Horvátországi magyarlakta települések a nyelvi tájképen
MÁÉRT - 2015. november 25., szerda 14:33
A Zrínyi Magyar Kultúrkör és a Glotta Nyelvi Intézet
Nyelvi tájképek Baranyában és Szlavóniában címmel rendezett plakátkiállítást
múlt hét csütörtökön az eszéki Waldinger hotelben a magyar nyelv napja
alkalmából. A kiállítás elsődleges célja az volt,
hogy képet adjon a drávaszögi és a szlavóniai települések lakosainak vizuális nyelvhasználatáról.
Az intézet munkatársai Bellye, Eszék, Kopács, Várdaróc, Laskó, Kórógy,
Ójankovác, Csúza, Kiskőszeg és Kengyia nyelvi tájképét dolgozták föl.
A
vizuális nyelvhasználat kutatása „nyelvi tájkép” címszó alatt önálló kutatási
területté nőtte ki magát az utóbbi tíz évben. A mai nemzetközi kutatások tágan
értelmezik a nyelvi tájkép fogalmát, így különféle vizuális nyelvhasználati
módokkal foglalkoznak. A fogalmat kanadai szociálpszichológusok fejlesztették
ki a quebeci franciák etnolingvisztikai vitalitásának kutatására; a táblák és a
feliratok (geo)szemiotikai alapú, kvalitatív szempontú vizsgálatát pedig
Scollon és Scollon (2003) könyve alapozta meg. Ezt követően a képelemzés a
kutatások, különösen a többnyelvű nyelvi elrendezések leírásának egyre
szervesebb elemévé vált.
A
nyelvi tájkép egyre növekvő nemzetközi irodalmában kiemelt szerepet kap a
kérdés: a vizuálisan is leírható többnyelvű szociolingvisztikai valóságban
hogyan jelenítődnek meg és értelmeződnek a különböző kisebbségek nyelvei.
Az
utóbbi időben a Kárpát-medencében is egyre több, jobbára elszigetelt kutatás
született e tárgykörben, illetve a kétnyelvű írásbeliséggel vagy akár a
hivatali nyelvhasználattal foglalkozó értekezések is tárgyaltak már számos
idevágó részletkérdést. Ugyanakkor a vizuális nyelvhasználatra fókuszáló,
összehangolt, átfogó vizsgálatok éppúgy hiányoznak, mint a több országra
kiterjedő összehasonlító elemzések.
A kiállítás célja
Dr. Lehocki-Samardžić Anna, a horvátországi Glotta
Nyelvi Intézet elnöke a kiállítás megnyitóján elmondta, a Nyelvi
tájképek Baranyában és Szlavóniában című kiállítás elsődleges célja, hogy képet
adjon a drávaszögi és a szlavóniai települések nyelvi tájképéről.
- Az
összehangolt, elméletileg és módszertanilag megalapozott kutatások szükségessége
azért is vitathatatlan, mert – különösen az elmúlt két évtizedben – mind a magyarországi
kisebbségek, mind a Kárpát-medencei magyar közösségek esetében jogi és
politikai szempontból gyakran tematizálódtak ezek a kérdések, és a vizuális
nyelvhasználat igen jelentős és élénk vitákat keltő területté vált – fejtette
ki dr. Lehocki-Samardžić Anna.
A
nyelvi tájkép nemzetközi kutatási gyakorlatával összhangban az eszéki kiállítás
is az interdiszciplináris megközelítéseket részesíti előnyben, hiszen a
nyelvészet mellett a földrajz, a történelem, a néprajz, a szociológia és a
jogtudomány művelői is foglalkoznak a vizuális nyelvhasználattal.
A szervezők
elmondták azt is, tervezik, hogy a jövőben a plakátkiállítást további
településeken is bemutatják, valamint a kutatási anyagból egy közös kötet is
készülne az Imre Samu Nyelvi Intézettel. Valamint azt is, hogy a kutatás folytatódik,
és minden magyarlakta település nyelvi képét feldolgozzák.
Nyelvi irodák
2001-ben a négy nagy magyarlakta régióban,
Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján alakultak meg a nyelvi
irodák a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával,
ehhez csatlakozott 2007-ben az ausztriai, alsóőri Imre Samu Nyelvi Intézet,
amely interregionális központként koordinálta a három kisrégió, Muravidék,
Őrvidék és a Drávaszög nyelvészeti kutatásait. Az MTA Termini Magyar Nyelvi
Kutatóhálózata tömöríti a határon túli magyar nyelvi irodákat és intézeteket, amelynek
2014-től tagja a horvátországi magyarok nyelvét kutató Glotta Nyelvi Intézet
is. A horvátországi nyelvi intézet a gyorsan fogyó horvátországi magyar
közösség nyelvének kutatását tűzte ki fő céljául, de emellett számos más
tevékenységet is kíván folytatni.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA