Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Temesvár 33. – Visszatekintés a kezdetekre
MÁÉRT - 2022. december 17., szombat 11:29
Ahogy minden évben, idén is tartottak megemlékezést Temesváron az
antikommunista népfölkelés és rendszerváltó forradalom kitörésének évfordulóján
és eredeti helyszínén, amely napra pontosan 1989. december 15-én vette kezdetét
a Tőkés László református lelkipásztor és családja erőszakos
deportálását megakadályozni akaró hívek fellépésével. A csütörtök délutáni ünnepélyes mementót és tiszteletadást a „December
15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület alapítóinak
tanácskozása előzte meg, ami sajtótájékoztatóval zárult. Mindkettőnek a Mária
téri református palota Újvárossy Ernő-terme adott helyet. A szóban forgó egyesület létrehozását éppen egy évvel korábban, a
Ceau?escu-diktatúrát megdöntő forradalom 32. évfordulóján jelentette be Tőkés
László Temesváron, de azóta sem sikerült hivatalosan bejegyeztetni, a
posztkommunista román hatóságok gáncsoskodása miatt. Szándéknyilatkozata
szerint azzal a céllal jön létre, hogy ismertesse el december 15-ét az 1989-es
forradalom kitörésének napjaként, hiszen a forradalom azáltal vette kezdetét,
hogy román és magyar nemzetiségűek az őket egyesítő szabadságvágy nevében
szolidaritást vállaltak ezen a napon az egykori temesvári református lelkésszel
és ellenzéki személyiséggel. Az egyesület alapítója Tőkés László mellett Gabriel
Andreescu emberi jogi aktivista, Florian Mihalcea, a
Temesvár Társaság elnöke, Kincses Előd ügyvéd és Szilágyi
Zsolt politológus. A sajtótájékoztatón Gabriel Andreescu elmondta: a törvény 30 napos
határidőt szab meg a kormányfőtitkárságnak a névfoglalási kérvényük
elbírálására, ám a hivatal mindeddig nem adott választ a tavaly decemberben
benyújtott beadványukra. Ehelyett pótlólagos iratokat, nyilatkozatokat kért az
alapítóktól. A hatósági akadékoskodást indokolatlannak tartották, de minden
igényelt iratot elküldtek, hogy gyorsítsák a folyamatot, mégsem kaptak sem
pozitív, sem negatív választ. Márpedig e válasz nélkül nem lehet bírósághoz
fordulni az egyesület bejegyzési kérelmével. A bukaresti egyetemi tanár
elmondta: ezért kénytelenek voltak Kincses Előd ügyvédet, az egyesület másik
kezdeményezőjét megkérni, hogy peres úton kényszerítse a kormányfőtitkárságot a
névfoglalási irat kiállítására. Az ügyvéd a sajtótájékoztatón azt mondta, meglehetősen furcsa, hogy
megannyi román–kínai, román–orosz, román–vietnami egyesület van, de ha egy
román–magyart akarnak bejegyezni, és ha az a szolidaritás szót is magában
foglalja, akkor annak az elismerését akadályozzák a hatóságok. Hozzátette:
ennél az is jobb lenne, ha a kormányfőtitkárság kijelentené, hogy elutasítja a
román–magyar szolidaritást. Kincses elmondta: a közigazgatási bíróságtól azt
kérte, hogy kötelezzék a kormányfőtitkárságot a név bejegyzésére. Emellett a
romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) is
petíciót nyújtottak be az ügy kapcsán. Tőkés László a sajtótájékoztatón bejelentette: az egyesületet ugyan még
nem sikerült bejegyezni, de máris kezdeményezi egy bizottság létrehozását,
amely elindíthatja azokat a kutatási programokat, amelyekhez majd ez a civil
szervezet (NGO) biztosítja a jogi keretet. Úgy vélte: kutatni kellene a
román–magyar szolidaritás kialakulását és azt, hogy a 90-es évek elején miként
bontakozott ki egy pezsgő interetnikus párbeszéd Romániában. Egy másik kutatásnak viszont azt kellene feltárnia, hogy kik és miként
rombolták le „Temesvár szellemét”, miként fúrták meg a román–magyar
szolidaritást, kiknek áll érdekükben ez. Úgy vélte: e két kutatás bemutathatná,
hogy milyen sokat nyert volna mindkét nép az 1989 utáni összefogással. A sajtótájékoztatón Tőkés László ismételten kifejezte a háláját a
temesváriaknak azért, hogy amikor hívta őket, összegyűltek körülötte, és azért
is hálás, hogy amikor a biztonságukat féltve elküldte őket, ott maradtak. Ezzel
azokra a vádakra reagált, amelyek szerint ő maga nem állt a felkelők élére nem
vállalta 1989 decemberében, hiszen többször is hazaküldte a református parókia
előtt összegyűlt tömeget. Elmondta: nagy elégtétel volt számára látni a
szolidaritástüntetést, amely a személye és a temesvári református gyülekezet
mellett kialakult. Ugyanakkor felelősséget is érzett az összegyűlt emberekért,
nem szerette volna bajba sodorni őket, féltette az életüket, a biztonságukat.
Ott állt előtte munkatársának, Újvárossy Ernőnek a példája,
aki máig tisztázatlan körülmények között tűnt el 1989 szeptemberében, majd a
holttestét két nappal később egy városszéli erdőben találták meg. Hozzátette: arra nem számíthatott, hogy a tiltakozásuk megdönti a Ceausescu-diktatúrát.
„A felelősség az én vállamon volt, hiszen én hívtam ide a híveimet. (...) Ennek
a felelősségnek a tudatában, látván, hogy nem tudom már ellenőrizni a tömegnek
a megnyilvánulásait, kértem, hogy menjenek haza” – jelentette ki. Úgy vélte azonban, hogy Isten akarata teljesült abban is, hogy az
emberek nem hallgattak rá, és nem mentek haza. „Én magam ilyen forgatókönyvet
nem tudtam volna írni azokban a napokban. Ma is elismeréssel tartozom azoknak,
akik a forradalmi mozgalmat elindították” – jelentette ki Tőkés László. Délután a református templom falán álló két emléktáblánál megtartották a
hagyományos főhajtást: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom
1989 XII 15” – szól négy nyelven, magyarul, románul, németül, szerbül a
Bánsági Magyar Demokrata Szövetség által állított szerény emlékjelek felirata.
Több mint három évtizede hirdeti és igazolja, hogy Romániában 1989. december
15-én indult meg a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés, amely december
16-án Ceausescu- és kommunizmusellenes tüntetéssé alakult. A kommunista
hatóságok december 17-én a népbe lövettek, 20-án azonban a hadsereg már
fraternizált a tüntetőkkel. A népfelkelés december 21-én terjedt át több
erdélyi városra és Bukarestre. A diktátor hatalma 22-én dőlt meg. A
rendszerváltás évfordulója azóta sem számít hivatalos ünnepnek Romániában, sőt
Temesváron december 16–20. között, Bukarestben december 21–22-én tartanak
hivatalos megemlékező rendezvényeket a helyi és állami hatóságok, szándékosan
és alattomos módon háttérbe szorítva a december 15-i „szikranapot”, Tőkés
László és hívei ellenállását, történelemalakító szerepét. Demeter Sándor temesvár-belvárosi református lelkipásztor tartott alkalmi
áhítatot az emléktábláknál összegyűltek körében, majd a tisztelgők – társadalmi
és politikai szervezetek, egyházak és közületek képviselői, köztük a kolozsvári
magyar főkonzulátusé – elhelyezték koszorúikat, virágaikat, gyertyáikat, végül
pedig közösen elénekelték a 90. zsoltárt: „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” A kinti megemlékezést követően benti fórumra került sor
Visszatekintés a kezdetekre címmel, Szilágyi Zsoltnak, az Európai Lelkiismeret
és Emlékezet Platform (Platform of European Memory and Conscience) vezetőségi
tagjának moderálásával. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
elnöke tartott nyitóbeszédet, majd Lönhárt Tamás történész,
kolozsvári egyetemi docens beszélt a jó harminc éve történtek valóságának és
mai emlékezetpolitikai megközelítésének ellentmondásairól. Rámutatott: sem a
mai történetírásban, sem a köz- és felsőfokú oktatásban nincs hitelesen és
tisztességesen tálalva a rendszerváltozás kezdete, legfőképpen Temesvár, Tőkés
László és a magyar reformátusok szerepe, illetve a román–magyar szolidaritás
korabeli kibontakozása van elhallgatva. Gabriel Andreescu, Florian Mihalcea és
Kincses Előd hozzászólásaikban megerősítették és árnyalták mindezt, kitérve az
egy éve vajúdó „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület
sokatmondó esetére is. A fórumon részt vettek és szót kaptak többen is az
egykori szemtanúk és hívek közül, megidézve az eseményeket, rámutatva:
egymásrautaltságunkban nincs helye sem a történelemhamisításnak, sem az
önérdekű, obskurus politikai klikkek keltette békétlenkedésnek.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|