Immár öt éve annak, hogy az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta azt a határozatot, amely Áder János és Tőkés László néppárti képviselők kezdeményezésére a ciántechnológián alapuló bányászat európai betiltását indítványozta. A 2010. május 5-én elfogadott határozatban a parlament arra szólította fel az Európai Bizottságtól, hogy 2011 végéig tiltsák be a cianidos bányászatot. Ez azonban mind a mai napig nem történt meg.
A ciánlúgzás (vagy cianidos lúgzás) olyan kohászati technológiának minősülő kémiai eljárás, melyet fémtartalmú ásványok feldolgozása során – elsősorban alacsony fémtartalmú ércekből – arany kinyerésére alkalmaznak. Hideg kohászati technológia, melyet a nagymennyiségű nyersanyagszállítás csökkentése érdekében általában a bányászat helyszínén vesznek igénybe. A cián minden biológiai szervezet számára erős méreg. Az emberi szervezetbe jutva 60-80 milligramm már 2-3 órán belül fulladást és halált okoz. A veszélyesség legnagyobb mértékben a zagytározók üzemeltetésénél jelentkezik elszivárgás, átömlés vagy gátszakadás formájában. A zagytározókban esetenként millió köbméteres nagyságrendben halmoznak fel meddőt, amely mindig tartalmaz a technológiából visszamaradó ciánvegyületeket. Ezek egy része a napfény hatására az idő előrehaladtával kevésbé toxikus anyagokká bomlik le, de teljes eltűnésükkel nem lehet számolni. Éppen ezért környezetvédelmi szempontból beláthatatlanok az esetleges negatív következmények.
Európában a legnagyobb cián- és nehézfém-szennyezés 2000. január 30-án következett be, amikor a romániai Nagybánya közelében az arany kioldásával foglalkozó üzem zagytározó gátja átszakadt, a méreg pedig a Tisza folyóba került, elpusztítva annak szinte az egész élővilágát. 2009. december 8-án a Magyar Országgyűlés kimondta a cianidos bányászati technológia tilalmát Magyarországon. Viszont az Európai Unió 2006-ban csupán a ciánt használó technológiák környezetvédelmi előírásait szigorította meg. Az utóbbi években ugyancsak Romániában, mégpedig az Erdélyi-szigethegységben, Verespatakon történtek próbálkozások egy nagyszabású kitermelés beindítására.
A hivatkozott EP-határozat 5. évfordulója alkalmából Tőkés László erdélyi képviselő több kollégájával együtt közös folyamodványban fordult az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosához, Karmenu Vellához (a képen), azt kérve, hogy az európai bizottság minél hamarabb szerezzen érvényt a parlament határozatának. Nyomatékosan felhívták a biztos figyelmét arra, hogy az európai törvényhozás egyértelmű felszólítása ellenére a Bizottság mint végrehajtó szerv mindmáig adós a végrehajtással.