Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Mikó-ügy: ne kerüljenek veszélybe a jogállam értékei Romániában – Kelemen Hunor a magyar közösségi jogok helyzetét ismertette Strasbourgban
MÁÉRT - 2015. április 30., csütörtök 15:48
„A Mikó-ügy precedenst teremt arra, hogy az eddig
rendezett tulajdonjogi helyzeteket visszafordítsák, hogy intézményi és
igazságszolgáltatási eszközökkel megkérdőjelezzék azt, hogy az egyházak jogot
formálhatnak elkobzott és visszaszolgáltatott ingatlanjaikra. Félő, hogy ez az
eljárás a jogállamiságra vonatkozó aggályokat is ébreszt” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök
április 30-án, csütörtökön Strasbourgban, az Európai Parlament kisebbségi
frakcióközi munkacsoportjának ülésén, amelyen a Mikó-ügy történetét, a
tulajdonjog romániai helyzetét, az ingatlan-visszaszolgáltatási és kárpótlási
folyamat jelenlegi állását ismertette. Az RMDSZ elnöke azt is hozzátette: nem
zárható ki annak veszélye, hogy a Mikó-ügyben tapasztaltak a többi egyházra is
kiterjedhetnek, a teljes visszaszolgáltatási folyamatot vonhatják kétségbe. Az
ügynek kisebbségjogi és tulajdonjogi vonatkozásai egyformán fontosak, ezért sem
hagyhatjuk szó nélkül mindazt, ami ennek kapcsán az utóbbi időben történt –
mondta Kelemen Hunor a kisebbségi Intergroup tagjainak, akiknek azt is
hangsúlyozta: a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése is akadozik Romániában, erre
példa a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol nem alkalmazzák
a magyarság oktatási törvénybe foglalt jogait.
Az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi
munkacsoportjának strasbourgi ülését Gál Kinga társelnök vezette, a találkozó
kezdeményezői pedig Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti
képviselői voltak. Az ülésen Winkler
Gyula arra emlékeztetett, hogy a Mikó-ügy korábban már szerepelt az Intergoup
napirendjén. „A Sógor Csaba kollégámmal
közösen kezdeményezett mai találkozó témáját korábban, 2012 szeptemberében már
volt alkalmunk ismertetni, ez pedig a romániai magyarságnak egy sajátos ügyéhez
kapcsolódik, a Mikó-ügyhöz” – hangsúlyozta Winkler Gyula, aki arra is
kitért, hogy az európai parlament RMDSZ-es képviselői korábban a Viviane Reding
európai biztosnak és Jose Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek címzett
beadványokban ismertették az ügy részleteit, ugyanakkor az EB új vezetőségét is
tájékoztatták az ügy fejleményeiről. „Azokra
a beadványainkra az ügy részleteire reflektáló válaszok születtek, ám ezek
nagyrészt azt a hozzáállást is tükrözik, amely az európai kisebbségi polgári
kezdeményezés kapcsán is tapasztalható volt: kitérnek arra, hogy Romániában a
kisebbségekhez tartozó polgárok jogai sérülnek, de ennek a problémának a
megoldását az ország belügyének tekintik” – nyomatékosította az RMDSZ
európai parlamenti képviselője, aki fontosnak nevezte, hogy az Európai
Parlament munkacsoportját közvetlenül Kelemen Hunor szövetségi elnök
tájékoztatja a romániai magyarság helyzetéről, jogsérelmeiről.
Az RMDSZ elnöke elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy
nyolc évvel csatlakozása után az Unió egyik tagállama kisebbségpolitikájának
egyes vonatkozásairól még mindig aktuális problémaként kell beszélni. Ez azért
lehetséges, mert az utóbbi időben történtek az eddig megszerzett jogokat sodorják
veszélybe – hangsúlyozta. „A romániai magyarság az egyik legnagyobb
lélekszámú őshonos kisebbség Európában, amely a forradalom utáni időktől kezdve
a képviseleti demokrácia eszközeit használta jogai megszerzésére. Közösségünk
egy olyan európai állam felépítésében volt érdekelt, amelyben sajátos jogait a
többséggel való párbeszéd révén, nemzetközi partnereket keresve tudja kivívni.
A közösségépítést a nulláról kellett újrakezdenünk, a kezdetektől tagjai
vagyunk a parlamentnek, és elkötelezett támogatói az ország euro-atlanti
integrációjának. Ezekért az értékekért továbbra sem adjuk fel a harcot” –
mondta az ülésen Kelemen Hunor, aki szerint Romániában a kisebbségi jogok
szempontjából három korszakot lehet elkülöníteni: az első, éles etnikai
konfliktusokkal tele időszak 1993-ig tartott, amikor Romániát felvették az
Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe. Ezt követte egy másik periódus, amelyben
az a fő remény vezérelte a kisebbség képviselőit, hogy a többségi társadalmat
viszonylag rövid idő alatt meg lehet győzni, a közösség törekvéseinek érvényt
lehet szerezni. Ez a második periódus 2007-ig tartott, Románia Európai Unióhoz
való csatlakozásáig, amikor a hazai politikai szereplőket és társadalmat az
integrációs kényszer befolyásolta, kötelezték azok a kritériumok, amelyeknek a
tagjelölt országoknak meg kellett felelniük a kisebbségpolitika tekintetében
is. Az ezt követő, harmadik korszakban Romániában lelassult a kisebbségi jogok
gyakorlatba ültetése a külső nyomás, a kívülről jövő elvárások megszűnésével. „A Mikó-ügyben a múlt év végén született
végleges bírósági döntés, amely révén a romániai kisebbségi kérdés a maga
teljességében ismét napirendre került nemcsak az országban, hanem Európában és
az Egyesült Államokban is. Az utóbbi huszonöt év látlelete ez az ügy, akárcsak
a nyelvi jogok terén történt visszalépés, vagy az erre való kísérlet. Ezek
figyelmeztető jelek, amelyek azt mutatják, hogy a kisebbség, valamint a többség
egy részének közös erőfeszítései ellenére a visszarendeződés veszélye fennáll.
Ha ma nem lennénk résen, akkor a megszerzett jogokat is megnyirbálnák,
csorbítanák” – magyarázta az EP-képviselőknek Kelemen Hunor, aki ugyanakkor
kitért Romániának arra a törvénybe foglalt vállalására is, amely szerint az
állam visszaadja a tulajdonosoknak azokat a javaikat, amelyeket a kommunizmus
idején koboztak el tőlük. Elmondta: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására
első ízben 1999-ben fogadtak el kormányrendeletet, amelynek mellékletében előbb
harminc, később pedig újabb hatvan ingatlan természetben történő visszaadását
vállalta a román állam. Ennek részeként kapta vissza az Erdélyi Református
Egyházkerület a Székely Mikó kollégiumot, amelytől 1948-ban fosztották meg
egyetlen tollvonással. Kelemen Hunor a visszaszolgáltatási bizottság
hatásköréről azt is elmondta, hogy a később megvádolt és egyenként három év
felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt három tagja – Markó Attila, Marosán Tamás
és Sivliu Clim – nem hozott döntést, csupán alkalmazott, gyakorlatba ültetett
egy kormányrendeletet. Arról is tájékoztatta
az Intergroup tagjait, hogy 2014-ig – amikor a vádemelés miatt a munka szinte
egészében leállt – a visszaszolgáltatásokkal foglalkozó bizottság 1100
ingatlant szolgáltatott vissza a kisebbségi közösségek egyházainak, ez a szám
pedig az összes elkobozott ingatlan 60 százalékát jelenti. Az RMDSZ elnöke
nehezményezte a visszaszolgáltatási folyamat leállását, és azt, hogy a
tulajdonjog kétségbevonásával a jogállamiság alapvető értékei is veszélybe
kerülnek.
Az ülésen az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi
munkacsoportja úgy döntött, hogy tagjai a Mikó-ügy érdekében levélben fordulnak
Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság első alelnökéhez. A megkeresés célja
az, hogy az Európai Bizottság reagáljon a romániai jogsértésre: a református
egyház tulajdonának újraállamosítására, a romániai magyar közösséget ért
jogfosztásra. Ugyanakkor a jelenlévő
EP-képviselők – Sógor Csaba EP-képviselő javaslatára –egyetértettek annak
szükségességében, hogy az Európai Néppárthoz hasonlóan a többi európai
politikai pártcsalád képviselőcsoportja is szervezzen közmeghallgatást az
európai őshonos kisebbségek védelméről, ezzel is növeljék annak esélyét, hogy a
jövőben a kérdéskör az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére
kerüljön.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|