A nemzeti kisebbségek kérdésének nemzetközi vonatkozásairól szervezett kerekasztal-beszélgetést a KAT
MÁÉRT - 2016. február 11., csütörtök 14:22
A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) Nemzetpolitikai kerekasztal című
rendezvénysorozatának harmadik beszélgetésére került sor február 10-én, szerdán
a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében. A rendezvényen öt
partnerintézmény – két egyetem és három kisebbségi ügyekkel foglalkozó
kutatóközpont – által javasolt előadó a nemzeti kisebbségek kérdésének nemzetközi vonatkozásait járta
körül. Székely István, a KAT elnöke a kerekasztal célkitűzései kapcsán
kiemelte: „a rendezvény célja nemzeti
létünk szempontjából fontos kérdések társadalmi vitája, ehhez kívánjuk
megnyerni az egyetemi oktatókat, tudományos kutatókat. Meggyőződésünk, hogy az
egyes szakpolitikai kérdések tudományos megközelítése alapját képezheti az
újratervezésnek, célkitűzéseink pontosításának a gyorsan változó világ
feltételeinek megfelelően.”
Horváth
István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke kifejtette:
a kilencvenes évekhez képest, amikor a kisebbségi kérdés a délszláv háború,
vagy a Szovjetunió szétesése vonatkozásában került előtérbe, mára elvesztette
biztonságpolitikai jelentőségét, és egyben fontosságát a nemzetközi politika
színterén. Jelenleg a menekültek és migránsok megoldatlan kérdése domináns, ami
azt is eredményezi, hogy a nemzetközi intézmények odafigyelése a kisebbségi
kérdésre csökkent, a jogok pedig megrekedni látszanak a létező szabályozás
szintjén.
Herner-Kovács
Eszter, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet kutatója elmondta,
a kisebbségvédelem nemzetközi jogi dokumentumaiban szereplő előírások javarészt
nem kikényszeríthetők, és betartásukról, végrehajtásukról az adott állam saját
maga készít jelentést, ami nem elég hatékony módja az ellenőrzésnek. Ennek
ellenére léteznek olyan lehetőségek, mint például az adott kisebbség
szervezetei által is benyújtható árnyékjelentések, amelyekkel érdemes ezeket a
szűk határokat feszegetni.
„Az 1918-as gyulafehérvári,
a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó nyilatkozatban foglaltak be nem
tartását a nemzetközi intézmények elé lehetne vinni, bár erre a kisebbségnek
nincs nemzetközi jogalanyisága” – fogalmazott Fábián Gyula, a Sapientia EMTE oktatója. Véleménye szerint a
gyulafehérvári nyilatkozat jogforrásnak számít, ezért a kisebbségi
érdekérvényesítés politikai eszközei mellett a kérdés jogi felvetése is fontos
lehet.
Kántor
Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a
kisebbségi szervezetek és az anyaország konkrét jogvédelmi és jogkiterjesztési
lehetőségeiről beszélt. A nemzetpolitikai célok lebonthatóak kisebb célokká
vagy részcélokká, amelyek a különböző nemzetközi tudományos és politikai
fórumokon megjeleníthetők – mondta el véleményét. Összehangolt stratégia
alapján számos területen – például
nyelvi jogvédelem, vagy az oktatás terén – a nemzetközi közvélemény érzékennyé tehető, és eredmények érhetőek
el.
„A határon túli magyar
kisebbségek nem tudtak sikeresek lenni abban, hogy nemzetközi, nagyhatalmi
támogatást szerezzenek nagyon sajátos követeléseiknek és elvárásaiknak. A
nemzetközi intézmények figyelmét vélhetően csak úgy tudjuk lekötni, ha azokhoz
az ügyekhez keresünk szövetségest, amelyek általában foglalkoztatják a
lehetséges partnereket: például a diszkrimináció esetei és a restitúció.
Megfigyelhető, hogy a napirend élén szereplő, főleg az intézményes
keretekre, vagy a nyilvánosság soknyelvűvé tételére vonatkozó, számunkra
kiemelten fontos követeléseink iránt a nemzetközi közvélemény nem fogékony” – hangsúlyozta
Magyari Tivadar, a Babeş-Bolyai
Tudományegyetem oktatója
1 csatolt webcím
http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA