Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Ne az állam, hanem a nemzeti közösségek nyilatkozzanak elismerően a kisebbségi jogokról: Kelemen Hunor szövetségi elnök levele a Velencei Bizottság elnökéhez
MÁÉRT - 2015. május 3., vasárnap 14:43
Kelemen Hunor
szövetségi elnök levélben fordult Gianni Buquicchióhoz, a Velencei Bizottság
elnökéhez, amelyben ismertette a romániai nemzeti kisebbségi jogok terén
észlelt visszásságokat. Mint ismeretes, három nappal ezelőtt, április 30-án
konferenciát szervezett Kolozsvárott a román külügyminisztérium és a kolozsvári
Babes–Bolyai Tudományegyetem abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt
Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott
Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A Velencei Bizottság elnökének írt levelében
Kelemen Hunor elsősorban leszögezi: a romániai magyarok jelentik a legnagyobb
nemzeti közösséget az országban, sőt az Európai Unióban is, ennek ellenére
képviseletük nem kapott meghívást erre a fórumra. További fontos intézményeket
elfelejtettek meghívni a szervezők, mint például a Romániai Nemzeti
Kisebbségkutató Intézetet.
„Úgy véljük, ez a
hozzáállás teljes mértékben sértő és antidemokratikus, és nagyon komolyan
megkérdőjelezi a romániai kormányzat elkötelezettségét a nemzeti közösségekkel
folytatott párbeszéd és együttműködés terén. Határozott álláspontunk az, hogy
nem az államnak kell eldöntenie, és elmondania azt, hogy Románia modellértékű
kisebbségpolitikát folytat, hanem a kisebbségi szervezeteknek kell
meghatározniuk a saját sorsukat érintő intézkedések milyenségét” – fogalmaz az RMDSZ elnöke
levelében. Kelemen Hunor kihangsúlyozza: fontosnak tartja azt, hogy az Európai
Unió egyik legfontosabb intézménye ne csak kirakat-konferenciákon értesüljön a
nemzeti kisebbségek helyzetéről, hanem a kisebbségi szervezetektől is kapjon
tájékoztatást. Éppen ezért levelében 14 pontban foglalja össze a nemzeti
kisebbségeket ért jogsértéseket, illetve a vonatkozó jogszabályok betartására
vonatkozó jelenlegi helyzetet.
Elsőként
a marosvásárhelyi Orvosi és
Gyógyszerészeti Egyetem esetére hívja fel a figyelmet, ahol évek óta nem
sikerül beindítani az önálló magyar nyelvű kart, bár egyértelműen fogalmaz az
oktatási törvény vonatkozó paragrafusa, és ugyanezt a törvényt sikeresen
alkalmazták a kolozsvári Babes–Bolyai
Tudományegyetemen. Bár a kommunizmus bukása után Romániában az egyik legjelentősebb
kisebbségi jognak számított a nemzeti
szimbólumok használatára vonatkozó törvény, a közelmúltban visszarendeződés
történt: a Kovászna megyei prefektus magyar embereket büntetett a magyar
himnusz nyilvános énekléséért, a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektusok
pedig folyamatosan büntetik a polgármestereket a nemzeti szimbólumok használata
miatt. A törvényszéken és bíróságon való anyanyelvhasználat
csupán a vonatkozó jogszabály szövegében létezik: gyakorlatilag az
igazságszolgáltatás intézményei nem alkalmaznak fordítókat a peres ügyek
lebonyolítására. A helyi közigazgatásban is csak hozzávetőlegesen alkalmazzák a
törvényt: az önkormányzatok egy része egyszerűen nem hajlandó kétnyelvű feliratokat, utcatáblákat
kihelyezni. És bár a törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a
kisebbségiek aránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező biztosítani a kétnyelvűséget, az önkormányzatok nem
biztosítják a törvény alkalmazásához szükséges erőforrásokat: nincsenek
kétnyelvű űrlapok, vagy kellő számú, nyelvismerettel rendelkező
alkalmazott. A román állam folyamatosan
figyelmen kívül hagyja az Európai Unió azon javaslatát, hogy a tagállamok
tartsák szem előtt egy-egy régió történelmi és nyelvi sajátosságait,
hagyományait. Minden alkalommal, amikor a régiók átszervezéséről zajlik a
közvita, a kulturális, nyelvi és
történelmi sajátosságokat nem veszik figyelembe. A
nemzeti közösségek autonómiatörekvéseit biztonságpolitikai veszélyforrásnak
minősíti a Belügyminisztérium legújabb biztonságpolitikai stratégiatervezetében.
Ez egyszerűen elfogadhatatlan, és ellentmond számos Európa Tanácsi javaslatnak,
így például a 2014-ben elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogvédelmére vonatkozó
Kalmár-jelentésnek. A Regionális vagy
Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája alkalmazására vonatkozó jelentést a
román külügyminisztérium 2012 óta nem hajlandó elkészíteni, bár a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség ezt folyamatosan kéri, és elkészítette a saját
árnyékjelentését. Az egyházi és
közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása szinte teljesen leállt, annak
ellenére, hogy jogszabály biztosítja a visszaszolgáltatás kereteit. 2014-ben
egy bírósági döntés során megtörtént az
első visszaállamosítás: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét
elvették a Református Egyháztól, miután az törvényesen visszakapta. Úgy véljük,
a magyar nemzeti közösség és a román állam között az együttműködés keretei
sérültek, ezért kérjük az Európa Tanács, valamint az Európai Unió
kisebbségvédelmi intézményeit, kiemelt
figyelemmel kövessék a kisebbségi jogok alkalmazását Romániában. A Romániai
Magyar Demokrata Szövetség 1990 óta a demokrácia eszközeit használva számos
kisebbségi jogot vívott ki, jelentős eredményeink vannak, viszont úgy véljük,
ez egy olyan folyamat, amelynek nem értünk a végére. A nemzeti kisebbségek
gazdagítják az ország kulturális sokszínűségét, a kisebbségi jogok pedig nem
fosztják meg a többségi állampolgárokat semmitől. Úgy véljük, a román állam és a nemzeti kisebbségek
közti kapcsolatot új alapokra kell helyeznünk. Az RMDSZ olyan kisebbségi
jogszabályozást kér, amelyeket más, Európai Uniós államokban sikeresen
alkalmaznak. A kiszélesített közösségi
jogok nem veszélyeztetik a román állam egységét, az autonómia és a
régiósítás nem bontja meg ezt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az európai
kisebbségeket összefogó Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen
kéri az Uniót, hogy alkosson egy, a
nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó, kötelező érvényű jogszabályt a
tagállamok számára, amelynek alkalmazását egy aktív monitoring-rendszerrel
tudná hatékonyan követni.
Kelemen
Hunor levele végén leszögezi, az állam és a nemzeti kisebbségek közti
kapcsolatban a párbeszédnek, a jóhiszeműségnek és a bizalomnak kell érvényesülnie,
nem úgy, mint a kolozsvári konferencián, ahol a román állam egyszerűen
nemlétezőnek tüntette fel a romániai magyar kisebbséget.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|