Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Tőkés László Békéscsaba vendége volt
MÁÉRT - 2022. november 9., szerda 15:58
Az 1989-es romániai forradalom magyar hőse, Tőkés László egykori
temesvári lelkipásztor, majd pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület
püspöke és az Európai Parlament tagja, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító
elnöke volt a Szeretlek, Békéscsaba! Egyesület által rendezett 184. irodalmi
est főszereplője a viharsarki városban, ahol bemutatták a Pro Minoritate
Alapítvány gondozásában megjelent jubileumi kiadványt, a Tőkés László 70 – Isten szeretetében, Erdély ölelésében című
kötetet.
A békéscsabai városházán megrendezett november 7-i eseményt
sajtótájékoztató előzte meg. Ezen az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke,
Németh Zsolt – a könyvet kiadó alapítvány képviselőjeként is – arról beszélt,
hogy a kötetben Tőkés László egyszerre jelenik meg politikusként és
egyházvezetőként, valamint a prédikációi és rádiójegyzetei révén teológusként.
Emlékeztetett: a püspök a világon a legismertebb erdélyi magyar kortársunk, a
mellette való kiállás indította el a romániai forradalmat 1989. december 15-én.
Ezt követően hosszú évtizedeken keresztül a köz figyelmét felkeltő egyház- és
közösségvezetői tevékenységet végzett. Ennek kiemelkedő momentuma volt az
önálló erdélyi magyar felsőfokú oktatás elindítása, aminek reprezentatív
intézménye a mai Partiumi Keresztény Egyetem – emelte ki az országgyűlési
képviselő.
Tőkés László, akiről Békéscsabán is többen elmondták, hogy az erdélyi
autonómia egyik legkövetkezetesebb szószólója, a maga során kiemelte: harminc
éve fogadták el a kolozsvári nyilatkozatot, amelynek értelmében az erdélyi
magyarok elsőrendű követelése a közösségi önrendelkezés. Ezt az ügyet azonban
eltérítették, ám az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Székely Nemzeti Tanáccsal
karöltve az autonómia lángjának táplálásán dolgozik, akárcsak a frissen
létrejött Erdélyi Magyar Szövetség, amely polgári-nemzeti politikai pártként
jeleníti meg Romániában a magyar jogköveteléseket. Hangsúlyozta: az autonómia
létkérdés, hiszen a sokat hangoztatott integráció kollektív jogok, azaz
közösségi önrendelkezés nélkül asszimilációhoz, beolvadáshoz vezet. A
kisebbségi kérdés most háttérbe szorult az Európai Unióban, de az anyaország
támogatására továbbra is számít az erdélyi magyarság.
A püspök elmondta: „Büszke vagyok arra, hogy első ízben teremtettük meg
a határok feletti nemzetegyesítést azáltal, hogy a Királyhágómelléki Református
Egyházkerület bekebelezte a budapesti Erdélyi Gyülekezetet, amely a X. kerületi
Reménység Szigetén működtet karitatív és kulturális központot a 90-es évek eleje
óta. Megelőztük a határok feletti nemzetegyesítés politikáját. 1991-ben a
Magyarok Világszövetségét is újraalapítottuk, ami 1938-ban jött létre, de
létrehoztuk a Magyar Reformátusok Világszövetségét is” – említett néhány fontos
nemzetpolitikai eredményt a volt püspök, aki napjainkban a Pro Universitate
Partium Alapítvány kuratóriumának elnökeként is tevékenykedik.
Németh Zsolt a sajtótájékoztatón friss hírrel is szolgált: éppen az
Országgyűlés külügyi bizottságának üléséről érkezett Békéscsabára, amely ülésen
– különben nagyon ritka egyetértésben – állásfoglalásban ítélték el a munkácsi
Turul-szobor eltávolítását, felszólítva az ukrán kormányt, hogy határolódjon el
az akciótól.
A városháza dísztermében, amely megtelt érdeklődőkkel, Békés vármegye
főispánja köszöntötte a publikumot és a meghívottakat. Takács Árpád szerint van
annak üzenete, hogy a történelmi Magyarország földrajzi középpontjában
köszönthetik a legismertebb erdélyi magyart, egy nemzetépítő történelmi személyiséget,
Tőkés Lászlót. Úgy vélte, hogy az, aki elolvassa a bemutatandó kötetet,
megismerheti belőle a tettei és gondolatai révén a lelkészt, a püspököt, a
politikust, valamint az embert, a hűséges hazafit, aki személyével is azt példázza,
hogy sosem szabad feladni, sem az elveket, sem a hitet. Ő az, aki „átment a
ködön és ledöntötte a falat”, aki ember maradt az embertelenségben. Akinek a
neve összeforrt az erdélyi magyarság autonómiaharcával. Hozzátette: ma olyan
világot élünk, amelyben kihívást jelent kereszténynek, konzervatívnak és
hazafinak lenni, a Kárpát-medencében megújuló templomok viszont a kereszténység
védőbástyáit jelentik.
Horváth Szabolcs műsorvezető kérdésére, hogy mit tart az elmúlt 70
évből a leginkább számottevő mozzanatnak, Tőkés László azt felelte: nincs
ilyen, mint ahogy nincs kedvenc példaképe, regénye és verse sem. De szívesen
idézi fel erdélyi falusi élményeit, azokat a hétköznapokat, amelyeket a szülői
házban élt meg. Más tekintetben persze lényegesek a 89-es temesvári események,
az, amikor a KREK püspökének választották, amikor „halálra ítéltből ünnepelt
lett”, amikor megkapta a bizalmat és egy demokratikus választás nyomán erdélyi
magyarként bekerült az Európai Parlamentbe.
A továbbiakban Németh Zsolt beszélt a publikumnak – számos személyes
vonatkozást is megemlítve – a kötetről, annak létrejöttéről, tartalmáról,
valamint a püspökhöz fűződő atyafiságos barátságáról, hiszen az ő lelkész
édesapja, Németh Géza révén sok éve közel kerültek a Tőkés családhoz. Úgy vélte,
az egyházak nélkül nem lett volna a magyar ellenzéknek folytonossága Erdélyben,
ezért sokat tettek a szüleik. Beszélt arról is, hogy miként született meg a
Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor ötlete. 1989 végén Erdélyben járt,
és ekkor gondolták azt néhányan: a magyar–román megbékélés jegyében szükség
lenne egy rendezvényre, amellyel rombolni lehet a falakat a magyarok és
románok, a Kelet és a Nyugat között, és az 1990 nyarán szárnyat bontott
fesztivál a mai napig a nemzetegyesítési folyamat egyik fontos műhelye.
A Tőkés László 70 című
kötetet kiadó Pro Minoritate Alapítvány alapító tagjaként Németh Zsolt
elmondta: az alapítvány a nemzetpolitika formálásában fontos szerepet tölt be,
a Tusványost is rendre megszervezi. A könyvet különleges válogatásnak mondta,
amely feltöltődést, útmutatást tud nyújtani, miközben Tőkés László eddigi
pályafutásának összegzése olvasható ki belőle. Ez a pálya a négy K, a
kereszténység, a kisebbségvédelem, a kultúra és a kommunistaellenesség
szellemében vált nagyívűvé – fogalmazódott meg konklúzióként az irodalmi esten,
amelyen a gondosan kidolgozott forgatókönyvet követve részletek is elhangzottak
a megjelent kötetből Tomanek Gábor és Réger Wanda színművészek jóvoltából.
Dsida Jenő Psalmus Hungaricusát
Ignácz Mihály szavalta el, de Wass Albertet is megidézték az előadók. Végül
Kabai Gábor gitárt ragadva énekelt köszöntőt az idén hetvenéves Tőkés László
tiszteletére, ekkor tolták be a terem közepére a díszes meglepetéstortát. A
püspök megszelte azt, s mindenki kapott belőle. Az est dedikálással és
beszélgetéssel zárult. Ennek során a szervező Szeretlek, Békéscsaba! Egyesület
elnöke kiemelte: a Méry Ratio kiadó igazgatója hívta fel a figyelmét erre a
nagyszerű könyvre. „Megtiszteltetés számunkra, hogy bemutathattuk a Tőkés László 70 című kötetet, és az különösen,
hogy a püspök úr eljött hozzánk” – mondta Frankó Attila.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|