Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Megérkezés a Kalota partjára
MÁÉRT - 2022. június 13., hétfő 21:04
Ady Endre egész alakos szobrát avatták fel június
11-én Kalotaszentkirály-Zentelkén, a költő nevét 2003 óta viselő helyi általános
iskola udvarán.
Ady az életrjzírói szerint 1914 június elején járt
Kalotszentkirályon (románul Sâncraiu, németül Heilkönig/Sehngrall) leendő feleségével,
Csinszkával, és ekkor íródott a hársfa, azaz az Ady-fa alatt A Kalota partján című nevezetes verse: „Pompás
magyarok, templomból jövet / Mentek át a Kalota folyón / S a hidat fényben
majdnem fölemelte / Az ölelő júniusi Nap. (…)”
A község Kolozs megye Bánffyhunyadi járásához
tartozott a magyar világban. Ady Endre 1914 áprilisában Érmindszentről
látogatott el először Csucsára, Boncza Berta meghívására, akivel már évek óta
levelezett. Júniusban a költő ismét Csucsára utazik, 6-án érkezik és 12-én
utazik tovább, ez a hét jelenti kapcsolatuk döntő fordulatát, ekkor határozzák
el, hogy összeházasodnak, ekkor születik meg a Csinszka becenév. A hét
hangulati emlékét őrzi A Kalota partján című vers, amit Csinszka szentkirályi
rokonainak meglátogatása ihletett, a források szerint már június 6-án kikocsiztak
Csucsáról a jó húsz kilométerre lévő faluba, s másnap, vasárnap tértek
vissza a Boncza-kastélyba.
A szombaton leleplezett szobor története sem
mindennapi. Várady Sándor (1920–2000) Munkácsy-díjas szobrászművész, Magyarország
érdemes művésze, aki a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, egy
1952-ben meghirdetett Ady-pályázatra készítette el. Politikai hercehurca miatt
a bronzszobrot nem a beharangozott helyen helyezték el, hanem egy budapesti
iskolában. A rendszerváltás után a visszaszolgáltatott iskolaépülettel együtt jutott
a budapesti Orsolya-rendi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium birtokába.
Úgy tudni, hogy az ezredfordulón zajló fejlesztési munkálatok miatt
távolították el talapzatáról, s tíz éven át az iskola pincéjében tárolták.
2010-ben az iskolaigazgató Érmindszentnek ajándékozta a szobrot, miután
értesült arról: a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) gyűjtést
szervezett, hogy a szülőfaluban egy, a költő jelentőségéhez méltó, egész alakos
szobrot állítsanak fel. (Egyes sajtóközlések szerint a költő 1977-ben
felállított, szocreál stílusú mellszobrát akarták volna egész alakosra cserélni,
de ez így nem felel meg a valóságnak). 2010 tavaszán a budapesti szobor
Nagyváradra érkezett, ám végül mégsem került Érmindszentre, hiszen ott napjainkban
minden román állami tulajdonban van, a költő szülőháza és az Ady-kúria is a
Szatmár Megyei Múzeum fennhatósága alá tartozik, sőt még falu ősi magyar nevét
is elvették a román és magyar kommunisták 1957-ben. (Azóta is a Sat Ady Endre,
illetve az újonnan kiókumlált Adyfalva névvel illetik hivatalosan.)
A PUPA képviselői nemrég Kalotaszentkirálynak
adományozták a Várady-szobrot, ahol az illetékesek a múlt év végén eldöntötték:
a kalotaszentkirályi anyai rokonságot is ápoló költő nevét viselő helybeli
bentlakásos iskola területén lel végre otthonra a bronzszobor. Így a felállítás
engedélyezési folyamata is egyszerűbb lett. Gergely Zoltán kolozsvári szobrászt
kérték fel, hogy elkészítse magyarvistai kőből a talapzatát. Az ünnepélyes
leleplezésre szombaton kerülhetett sor, a helybéli ifjúság alkalomhoz illő zenés-verses
közreműködésével. Póka András György polgármester és Vákár István megyei
tanácsalelnök képviselték a területi önkormányzatokat, Okos-Rigó Dénes
iskolaigazgató házigazdaként szólalt fel, Okos Márton, a hely szülötte a Gyarmathy
Zsigmond Diákösztöndíj alapítójaként beszélt, de szót kapott egy másik elszármazott,
Preininger Rozália, jelenleg Baján élő önkormányzati képviselő, valamint az
előző iskolaigazgató, Lakatos András is.
Az adományozó képviseletében Tolnay István
egyetemi tanár, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának alelnöke
köszöntötte az egybegyűlteket, átadva Tőkés László elnök szívélyes üdvözletét
és jókívánságait, mindkettőjük nevében jelentve ki: a szobor ezennel a legjobb
került.
A nevezetes hársfa, a folyóparti Ady-installáció,
a híres vers 1944-es emléktáblája, a Kiszely-kerti emlékszoba mellett Várady
Sándor kitűnő alkotása így gazdagítja majd a kalotaszentkirályi Ady-kultuszt, a
magyar fővárosból Nagyváradon át a Kalota partjára érkezve-települve.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|