A tizedik Bocskai-zarándoklatról
MÁÉRT - 2016. február 21., vasárnap 18:12
Idén ismét megtartották, immár tizedik
alkalommal, a Bocskai István
emlékére szervezett zarándoklatot,
melynek során a magyarországi hajdúvárosok és Hajdú-Bihar megye küldöttsége a fejedelem
életéhez kapcsolódó egyes helyszíneket keresett fel február 20-án és 21-én.
2007 óta minden évben megszervezik a
Bocskai-zarándoklat nevű körutazást, a történelmi Magyarország különböző régiót
felkeresve, ráérés és lehetőség szerint. Ezeken rendszerint a Hajdú-Bihar
megyei önkormányzat és a Bocskai István Emlékbizottság képviselői, a hajdúsági
polgármesterek, önkormányzati képviselők és meghívottaik vesznek részt, köztük
előadóművészek és újságírók is.
Idén csupán másfél nap állt a zarándokok
rendelkezésére, ez alatt Hajdúnánást, Debrecent, Kolozsvár, Gyulafehérvárt,
Nagyenyedet és Nagyváradot tudták útba ejteni. Utóbbi városban Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogadta őket a Királyhágómelléki Református
Egyházkerület székházában, amely jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetemnek is
otthona. A díszteremben megtartott
vasárnap déli kölcsönös köszöntésen az EMNT, a KREK, az Erdélyi Magyar Néppárt,
a Pro Universitate Partium Alapítvány, az ifjúság és a váradi polgárok
képviselői is jelen voltak. Az egyházkerület előző püspöke igei alapú
üdvözlőbeszédében Dávid királytól Bocskai fejedelemig vont történelmi ívet, az
ország- és nemzetegyesítés közös nevezője mentén.
Erdély egyik nagy politikai-katonai
vezetőjét méltatva Tőkés László kiemelte: a fejedelemnek rövid uralkodása alatt
ereje volt a szabadságharchoz éppúgy, mint az építkezéshez. Utalva a mai
évfordulóra – 1605-ben épp ezen a napon választották fejedelemmé Bocskai
Istvánt az erdélyiek Nyárádszeredában –, valamint a megemlékezés helyszínére,
elmondta: Bihar megye egykori főispánjára, Várad kapitányára, az egész Partium
urára, Erdély fejedelmére, Magyarország megkoronázott királyára úgy kell
emlékeznünk, mint egy olyan reálpolitikusra, ügyes diplomatára és kiváló
hadvezérre, aki a 17. század elejére szinte teljesen elpusztult magyar
államiságot megmentette, folytonosságát biztosította. Erdély aranykorának
megalapozójaként nagy formátumú államférfivá tette az is, hogy egyszerre védte és építette az országot és az egyházat. Bocskai Erdély
szuverenitásának és a királyi Magyarország jogállásának megtartásában épp olyan
elévülhetetlen érdemeket szerzett, mint a tizenöt éves háború lezárásában. A
régió pacifikálásának és a hajdúk letelepítésének történelmi áthallása: mi magunk
is a helytállás népe kellene legyünk, nem az elvándorlásé – mondotta európai
képviselőnk napjaink kihívásaira, népmozgásaira utalva.
A határok fölötti nemzetegyesítés egyik jelképeként is felfogható a
Bocskai-zarándoklat – mondotta köszöntésében Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, aki a körút
utolsó állomásán is vázolta Bocskai életútját és tetteit, végül idézett a
fejedelem politikai végrendeletéből.
Kátai
Zoltán Tinódi-lant díjas énekmondó, népzenész a 16-17.
századból ránk maradt, ismert és ismeretlen szerzőktől származó históriás
énekeket adott elő, legtöbbjük magáról Bocskairól és koráról szólt.
Az emlékezők ezt követően a székház belső
udvarán kialakított „partiumi panteonban” elhelyezték a tisztelgés koszorúit
Bocskai István emléktáblája – Győrfi Lajos karcagi szobrászművész 2009-ben
felavatott alkotása – alatt, és elénekelték a Himnuszt.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA