Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Magyar életjelek a dél-bihari Tenkén
MÁÉRT - 2022. október 15., szombat 09:00
Magyar napokat tartottak a Fekete-Körös menti,
Árpád-kori településen, ahol mára már a magyarok lélekszáma jóval ezer fő alá
csökkent. A négynapos programsorozat a magyar közösséget összefogó,
identitásában megerősítő, minden korosztályt megcélzó szándékkal jött létre,
tájékoztatta a sajtót Megyasszai Attila református lelkipásztor, a kezdeményező.
Áldáskéréssel, köszöntésekkel, nemzeti imánk
eléneklésével a református templomban zajlott az esemény megnyitója október
6-án, majd a részvevők a templom kertjében álló Magyar Művelődési Központba
vonultak át, ahol Ugrai Gábor békéscsabai történész tartott érdekfeszítő
előadást az aradi vértanúkról. Nemcsak a közismert 13 honvéd tábornok
személyisége elevenedett meg, hanem több kevésbé ismert, ám a szabadságért
életét áldozó hősről is szó esett. Érdekességként többek között az is
elhangzott, hogy a levert és nem elbukott szabadságharc után, 1850-ben a véreskezű
Haynaut – aki közutálatnak örvendett egész Európában – egy londoni sörgyár
munkásai meg akarták lincselni, alig tudták kimenekíteni a kezük közül.
Október 7-én, pénteken a népdal és a
citeramuzsika töltötte be a művelődési központot. Kiss Ferenc gyulai
citeraművész először a gyerekeknek játszott, akik könnyedén megtanulták az Érik
a szőlő, hajlik a vessző, valamint az Erdő mellett nem jó lakni kezdetű
népdalokat. Utána egy gyönyörű kalocsai dalcsokrot játszott énekelve a művész.
A bemutató ezt követően jó hangulatú dalárdává alakult. Citera kíséretében, két
szólamban énekelték az asszonyok és a férfiak felváltva a Kalocsai kertek alatt folyik el a kanális, a Réten, réten, réten terem a nád és az Ez a kislány várja a farsangot kezdetű népdalokat.
A következő nap a magyar bálra zsúfolásig
megtelt a tenkei fürdővel szembeni vendéglő. Több mint száz helybeli ropta a
táncot. A talpalávalót a Temes megyei Igazfalváról meghívott Angelis 96
együttes húzta, igazi jó hangulatot teremtve.
Vasárnap délután a községi kultúrházban
zajlott a záró gálaműsor, a temesvári színészekből és zenészekből álló Shake
Kvartett felejthetetlen nótacsokrot bemutató produkciója. Manga Zoltán hegedűn,
Borsos Pál pedig zongorán kísérte Borbély B. Emília, Éder Enikő, Kiss Attila és
Molnos András Csaba művészeket. Többen elérzékenyültek, amikor felcsendült a
Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dal és megszólalt a Monti-csárdás.
A művészek profi, jókedvű előadása nyomán a 160 fős közönség soraiból is
fel-felcsendült a nóta, sőt, valaki utólag elmondta, hogy szinte táncra
perdült, annyira áthatotta szívét-lelkét az előadás.
A Tenkei Református Egyházközség és a Templom
és Iskola Szórvány Egyesület által megrendezett programsorozat ötletgazdája,
szervezője, Megyasszai Attila református lelkész helyi önkéntesek segítségét is
élvezte. „Schill Elemér, szeretetotthonunk lakója például óriási méretben,
művészien elkészítette piros-fehér-zöld színben a rendezvény molinóját, a
tenkei román polgármester jóvoltából pedig még a nemzeti lobogónk is felkerült
a művelődési központ homlokzatára” – tudtuk meg Megyasszai Attilától. A községi
önkormányzat és a Communitas Alapítvány is hozzájárult pár ezer lejjel a
rendezvény megszervezéséhez, mely összességében nagyon sikeres volt, a több
mint 350 magyar résztvevőnek nagy örömöt szerezve, zárta szavait Megyasszai
Attila.
Az előnyös fekvéséről, gyógyvizéről,
természetrajzi közgyűjteményéről és sokfelé elszármazott jeleseiről híres dél-bihari
település a trianoni döntés nyomán Magyarországtól Romániához került, a második
bécsi döntéssel pedig Dél-Erdélyben maradt, román fennhatóság alatt. Tenke színmagyar
lakossága az első világháború után és a nagy gazdasági válság idején kezdett el
drasztikusan csökkeni. 1950-ig járási székhely volt, a szocializmusban megindították a városiasodást, de hamar kifulladt. A ma már etnikailag és felekezetileg
színesen vegyes lakosság elöregedőben van, iskoláit a környékbeli falvakból
sikerül benépesíteni. Tenke, illetve a környező magyar – részben elpusztult – települések
történetének a jobb megismeréséhez az itt született geográfus, történész Fodor
Ferenc (1887–1962) legendás, sokáig csak suttogva emlegetett könyvének, Az el nem sodort falunak az elolvasása járulhat
hozzá.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|