemzeti kisebbségek sajátos rendezvényeiken saját jelképeiket is
használhatják.
A kormánymegbízottak bírságoláskor arra
hivatkoztak, hogy Magyarország lobogói mellé a polgármesterek nem tűzettek ki
ugyanannyi román zászlót.
A jogszabály állami lobogókról beszél,
miközben itt nemzeti zászlókról van szó. Van, ahol az állami és nemzeti zászló
különbözik. Általában az állami lobogón megjelenik az ország címere, a nemzetén
nem. De Magyarország és a magyar nemzet zászlaja egyforma, ugyanúgy, mint
Románia és a román nemzet zászlaja is. A három egyenlő szélességű, piros, fehér
és zöld vízszintes sávból álló zászló tehát egyaránt lehet a magyar állam és a
magyar nemzet jelképe. Esetünkben egyértelműen a magyar nemzet jelképeként
tűzték ki, hiszen március 15-e nemzeti ünnep, a világ magyarsága ünnepli. Hangsúlyozzuk:
március 15-én Erdélyben nem Magyarország, hanem a magyar nemzet zászlaját tűzik
ki. Ezt kell megérteniük a támadóknak, de a védekezőknek is az érveléshez. És
mindenki által megjegyzendő: a zászlót – bárkié is legyen az – tisztelni illik”
– zárul a kommüniké, amit dr. Szekeres Attila István, az Erdélyi Címer- és
Zászlótudományi Egyesület elnöke jegyez.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA