Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Nyilatkozat Csűry István informátori múltjának leleplezése tárgyában
MÁÉRT - 2016. július 17., vasárnap 09:39
Minekutána a múlttal való őszinte
szembenézés jegyében és féltve szeretett Egyházunk jól felfogott érdekében – a
legnagyobb sajnálattal – vállalkoztam arra, hogy püspökutódom, Csűry István titkosszolgálati múltját a
nyilvánosság előtt felfedjem, egymást követő, sorozatos támadások záporoznak
felém. Megdöbbenéssel kell tapasztalnom, hogy – ki tudja, hányadszorra – a
megszólalók ítélete és haragja nem annyira a szellemében ma is tovább élő román
titkosszolgálat, a Securitate és
volt ügynökei ellen, hanem sokkal inkább azok ellen irányul, akik leleplezik amazokat.
Csűry Istvánon nem csodálkozom.
Huszonhat évi cinkos hallgatás, illetve elhallgatás után mit is tehetne mást,
mint hogy a dolgokat csűrve-csavarva védekezésből átmegy támadásba, azt sem
átallva, hogy még a Partiumi Keresztény Egyetemen is üssön egyet.
A Fazakas
László (alias „KISS JÁNOS”) volt margittai lelkészt parlamenti
képviselőségig feltámogató és a Nagy
Sándor (alias „MOLDOVAN ILIE”) nagykárolyi esperest a Szatmár Megyei
Tanácsba juttató RMDSZ-szervezeteken
szintén nem lehet csodálkozni, amikor testületileg felsorakoznak Csűry István
mellett – bizonyára megvan az okuk reá.
A pártsajtón
sincs mit csodálkoznunk, amikor pl. a Maszol.ro
vagy a Reggeli Újság – melyik
burkoltabban, melyik nyíltabban – segítségére siet a bajbajutottnak. A Népszabadság egyenesen így fogalmaz:
„Egyházától kapott nagy pofont Tőkés László.” (2016. július 14.)
A Reggeli Újság ifjú főszerkesztője két
nap alatt kétszer is megszólal. Másodszorra azon örvendezik, hogy „Csűry püspök
a nagy nyilvánosság elé tárta” a Securitate Irattárait Vizsgáló Országos Tanács
(CNSAS), valamint a Királyhágómelléki Átvilágító Bizottság (KÁB) Csűry István
ártatlanságát igazoló iratait. Fiatalemberünknek illene tudnia, hogy ezen
iratokat, vagyis a CNSAS 2009.01.29/514
számú Igazolását (Adeverinţă),
valamint a KÁB 2010/6. számú Határozatát annak előtte én magam
hoztam nyilvánosságra, legutóbbi sajtóértekezletemen.
RMDSZ-en innen és pártsajtón túl viszont
valóban csodálkoznunk lehet azon, hogy a Királyhágómelléki Református
Egyházkerület Esperesi Kollégiuma
„becsületszóra” elhiszi Csűry Istvánnak, hogy nem volt kollaboráns, még mielőtt
vizsgálat tárgyává tenné a vonatkozó dokumentumokat, sőt mi több, a dicstelen
püspökelődöm, Papp László korszakára
emlékeztető szervilizmussal uszul reá korábbi püspökére, Tőkés Lászlóra. Megjegyzésre méltó, hogy a kilenc esperes közül
kettő maga is bizonyított módon ügynöke volt a Securitaténak.
Az Esperesek Kollégiumának vádaskodó
állásfoglalása nem más, mint egy szánalmas hűségnyilatkozat Csűry István
mellett. Tőkés László, amint hazug módon állítják, nem „támadja”, hanem éppen ellenkezőleg: védelmezni próbálja az Anyaszentegyházat a volt ügynököktől és az
egyházunkban továbbra is jelen lévő titkosszolgálattól.
Emberismeretem alapján remélni merem,
hogy az aláíró esperesek nagyobb
része az adatok hiányos ismeretéből, puszta jóhiszeműségből vagy lélektani
nyomás hatására csatlakozott az RMDSZ stílusában fogant Nyilatkozathoz. Őértük
és nekik mondom: csak a kommunista időkben volt gyakorlatban, hogy a Párt vezetői – felhatalmazás nélkül – „százezrek” nevében nyilatkozzanak,
amiképpen ők teszik. Ha mástól nem, hát tudják meg tőlem, hogy egy
negyedszázaddal ezelőtt nem „százezrek”, hanem éppenséggel milliók álltak Temesvár
mellé, és fordultak szembe a nacionálkommunista Ceauşescu-diktatúrával és annak
politikai rendőrségével, a Securitatéval – miközben egyesek még 1989
decemberében is besúgójelentéseiket írogatták…
Nagytiszteletű uraim, én nem „bizonyíték nélkül” tártam fel Csűry
István elhallgatott múltját – amint írják –, hanem saját szekusjelentéseivel dokumentáltam azt. Következésképpen nem
véleménybeli, hanem ténykérdéssel
állunk szemben. (Azóta egy újabb besúgói jelentése is előkerült, melyet ezúttal
szintén mellékelek.) Nem „lejárató kampányról” van tehát szó, amint rágalmazó
módon írják, hanem annak a valós
tényállásnak a bemutatásáról, melynek kiderítése ráadásul nem is az én
munkám, hanem (szegedi) Molnár János
egyháztörténész kutatásainak az eredménye.
A fügefalevél-számba menő két igazolásról
pedig azt kell tudni, hogy önmagukban mindaddig semmit sem bizonyítanak, amíg
Csűry István, alias „KISS” 5249. számú
hálózati dossziéját a CNSAS nem tudja vagy nem hajlandó a rendelkezésünkre
bocsátani (lásd a titkosszolgálati feljegyzések dossziészámát). Ennek hiányában
az egyházkerületi bizonylat sem sokat ér, hiszen felmentő határozatát maga is a
CNSAS igazolására (Adeverinţă) alapozza (lásd mellékelve a két igazolást).
Harag és indulat nélkül mit is
mondhatnánk azért mindezekre? Jézus
szavával szólva azt, hogy „legyen a ti beszédetek: úgy úgy; nem nem; a mi pedig
ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon” (Mt. 5,37). Azért: mentse Isten az ő
Egyházát a gonosztól!
Nagyvárad, 2016. július 16.
Tőkés
László
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|