Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A határ melléki utazócsoportról és a határ menti mezőgazdasági együttműködésről szóló brüsszeli konferenciáról
MÁÉRT - 2015. október 21., szerda 10:43
A hét első napjaiban Tőkés László Magyarországon
megválasztott erdélyi európai képviselő meghívására a határ mindkét oldaláról
való, vegyes összetételű utazócsoport
tett látogatást Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A csoport tagjai között
szerepeltek a Debreceni Egyetem (DE) agrártudományi karának vezető
professzorai, valamint a karnak a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő
kihelyezett tagozatán végzett szakemberek, továbbá a partiumi és erdélyi magyar
gazdaszervezetek vezető képviselői.
A határ menti regionális, ezen
belül is a mezőgazdasági együttműködés volt a témája annak a konferenciának, melyre hétfő délután az
EP épületének Antall József-szárnyában került sor.
Megnyitó beszédében erdélyi
képviselőnk Ady Endre szuggesztív
metaforája értelmében a „magyar ugar”
felvirágoztatásáról és gyümölcsözővé tételéről szólt – európai összefüggésben –
a magyar élet minden viszonylatában. „Jelképes értelemben ez egy igazi »európai találkozó«, hiszen »a régiók
Európájában« kerül sor reá – kifejezéseképpen annak, hogy határ menti magyar
összetartozásunk szervesen beleilleszkedik a széles körű uniós együttműködés
rendszerébe, a magyar uniót hirdetve
az Európai Unióban” – mondotta.
Ezt követően Hannu Takkula finnországi európai
parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság (AGRI) tagja köszöntötte a
résztvevőket, rámutatva, hogy a skandináv államokban nagy múltja van a
regionális gazdasági, mezőgazdasági együttműködésnek. Finnország, Svédország,
Dánia, Norvégia és Izland részvételével 1962-ben alakult meg az Északi Tanács, amelynek egy
mezőgazdasági szakbizottsága is működik. A térség államaiban olyan
intézkedéseket vezettek be, melyek elősegítik a kisvállalkozók versenyképességét.
Néhány szóban a Farmerek Északi Tanácsát is bemutatta, mely a területi
fejlesztést és a mezőgazdaságot a fenntartható fejlődés követelményei szerint
igyekszik koordinálni. A finn képviselő szerint a régióknak és a tagállamoknak együtt
kell megtalálniuk a leghatékonyabb és a kölcsönösen kedvező megoldásokat.
Dr. Komlósi István
professzor, a DE Mezőgazdaság-,
Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja elmondta, hogy
agrártudományi karukat a világ legjobb 200 mezőgazdasági felsőoktatási intézete
között tartják számon. Az Észak-Alföld és a Partium régiók mezőgazdasági
potenciáljáról szóló előadásában – egyebek mellett – annak fontosságát
hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaságnak az egyébként jól működő
nyersanyag-előállítás mellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a
termékfeldolgozásra. Emellett a nagy területeken végzett, extenzív földművelés
térhódítását szorgalmazta. Komlósi István ezután meleg szavakkal méltatta a DE
nagyváradi kihelyezett tagozatának tíz esztendővel ezelőtti megalakulását. A
határ túlsó oldalán működő agrárképzés bemutatását Gáspár István, a szak egykori első évfolyamán végzett agrármérnök folytatta,
aki örömmel tudatta, hogy utóbb a Partiumi-Debreceni Agrárklubot is
létrehozták, ez a hallgatók és mezőgazdászok közötti határ menti együttműködést
hivatott elősegíteni.
Dr. Pepó Péter
professzor az Észak-Alföld és a Partium régiók agrárképzési és kutatási irányairól
tartott előadást – egyebek mellett – bemutatva az Európai Unió leggazdagabb és
legszegényebb régióit. Kiemelt fontosságúnak nevezte a vállalatok részvételét a
kutatásokban, és szólt azokról a kutatásokról, melyek szerint egy igazán
fejlett mezőgazdaság teremtheti meg a – partiumi, erdélyi – megmaradás gazdasági
alapját.
Dr. Kátai János professzor
a határ menti térség domborzati térképét, talajtani és geomorfológiai
adottságait, a talajt veszélyeztető tényezőket, valamint megmentésének
lehetőségeit mutatta be. A talaj egy olyan megújuló energia, amelynek megtartása
a jövő záloga – mondta az előadó.
Dr. Szilágyi Ferenc a
Partium Keresztény Egyetem tanára, a Partiumi Autonómiatanács elnöke az
erdélyi/partiumi megmaradás és az agrárgazdálkodás összefüggéseiről tartott
történelmi mélységű előadást. Az Érmellék
egyik tartópillére a partiumi identitástudatnak – állapította meg, majd eme
határon átnyúló kistérséget mutatta be: ez a terület valamikor borvidék volt
(Debrecen borvidéke), nyolc kisváros határolja, kulturálisan mindig a
református Debrecenhez, közigazgatásilag pedig Nagyváradhoz tartozott. A
Csallóköz mellett a legnagyobb határ menti magyar tömb. Az előadó örömmel
újságolta, hogy a PKE keretében nemrégen megalakították a Partiumi Területi
Kutatások Intézetét, mely a határ menti térség identitásának a megerősítését és
társadalmi-gazdasági fejlődését kívánja szolgálni.
Tiboldi László, a Csíkszéki
Gazdák Egyesületének elnöke bemutatta szervezetének, valamint a Romániai Magyar
Gazdák Maros megyei szervezetének tevékenységét. Mint elmondta, a kataszter
elkészítésével, a felkészítők és képzések megszervezésével azt próbálják
elősegíteni, hogy Székelyföldön is minél több tudatos gazda legyen, köztük sok fiatallal.
Gazdaszervezeteik idén meghívást kaptak a Budapesten megtartott 77. Országos
Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra (OMÉK), melyen
oroszhegyi pálinkájuk miniszteri különdíjban részesült.
Ezt követően Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák
Egyesületének ügyvezető elnöke bemutatta a kistáj problémáit. Szerinte az
előnytelen birtokszerkezet, a tőkehiány és a rossz támogatáspolitika által
okozott gondokat a bihari gazdakataszter kialakításával, a tudatos termelői
hozzáállással, valamint az érmelléki márkanevek bevezetésével lehetne
ellensúlyozni.
Szilágyi Gergely és Vincze Éva, a Hallgatói Önkormányzat
képviselői, a Debreceni Egyetem doktori iskolájának hallgatói tartottak
előadást a fiatalok szerepéről a mezőgazdasági ágazatokban, a nemzedékváltás
esélyeiről, valamint a kormányzati támogatásnak köszönhető eredményekről.
A
hozzászólások rendjén Pepó professzor az általa képviselt kar nevében
felajánlotta, hogy az érmelléki gazdákat minden rendezvényükre meghívják és
azokba bevonják.
Az előadók munkáját
megköszönve Tőkés László örömmel jelentette be, hogy a Partiumi Keresztény
Egyetemen a mezőgazdasági szak hazai akkreditálása útjára elindult. Remélhetőleg
nem fognak ugyanolyan akadályokat gördíteni elé, miként a múltban – mondta.
Az
európai parlamentről szóló délelőtti szemináriumon
a látogatócsoport tagjait köszöntötte Milan
Zver szlovéniai néppárti képviselő, aki Tőkés Lászlót egyrészt barátjának
és harcostársának nevezte, ugyanakkor a parlament egyik „morális autoritásának”,
akivel a kommunista múlt feltárása és a diktatúra bűntetteinek elítélése
kérdésében azonos véleményen vannak. A szlovén képviselő kitért az országát
sújtó válságra is, amelyet a menekültek Németországból és Ausztriából való
visszaküldése, valamint a Horvátország irányából érkező újabb sokaság okoz.
Szlovénia nem tudja kezelni az északról és délről jövő együttes nyomást, európai
segítség és megoldás nélkül mély válságba juthat, mondotta.
Ezután
Deli Andor délvidéki és Bocskor Andrea kárpátaljai képviselők
üdvözölték a látogatócsoportot. Bár Tőkés Lászlóval együtt ők is a Fidesz-KDNP
nemzeti listáján kaptak európai mandátumot, az ő országaik unión kívüli
országok még, éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy a magyar érdek
képviselete mellett – Szerbia,
illetve Ukrajna állampolgáraiként – országaikat
és az ezekben élő nemzeti közösségüket is reprezentálhatják. Tőkés László
képviselőtársaival együtt európai szinten is híven jeleníti meg a külországokba
szakadt magyar nemzetrészek határokat meghaladó egységét – domborodott ki az
október 19-i brüsszeli szemináriumon.
1 csatolt kép
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|