Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Az Uniónak lépnie kell az őshonos nemzeti közösségek ügyében!
MÁÉRT - 2015. április 23., csütörtök 17:26
Az Európai Parlament brüsszeli székhelyén került sor április
22-én az Európai Néppárt frakciója által szervezett közmeghallgatásra,
amely az őshonos nemzeti közösségek helyzetét kívánta elemezni. A telt
házas rendezvény nyitányaként Monika Hohlmeier
bajorországi néppárti képviselő a nagyszámú érdeklődőre való tekintettel
megállapította: egyértelműen foglalkozni kell a kérdéskörrel. Ő maga üdvözölte azt,
hogy a magyar képviselők kezdeményezésére végre beindulni látszik a témáról
szóló vita.
Az uniós normarendszer felállítása mellett érvelt Nagy József felvidéki magyar néppárti
képviselő, aki a szlovákiai nyelvtörvényt hozta fel elrettentő példaként. Michael Gahler német néppárti képviselő
amellett érvelt, hogy a tagállamok kisebbségei valós értékei az uniónak, éppen
ezért olyan rendszert kell találni problémáik rendezéséhez, amely mindenkinek
előnyös. Sógor Csaba erdélyi magyar
néppárti képviselő szerint az Európai Uniónak lépnie kell, ugyanis Romániában
például a nagyobb helyi autonómia követelését a belügyminisztérium
bűncselekménynek akarja nyilvánítani. A bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökség képviseletében felszólaló Gabriel Toggenburg előadásában azt taglalta, milyen megosztott feladatkörök
vannak a tagállamok és az Unió intézményei között az integráció és az identitás
védelem terén. Sándor-Szalay Erzsébet,
Magyarország kisebbségekért is felelős ombudsman-helyettese azt hangsúlyozta,
hogy az EU-ban élő, mintegy 45 millió főt számláló kisebbségiek az unió
lakosságának mintegy 9-10%-át teszik ki, éppen ezért szükség van arra, hogy az
unió létrehozza az európai kisebbségi ombudsman intézményét.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő felszólalásában
a Kárpát-medencében tapasztalható növekvő magyarellenességre hívta fel a
figyelmet. Az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a cigányellenesség és az
iszlamofóbia mellett sajnos a magyarellenességet, a hungarofóbiát is fel kell
vennünk a szakkifejezések sorába, mondotta. Kelet-Közép-Európa országaiban a
magyarság krónikus fogyása figyelhető meg, 25 év alatt mintegy 1 millió lélekkel
apadt közösségünk. Ez egy valódi humán katasztrófa, elég, ha az erdélyi
helyzetre gondolunk: 90 év alatt 45%-ról 20% alá csökkent a magyarok részaránya
itt. Végveszélyben vannak a moldvai csángók, de a szerbiai vlachok is, hogy ne
csak magyar példákat említsünk. Ha az unió védi a veszélyeztetett állatokat,
annál inkább indokolt, hogy a veszélyeztetett kultúrákat is védje, éppen azért
át kell venni az Európa Tanács vonatkozó egyezményei mellé például Andreas
Gross 2003-ban elfogadott, az autonómiák pozitív tapasztalatáról szóló
jelentését is.
A dél-tiroli autonómiát bemutató grazi (Ausztria) professzor,
Emma Lantschner szerint a
megegyezéses elven alapuló, minden közösség számára saját intézményeket és
arányos részvételt biztosító autonómia példa lehet egész Európa számára. Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának
(FUEN) elnöke Franciaország negatív példáját hozta fel. Ott mind az
elzásziakat, mind pedig a bretonokat két közigazgatási régióba osztották, ezzel
próbálván megtörni a közösség erejét. Nem szabad kizárólag tagállami
hatáskörként kezelni az ügyet, mondotta a dániai német elnök.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt
elnökeként a konferencia záródokumentumának tartalmára vonatkozóan tett konkrét
kiegészítő javaslatokat. Az Európai Néppárt frakciója kérje az Európai
Bizottságot, hogy készítsenek átfogó elemzést a pozitív, előremutató tagállami
gyakorlatokról. Uniós kötelező jogszabály hiányában ennek követését ajánlhatná
a Bizottság a különböző tagállamoknak. Ezzel párhuzamosan azt is meg kell
vizsgálni, melyek azok a negatív gyakorlatok, politikák, amelyek egy közösség,
egy kultúra eltűnéséhez, asszimilációjához vezetnek. Ezeket nyilván tiltani
kellene. Erre annál is inkább szükség van, mivel az UNESCO kimutatása szerint
az EU-ban mintegy 200 veszélyeztetett nyelv van, ebből körülbelül 100 súlyosan
veszélyeztetett, tehát el fog tűnni. Másrészt az Európai Bizottságon belül
valamely biztos felelősségi körébe kellene utalni az őshonos közösségek ügyét.
Az európai kisebbségi ombudsman intézményének felállítása is jó lehetőség
lehet, különösképpen abból kiindulva, hogy több tagállamban ez az intézmény már
létezik. Végezetül azt javasolta, hogy az Európa Tanács nyelvi chartája és a kisebbségi
keretegyezmény mellett az autonómiák pozitív tapasztalatáról szóló 2003-as ET-jelentést és ennek
szellemiségét folytató Kalmár-jelentést
is be kellene emelni az uniós dokumentumok sorába. Ezek monitoringját pedig
rá lehetne bízni a bécsi székhelyű Európai Emberjogi Ügynökségre, amely
már létezik és működik.
A meghallgatás összegző felszólalását a fideszes néppárti
képviselő, Gál Kinga tartotta, aki
az elmúlt tíz évre visszatekintve megállapította, hogy míg 2003-2004-ben az EU
számon kérte a kisebbségi jogokat, addig a 2004-es és 2007-es tagfelvételeket
követően alábbhagyott a lendület, és most már egyre nehezebb felvetni a
kérdést. Az Európai Bizottság azzal hárítja el a megkereséseket, hogy nincs
jogalap a fellépésre. 2009-ben üdvözöltük az európai polgári kezdeményezés
intézményének megalkotását, de el kell mondani, hogy nagy csalódás volt azt
látni, hogy ez hova jutott. A képviselő felolvasta a találkozó záródokumentumának szánt levelet,
amelyet a néppárti bel- és igazságügyi bizottsági (LIBE) koordinátorának
szánnak, és amelyben azt kérik, hogy az Európai Néppárt lépjen fel azért, hogy
az őshonos nemzeti közösségek ügyében szülessen uniós szabvány.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|