Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Március 15 ünnepe Csúzán
MÁÉRT - 2016. március 16., szerda 15:26
Az élő és töretlen magyar nemzethez
tartozásnak, a ’48-as örökséghez való hűségnek számos bizonyítékát adták a
drávaszögi, köztük a csúzai magyarok. 1897-ben itt, Csúzán már állt az obeliszk
Magyarország kormányzójának, Kossuth Lajosnak az emlékére. A Trianonnal
lebontásra ítélt emlékműből kiemelt Kossuth-dombormű megmentése és a művelődési
otthonban való felavatása is a sziklaszilárd kitartást jelképezi. Éppúgy, ahogy
a tisztelet koszorúi Ács Gedeon vagy Tóth Ambrus gondozott sírhantjain – mondta
Szilágyi Péter, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes
államtitkára a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) központi
csúzai megemlékezésén.
Az
1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legfontosabb
eseménysorozata volt, amelyben egy nép összetartó ereje, nemzettudata,
szabadságszeretete és büszkesége mutatkozott meg. Olyan hősök és hazafiak
küzdöttek a szabad Magyarországért, mint Kossuth Lajos vagy Petőfi Sándor.
A magyar
szabadságharc százada olyan időszak volt, amikor nem volt ritkaság, hogy falusi
lelkészek is tudóssá képezték magukat, s ha a hazaszeretet úgy diktálta,
nemzetük szabadságáért akár kardot kötöttek. Közéjük tartozott Kossuth tábori
lelkésze, Ács Gedeon is.
Ács Gedeon
nemcsak pénzt gyűjtött a forradalom megsegítésére, nemcsak szónoklataival biztatta
híveit, hogy vegyenek részt a Habsburgok elleni harcban, hanem személyes példát
is mutatott: beállt a harcolók közé, tábori lelkészük lett. A szabadságharc végnapjait látva úgy
határozott, hogy inkább a menekülőkhöz társul, mintsem vállalja a megalázó
börtönbüntetést. Tízéves száműzetés után tér haza szülőföldjére, ahol a csúzaiak
lelkésze lett, és haláláig fáradozott a kis közösség szellemi felemelkedéséért,
jobbításáért.
Tetteivel
nemcsak a csúzai, hanem a horvátországi magyarok tiszteletét is kiérdemelte,
így síremléke évek óta egyik központi helye a Horvátországi Magyarok
Demokratikus Közössége március 15-ei megemlékezésének.
Ács Gedeon
alakját és munkásságát Pinkert Ida, csúzai egyházközség gondnoka méltatta. Síremlékénél
idén is számos koszorút helyeztek el a hálás utókor képviselői. De nem
feledkeztek meg Tóth Ambrusról, Csúza első állandó tanítójáról sem, aki a szabadságharcban honvéd tüzérként
szolgált.
Ezt a
könyvtár előcsarnokában levő Kossuth-domborműnél lezajló koszorúzási ünnepség
követte, amelynek hangulatát az Alfalusi Vegyes Kar és a HMDK sepsei
alapszervezetének népdalköre alapozta meg alkalmi énekévek, majd Andócsi János,
a HMDK alelnöke szólt az egybegyűltekhez, ezt követően pedig a megszokott
„forgatókönyv” szerint sorban elhelyezték koszorúikat Kossuth arcmása alatt az egyesületek
képviselői, politikusok, közéleti személyiségek.
Ünnepi műsor
A 48-as
eszmékről, célokról, az akkori események következményeiről szóltak az ünnepi
műsor szónokainak beszédei is. A kultúrotthon nagytermében a közönségét elsőként
Jakab Sándor, a HMDK elnöke üdvözölte.
Szilágyi
Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára
ünnepi beszédében elmondta : „Március
idusán a Kárpát-medence és a világ magyarsága különös lázban ég, kivételes nemzeti
ünnepre készülünk. Fontos ünnepi helyszíneink között itt, a Drávaszögben
kiemelkedik Csúza, ahol az egykori tanító, Ács Gedeon, Kossuth Lajos tábori
lelkésze hirdette az igét, és ahol végső nyughelyét ma is tisztelet övezi.
Csúza népe azóta is örökségként őrzi 1848 üzenetét, ezért is megtisztelő, hogy
önökkel együtt, ezen a helyen emlékezhetem meg történelmünk dicső napjairól.”
Kiemelte,
hogy „szellemi szilárdság, ép és
kikezdhetetlen öntudat: ez mentette meg Drávaszög magyarságát minden időben.
Még a legnehezebb évtizedek során is, amikor Mohácsnál az egész ország térdre
kényszerült. Csúza, Vörösmart, Sepse, Laskó, Várdaróc és Kopács mindvégig
megmaradt magyarnak, és azok ma is, ezeregyszáz évet követően.”
Majd azzal
folytatta, hogy „a délszláv háború
idején, mint megannyiszor a történelem folyamán, újra helyt tudtak állni,
tanúbizonyságát adva emberiességnek és magyarságnak. Védték otthonaikat, hittek
a gondviselésben és a jövőben, és ezért lehetett az újrakezdés valóság.”
„Örömmel tapasztaljuk, hogy a
horvát-magyar kapcsolatok végre új esélyt kaptak" - hangsúlyozta, majd
hozzátette: „jó érzéssel tölt el
bennünket, hogy Horvátország vezetése odafigyel a magyar nemzeti kisebbségre (…)
a mi feladatunk élni ezzel a lehetőséggel, használni minden elérhető eszközt a
magyarság jövőjének és boldogulásának biztosítására”.
Magyar József zágrábi magyar nagykövet Orbán Viktor miniszterelnöknek a március
15-i nemzeti ünnep alkalmából a határon túli magyar közösségekhez szóló
üzenetét tolmácsolta.
Ünnepi
beszédet mondott még Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő (Fidesz – MPSZ),
miniszteri biztos, De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul, Dudás Károly, a Vajdasági
Magyar Szövetség Tanácsának elnöke.
A HMDK
központi, március 15-ei megemlékezésének vendége volt még többek között Hepp
Mihály, a magyarországi horvátok parlamenti képviselője, Pirityiné Szabó Judit,
a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője, Pohl Marietta, a Baranya
Megyei Közgyűlés tagja és a megyei vállalkozói központ igazgatója.
A
megemlékezés egy alkalmi összeállítással zárult, a programban az Alfalusi
Vegyes Kar, a HMDK sepsei népdalköre, a csúzai Pódium Irodalmi Színpad, a
Csárdás népi táncegyüttes és a Hajnalcsillag gyermektánccsoport lépett föl.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|