Fogságban hitükért és meggyőződésükért
MÁÉRT - 2015. május 27., szerda 14:53
Tőkés László európai képviselő és az Emberi Jogok Határok Nélkül (Human Rights Without Frontiers – HRWF)
elnevezésű civilszervezet közös rendezésében került sor május 26-án,
Brüsszelben a Fogságban hitükért és meggyőződésükért
címet viselő nyilvános közmeghallgatásra, melynek keretében a
szervezetnek a vallási és hitbeli
szabadság 2014. évi helyzetéről szóló jelentését mutatták be. Az egész világra kiterjedő dokumentum
célja azon országok jogsértő gyakorlatát számba venni, ahol vallási
hovatartozásuk és hitbeli meggyőződésük miatt szenvednek üldöztetést, börtönt
és halált emberek és egész közösségek. A jelentés javaslatokat fogalmaz meg az
EU-intézmények, illetve az illetékes nemzetközi szervezetek számára a lelkiismereti-
és vallásszabadság megvédelmezésére nézve, nevezetesen az elmarasztalt
országokkal szembeni fellépés, az üldözöttek hatékony védelme, valamint a
jogvédő civilszervezetek munkájának támogatása tekintetében. A minikonferencia
moderálását EP-képviselőnk brüsszeli munkatársa, Ferenczy Zsuzsa végezte.
Megnyitó beszédében erdélyi képviselőnk – egyebek
mellett – az örmények, a zsidók, a romák egykori kollektív megsemmisítésével állította párhuzamba a kereszténység ellen napjainkban
elkövetett valóságos népirtást, határozottan elítélve és visszautasítva azt,
hogy a világon bárki, bármely közösség vagy nép vallási hovatartozása miatt
szenvedjen üldöztetést.
Willy Fautré, a HRWF
elnöke arra emlékeztetett, hogy az ENSZ
Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának 18. cikkelye szerint „mindenkinek joga
van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz; ez a jog magában
foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának a szabadságát, valamint a
vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind közösségben, mind
nyilvánosan, mind a magánéletben, tanítás, életmód, istentisztelet és
szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát”. Ezzel szemben Kínában, Iránban és Észak-Koreában a lehető legdurvábban megsértik a vallásszabadságot. A
kutatások rendjén megállapították, hogy ezen országok kormányai kegyetlen módon
lépnek fel állampolgáraikkal szemben, börtönbe vetik és megsemmisítő munkatáborokba
zárják mindazokat, akik vallásukat szabadon gyakorolják és hitükhöz
ragaszkodnak. A dokumentum hatszáz olyan esetről számol be a világ húsz
országából, ahol az áldozatok hitük puszta vállalása miatt börtönben sínylődnek.
A lista kapcsán Mark Barwick, a szervezet munkatársa azt hangsúlyozta, hogy az
adatok és statisztikák mögött emberi
sorsok állnak. Őróluk nem szabad megfeledkeznünk, kiszabadításukért a
nemzetközi közösségnek kitartóan küzdenie kell. „A vallási üldözés alapvető oka
a vallási identitás. Az áldozatok nem azért kerülnek fogságba, mert valamely bűncselekményt
követtek volna el, hanem „csupán” azért, mivel olyan közösséghez tartoznak,
amely – a hatalom torz felfogása szerint – önmagában veszélyt jelent számára. Totalitárius
kormányok szemében a vallási hovatartozás közösségi jellegében, nem pedig
ideológiája miatt veszélyes. Éppen ezért oda kell figyelnünk, hogy a
vallásszabadságért való kiállásunkban a problémát ebben az összetett formájában
kezeljük – mutatott rá az előadó.
Alfiaz Vaiya, a HRWF
projektfelelőse elmondta, hogy az Európai Uniónak ezen a téren való fellépése
és hatékonysága továbbra is felemás marad, annak ellenére, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépte óta
komoly erőfeszítéseket tett a helyes irányba. Emlékeztetett, hogy 2012 júniusában az Európai
Tanács elfogadta az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó Stratégiai Keretet és a hozzá kapcsolódó
cselekvési tervet. A dokumentum ugyan helytálló elveket, célkitűzéseket és
prioritásokat fogalmaz meg, mindazonáltal a végrehajtás és a megvalósítás terén
még hosszú utat kell megtenni célkitűzései elérése érdekében.
Az Európai
Külügyi Szolgálat (EKSZ) képviseletében felszólaló Jean-Bernard Bolvin rámutatott, hogy a 2013-ban elfogadott, a lelkiismereti
és vallásszabadságra vonatkozó uniós iránymutató
éppen ezt a célt hivatott szolgálni. „Való igaz, hogy az EU – sajnálatos módon –
gyakran nem tesz eleget az elvárásoknak. Viszont a politikai akarat megvan erre,
és az Unió elkötelezett az iránt, hogy az eddiginél hatékonyabban lépjen fel a világszerte
egyre nagyobb méreteket öltő vallási
intolerancia, elsősorban is a
keresztények ellen irányuló vallásüldözés
ellen” – zárta beszédét a külügyi szakértő.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA