Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Budapesten ülésezett a KMAT
MÁÉRT - 2016. február 13., szombat 13:46
Másfél
éves szünet után ült össze a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsa (KMAT)
2016. február 12-én Budapesten, a Magyarság Házában. A testület 2004. június
16-án alakult meg Nagyváradon, több határon túli magyar politikai és polgári
szervezet társulásával.
Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot
hozzanak létre, amely lehetővé teszi a Kárpát-medencei magyarság
autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét. Ezen kívül a testület célul tűzte
ki a magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának megszüntetését, a teljes
egyenlőséghez szükséges nemzetközi segítség biztosítását, egy átfogó
Kárpát-medencei autonómiarendszer kidolgozását, valamint a nemzeti önazonosság
megőrzésének elősegítését.
A KMAT legutóbbi ülésére 2014 júliusában,
Bálványosfürdőn került sor. Időszerű vált tehát a Kárpát-medencében azóta
történtek értékelése, az autonómia ügyének számbavétele a tagszervezetek
beszámolója alapján, az európai, nemzetközi helyzet áttekintése az
autonómiaküzdelem vonatkozásban – állt a tagszervezeteknek küldött meghívóban.
Az ülés házigazdája a Miniszterelnökség
Nemzetpolitikai Államtitkársága volt, Potápi Árpád János államtitkár
csíkszeredai munkalátogatásáról küldött levélben köszöntette a tanácskozókat. A
Szilágyi Péter helyettes államtitkár által felolvasott üzenetben a
nemzetpolitikáért felelős államtitkár megerősítette: alkotmányos
kötelezettségeinek eleget téve a magyar kormány minden rendű és rangú
támogatást igyekszik megadni a határon túli magyar nemzetrészeknek, éljenek
azok kisebbségben, szórványban vagy diaszpórában. Ebbe szervesen beleillik az a
támogatás, amit a kormányzat az autonómiatörekvéseknek, illetve ezek
összehangolásának és egységesítésének ad. Schöpflin György politológust,
európai parlamenti képviselőt idézve fejezte ki sajnálkozását az államtitkár,
hogy a fejlett európai országok nem hajlandó tudomásul venni: a nyugati, működő
autonómiák és a Kelet-Közép-Európában óhajtottak között nincs semmilyen
különbség. Ami ott elfogadott és üdvös, annak itt is létjogosultsága van. A
magyar kormánynak és a határon túli magyar autonomistáknak együttesen kell
demonstrálniuk a nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseinek természetes és
legitim voltát – utalt rá a KMAT-nak írott üzenetében Potápi Árpád János.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette le a KMAT-ülést, a testület
elnökeként üdvözölte a házigazdákat, a meghívottakat és a tagszervezetek
küldötteit, sajnálattal állapítva meg, hogy a Magyar Közösség Pártja és a
Magyar Polgári Párt ugyanúgy nem vesz részt a tanácskozáson, mint a megfigyelői
státussal rendelkező RMDSZ. A felvidékiek a választási kampány hajrájára
hivatkozva mentették ki magukat, a két erdélyi párt vissza sem jelzett. Holott
az autonómia ügyében elengedhetetlen a nemzeti összefogás – hangzott el az ülés
szünetében tartott sajtótájékoztatón is a konklúzió, amit a média jó érzékkel
szűrt le és közvetített a tegnapi nap folyamán.
Az ülés első felében megtörtént az autonómia
ügyének számbavétele a Kárpát-medencében, a tagszervezetek megjelent
képviselőinek beszámolói alapján. A Székely Nemzeti Tanács nevében Izsák Balázs
elnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Sándor Krisztina ügyvezető
elnök, az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Toró T. Tibor elnök szólt. A Vajdasági
Magyar Szövetség részéről Bús Ottó intézőbizottsági elnök, a Vajdasági Magyar
Demokrata Párt részéről Csorba Béla elnök, a Vajdasági Magyarok Demokratikus
Közössége részéről Csonka Áron elnök tartott beszámolót. Brenzovics László
elnök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Jakab Sándor elnök a
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Ábrahám Borisz alelnök a
Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Deák Ernő volt elnök pedig az
Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége képviseletében
szolgált tájékoztatással. Szinte egybehangzónak tűnt a beszámolók nyomán az a
vélekedés, hogy a legutóbbi KMAT-ülés óta nem történt érdemi előrelépés
autonómiaügyben, esetenként még visszalépés is tapasztalható a nemzetközi
helyzet és a különféle regionális vagy kontinentális válságok miatt.
Az ülésen meghívottként részt vett Szili
Katalin miniszterelnöki megbízott, akit a határon túli magyar közösségek
autonómiaügyeinek koordinálására kért fel Orbán Viktor kormányfő, s aki az
örvendetesnek mondható konvergenciák leltározása és a sajnálatosan létező
divergenciák áthidalása terén elértekről szólva emlékeztetett: neki a
közvetítés és egyeztetés a feladata, nem a diktálás. A budapesti kormányzat nem
gyámkodni, hanem segíteni akar az autonómiakérdésben, e tekintetben viszont
mindent megtesz, amit megtehet.
Tőkés László – aki a magyar kormánypártok
lillafüredi kihelyezett frakcióüléséről érkezett a KMAT-ülésre – elmondta: a
kormányfő kifejtette ott, hogy eljött az ideje az improduktív belső
konfliktusok lezárásának. Ez különösen fontos az autonómia ügyében – mutatott
rá a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsának elnöke. Szerinte a határok
fölötti nemzetegyesítés mellett a külhoni magyarság önrendelkezése az a
politikai intézmény és érték, amelyen a nemzetpolitika nyugodhat, és ebben a
kérdésben elengedhetetlen a nemzeti összefogás.
Felül kell emelkedni a pártpolitikán, és egységet kell teremteni a
sokféleségben. Önösszeszedésre is szükség van, mert egy helyben topogás
észlelhető az autonómia ügyében. A KMAT folytatni kívánja a megkezdett munkát,
és kellő elszántságra buzdítja a tagszervezeteket.
Izsák Balázs a közelgő székely szabadság
napjára hívta fel a figyelmet. Ez a március 10-e arról is szól, hogy a
demokratikusnak és jogállamnak mondott Romániában érvényesül-e az egyik
alapvető emberi jog, a gyülekezésé – mutatott rá. A tervezett nagyszabású marosvásárhelyi
demonstráció azt is bizonyítani hivatott, hogy nem lankad az autonómiamozgalom
Erdélyben.
Szintén meghívottként vett részt az ülésen
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, valamint Csóti
György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, aki bemutatta a magyar kormány
által támogatott civil szervezetet és annak jogsegély-szolgáltató törekvéseit.
Elmondta: sokféle együttműködési lehetőség van a KMAT és a KJI között, az egyik
ilyen pászma az a kisebbségvédelmi monitoring-rendszer, amelynek létrehozásáról
a 2014-es bálványosfürdői ülésen döntött tanács.
A KMAT pénteki ülésén megválasztották a
testület új titkárát Bedő Árpád személyében, megköszönve a visszavonult Mécs
László jó évtizedes önzetlen munkáját. Döntés született arról, hogy ebben az
évben két nagyszabású autonómiakonferenciát is szerveznek, egy Kárpát-medenceit
és egy nemzetközit.
3 csatolt kép
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|