Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Hat év Bolívia börtöneiben – Tóásó Előd Brüsszelben
MÁÉRT - 2015. június 30., kedd 18:41
Amint az ismeretes, Tóásó Elődöt az Evo Morales elnök által vezetett
Bolívia közel hat évig tartotta fogva azzal a megalapozatlan gyanúsítással,
hogy társaival együtt az államfő ellen merényletet terveztek. Minekutána a
bolíviai ügyészség ejtette a terrorizmus vádját, erdélyi honfitársunk végül is öt
év és tíz hónap után, vádalku keretében, 2015 májusában szabadult törvénytelen
fogságából, és kalandos úton sikerült hazajutnia Magyarországra.
Mintegy két hónappal
szabadulása után, 2015. június 29-én Tőkés
László európai képviselő meghívására Tóásó
Előd a brüsszeli Európai Parlamentben rendezett közmeghallgatáson számolt
be bolíviai fogságáról és viszontagságairól. A rendezvény meghívottai között
szerepelt még Lukács Csaba újságíró,
valamint Caroline Dwyer, a bolíviai
„terroristatörténet” egyik halálos áldozatának gyászoló édesanyja.
A megbeszélés moderátoraként Szilágyi Zsolt kabinetvezető elégtétellel
üdvözölte Tóásó Előd és fogolytársa, a horvát Mario Tadic szabadulását. Felidézte, hogy Tőkés László erdélyi
képviselő és irodája kezdettől fogva milyen erőfeszítéseket tett a vádemelés
nélkül fogvatartott szovátai fiatalember megmentése érdekében. Kiemelt módon
méltatta Gál Kinga európai képviselő
szerepét, akinek kezdeményezésére az Európai Parlament önálló határozatban
foglalt állást a bolíviai hatóságok által meggyilkolt áldozatok ügyének
pártatlan kivizsgálása, valamint a jogellenesen fogvatartottak ügyének
törvényes rendezése érdekében.
Beszédében Gál Kinga
visszatekintett arra, hogy Gay Mitchell
írországi és Davor Stier horvát néppárti
képviselőkkel miként sikerült összefogni és elérni azt, hogy az említett
EP-határozat végtére megszülessen, és hogy az EU intézményei odafigyeljenek az
emberi jogok és a tisztességes bírói eljáráshoz való jog durva bolíviai
megsértésére.
Tóásó Előd nagy érdeklődés
övezte visszaemlékezése hatéves bolíviai kálváriája mélységein és kritikus
állomásain vezette végig a hallgatóságot. Egyebek mellett elmondta: ama bizonyos
2009. márciusi rajtaütés alkalmával Michael
Dwyert és a szintén erdélyi Magyarosi
Árpádot a bolíviai kommandósok valójában egyszerűen kivégezték, majd a
hotelben található helyszíni nyomokat szégyentelenül meghamisították. A tulajdonképpeni
cél az volt, hogy egy Evo Morales
elnök elleni nemzetközi összeesküvés leleplezését mutassák be és „inszcenálják”
a nyilvánosság előtt. Ennek felhasználásával utóbb az elnök két választást
nyert meg.
Tóásó Előd arról is beszámolt,
hogy az eltelt években több száz beadványt írt különféle nemzetközi
szervezeteknek, amelyek ügyének kezelését még a bolíviai ombudsman kivizsgálása
és interpretációja nyomán is jogsértőnek minősítették. A nagyra duzzasztott
„összeesküvési perben” összesen 37 vádlottat, helyi ellenzékieket, üzletembereket
és másokat vonultattak fel. Többüknek sikerült az országból kimenekülniük, de 22
embert sokáig börtönben vagy házi őrizetben tartottak. Az Amerika-Közi Emberi Jogi
Bíróság több mint öt év elteltével sem tárgyalta az ügyet. Az ENSZ illetékes
testülete viszont legfőképpen nővére, Dénes
Edit hathatós tájékoztatásának köszönhetően megállapította, hogy mind az ő,
mind pedig a Mario Tadic fogva tartása törvénytelen és önkényes. Tóásó fényképekkel
és bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a letartóztatásuk után megkínozták és
hamis tanúvallomásra akarták kényszeríteni őket. Meggyőződése, hogy a börtönben
külső segítség és az isteni gondviselés nélkül nem élhette volna túl a
megpróbáltatásokat. Ott ugyanis európai ember számára felfoghatatlan állapotok
uralkodtak, az állam semmilyen ellátást nem biztosított a raboknak, sem ételt,
sem egyebeket, mindenről maguknak kellett gondoskodniuk. Mindenért meg kellett
fizetni, ugyanakkor az intézményesen fenntartott romlás és korrupció annyira
eluralkodott, hogy a rabok bizonyos részlegeken még drogkereskedéssel is
foglalkoztak. Egyértelmű, hogy mind a kezdeti terrorakció, mind pedig megkínzatásuk
és fogva tartásuk során a bolíviai hatóságok lábbal tiporták az emberi jogokat.
A hivatalos beállítás szerint
2009. március 14-én éjjel a Santa Cruz-i szállodában elhunytak a karhatalommal
folytatott tűzharcban estek el. Ezzel szemben – Tóásó állítása és bizonyítékai
szerint – Magyarosit és Dwyert a kommandósok végezték ki. Az akkor 24 éves
írországi fiatalember édesanyja könnyeivel küszködve mondta el, hogy bár fia
most már soha többé nem térhet haza, ő azt szeretné elérni, hogy az elkövetők
bíróság előtt feleljenek tetteikért. Caroline Dwyer az akciót túlélő két
áldozathoz hasonlóan nemzetközi független kivizsgálást követel fia ügyében.
Lukács Csaba újságíró, aki
a Baptista Szeretetszolgálat önkénteseként minden évben meglátogatta Tóásót,
arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió már csak a Bolíviának nyújtott jelentős pénzügyi támogatás
fejében is joggal várhatja el az országtól a demokrácia szabályainak, az emberi
jogoknak és az igazságszolgáltatás függetlenségének a betartását. Ha egy magyar
gazdától az EU szigorúan számon kéri a szakmai feltételek betartását, miért nem
teszi ebben az esetben ugyanezt például Bolíviával? – tette fel a költői
kérdést.
Zárszavában Tőkés László
erdélyi képviselő honfitársi szolidaritását fejezte ki Tóásó Előd iránt. A Szabó Dezső által megfogalmazott elv
szerint: minden magyar felelős minden magyarért. Az ügyben oroszlánrészt
vállaló Gál Kinga, valamint a magyar néppárti és a magyarországi külügyi
képviselet mindvégig ebben a szellemben járt el Tóásó Előd ügyében – mondotta
–, sőt ugyanez érvényes európai viszonylatban, amikor is a Bolíviában fogva
tartott európai polgárok védelmében megkereséssel fordultak José Manuel Barroso európai bizottsági elnökhöz és az Európai Külügyi
Szolgálathoz, továbbá az EP határozati úton lépett fel érdekükben. Szívből jövő
együttérzését fejezve ki Dwyer asszonynak, képviselőnk arról biztosította a
jelenlévőket, hogy mind az emberi jogi, mind a külügyi bizottság keretében
folytatják harcukat a bolíviai emberiségellenes bűncselekmények feltárása és az
igazságszolgáltatás, valamint az áldozatok rehabilitálása érdekében.
Este a brüsszeli Magyar Házban újabb találkozóra került
sor Tóásó Előddel. A meghitt hangulatban lezajlott fórumon az érdeklődők
kötetlen formában ismerkedhettek meg az ominózus bolíviai történet újabb
részleteivel, melyről Lukács Csabáék filmet terveznek készíteni.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|