A nagyváradi Bibó-emlékrendezvényről
MÁÉRT - 2016. április 1., péntek 19:56
Bibó István (1911–1979) jogi doktor, egyetemi tanár, majd könyvtáros,
államminiszter, 56-os politikai fogoly emlékére szervezett rendezvénysorozatot
Nagyváradon és Kolozsváron a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és
Jogtudományi Kara, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Királyhágómelléki
Református Egyházkerület, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a
budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) A bonis bona discere – Jótól jót tanulni címmel.
2011 novemberében az ELTE Állam és Jogtudományi Karán Az államtudós és államférfi címmel
kétnapos konferenciát tartottak Bibó születésének 100. évfordulója alkalmából. Azóta
több helyen és alkalommal is bemutatták a centenáriumra készült kiállítást, az
ELTE ÁJK Perjátszóköre Bibóakták című előadását, levetítették a Hanák Gábor
történész-rendező által összeállított Bibó-interjúkat, továbbá
kerekasztal-beszélgetést szerveztek a tudós gyermekei, Bibó Borbála és Bibó István,
illetve Gyarmati György történész, Zsidai Ágnes és más kutatók szereplésével.
2015 novemberében a Sapientia EMTE által szervezett, A magyar tudomány napja Erdélyben
című rendezvényen felmerült, hogy a határon túli magyar társegyetemeket is
bevonják az emlékezéssorozatba.
Ennek eredményeként 2016.
március 21-én megnyitották a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem aulájában
a nemzetközileg kimagasló, magyar viszonylatban pedig az egyik legnagyobb
demokrata politikai gondolkodó, Bibó István életét és munkásságát bemutató,
több pannóból álló tárlatot. Április
1-jén emlékkonferenciát tartottak a PKE dísztermében, amely Tőkés László európai parlamenti
képviselőnek, az egyetem Alapítók Tanácsa elnökének üzenetével kezdődött. Mivel
ő ekkor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán vett részt az Országházban,
szavait Tolnay István, a Tanács alelnöke tolmácsolta. A Királyhágó-mellék előző
püspöke Bibó István példamutató munkásságát és helytállását méltatva idézte föl
a magyar ’56 erdélyi vonatkozásait,
személyes élményeit is megosztva: „Én magam a »családi
folklór« révén szereztem meg első ismereteimet a forradalomról. Első
gyermekkori emlékeim közé tartozik, amikor néhai Édesapám a pesti forradalom
eseményeinek hallására családunk első rádióját megvásárolta. Maléter Pálék
nevével együtt pedig minden bizonnyal drága Édesanyámtól hallottam első ízben
Bibó István nevének említését. Amit ők egykor csak suttogva mertek elmondani: a
félelemnek ez a hallgatása kísérte végig egész gyermek- és ifjúkorunkat. S
mivel nem menekültünk – de nem is menekülhettünk – el, a hatalmi
megfélemlítettségnek és az emberi gyávaságnak a pilléreire épülő kommunista,
nacionalista diktatúrának ebben a fojtogató légkörében kellett megtalálnunk a
módját és a lehetőségét annak, hogy mindennek ellenére, emberi és nemzeti
méltóságunkat, hitünket és a reménységet megőrizve, mégiscsak teljes értékű
emberi életet éljünk – Reményik Sándor szavával szólva: »ahogy
lehet«.” A hallgatás falának
leomlása után már prédikációiban idézhette Bibó talán leghíresebb, közszájon
forgó mondatát a félelemről:
„Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni” – írta a püspök,
arra biztatva mindnyájunkat: legyünk Bibó István követői, azaz „javíthatatlan
demokraták”, akik nem hajlandók félni! „Legyünk mindnyájan bátor szívű
keresztény demokraták, akiknek legfőbb erkölcsi legitimációs alapja: a népük
iránti szeretet. Íme, ezenképpen kerül közös nevezőre egymással a demokrácia és
a szeretet, mintegy erkölcspolitikai hitvallás gyanánt. Ekképpen kövessük arra
érdemes nagyjainkat és államférfiainkat, és szolgáljuk hűséggel nemzetünket.”
A továbbiakban az ELTE ÁJK Perjátszóköre előadta a Bibó-aktákat,
levetítették a Bibó-interjúkat, majd pódiumbeszélgetésre került sor Bibó
életművéről, illetve szellemiségéről.
A nagyváradi program után április
2-án délután Kolozsváron, a Sapientia
EMTE Tordai úti épületének Aula Magna termében folytatódik a rendezvénysorozat,
hasonló tartalommal. Ide kerül át a PKE-ről a vándorkiállítás is.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA