Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Nemzetközi konferenciát tartottak Prágában az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából
MÁÉRT - 2016. szeptember 23., péntek 12:25
A
Közép-Európa országai a szovjet elnyomás idején és kísérletek a demokrácia
kivívására című konferenciát Csehország törvényhozásának felsőháza, a
szenátus dísztermében tartották szeptember 22-én a cseh parlament, Magyarország
prágai nagykövetsége, valamint az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja
nemzetközi civil szervezet közös rendezésében, az 1956-os magyar forradalom és
szabadságharc 60. évfordulója emlékbizottságának támogatásával. A rendezvény felett a cseh képviselőház és
szenátus egyaránt védnökséget vállalt.
Üdvözlőbeszédet Milan Stech és Jan Hamacek,
a cseh felső- és alsóház elnökei, illetve Pető
Tibor magyar nagykövet és Dominik
Duka prágai érsek, Csehország bíboros-prímása mondtak. „Történelmi
tapasztalataink hasonlóak, sokszor közösek. A visegrádi együttműködés
megtartása ezért rendkívül fontos” – szögezte le a szenátus elnöke. „Soha nem
felejtjük el, hogy a magyarok véráldozatot is vállalva felkeltek a kommunista
szovjet elnyomás ellen. A hősöket tiszteljük, és fejet hajtunk emlékük előtt” –
jelentette ki a cseh képviselőház elnöke. A prágai magyar nagykövet a magyar
történelem legfényesebb fejezetének minősítette az 1956-os forradalmat és
szabadságharcot, és köszönetet mondott a cseh parlamentnek, hogy támogatta a
konferencia megrendezését. A cseh katolikus egyház feje a magyar forradalom és
szabadságharc leverését az „európai történelem sötét napjának” minősítette,
méltatva Mindszenty József hercegprímás korabeli szerepét is Magyarországon. Karel Schwarzenberg volt cseh
külügyminiszter, aki 1956-ban Ausztriában élt, felidézte saját emlékeit a
magyar menekültek ausztriai fogadásáról, majd leszögezte: a magyar forradalom
megdöntötte azt a mítoszt, hogy a kommunista rendszerben a nép uralkodna,
hiszen éppen a magyar nép lázadt fel a kommunizmus ellen.
A Nela
Winkelmanova, az EELP-platform igazgatója által moderált, két panelből álló
fórum első részében arról esett szó történelmi párhuzamok és különbségek
felidézésével, hogy miként próbálták kivonni magukat a közép-európai országok a
szovjet elnyomás alól. A második panel címe önmagáért beszélt: A kommunista
rendszer megreformálhatatlansága. Tőkés
László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
elnöke ennek keretében tartott előadást Szabadságharc és ellenforradalmi megtorlások
címmel. Az 1989-es romániai forradalom egyik kiemelkedő szereplője szerint
Romániában 1956 után lényegében annyi személyt büntettek meg, mint
Magyarországon, holott Romániában nem volt forradalom. Úgy vélte: Bukarest a
magyarországi eseményeket a romániai magyar kisebbség vezetőivel való leszámolásra használta ki, és „mindmáig
adós a romániai magyarok elleni jogtalanságok elismerésével és orvoslásával” –
summázta a Magyar Távirati Iroda a püspök beszédének lényegét.
A közép-európaiak a hidegháború hősei
voltak, mert képesek voltak fellázadni a 2. világháború után kialakult rossz
világrend ellen – jelentette ki Németh
Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Rámutatott, hogy a
közép-európai országok, amelyek ma a visegrádi csoportot alkotják, fontos
szerepet játszottak a rendszerváltásban, a szovjet rendszer felbomlásában is,
és megpróbálják megvalósítani a szabadságról és a demokráciáról alkotott
elképzeléseiket, „a közép-európai álmot”.
Jaroslav Sebek cseh történész szerint az
1956-os magyarországi eseményeknek azért nem volt visszhangja a korabeli
Csehszlovákiában, mert a cseheknek és a szlovákoknak nem volt tapasztalatuk az
orosz elnyomással, a Szovjetuniót nagy szláv szövetségesnek tekintették, s a
gazdasági helyzet is jelentősen jobb volt, mint Magyarországon.
M. Kiss Sándor magyar történész előadásában
rámutatott, hogy a kommunista rendszer megpróbálta megváltoztatni a társadalom
alapértékeit, amelyeket a szabadság, a tulajdon és a hit jelentettek, de
sikertelenül.
Bukovszky László történész, a szlovák kormány
kisebbségügyi megbízottja viszont megjegyezte: a „visszhangtalanság” egy másik
oka, hogy a korabeli csehszlovák belügyi szervek nagyon hatékonyan intézkedtek
és ellenőrzésük alatt tartották a helyzetet.
Az 1989 előtti kelet-európai
forradalmak és forradalmi kísérletek egyértelműen megmutatták, hogy „a
kommunizmust nem lehet megreformálni, és csak akkor dönthető meg, ha megdől a
Szovjetunió is” – vélekedett Szerencsés
Károly magyarországi történész.
. Az MTI több, a konferencián részt
vevő politikust is megszólaltatott, akik szinte egybehangzóan jelentették ki:
Közép-Európa népeinek nagyon hasonlóak a múltbeli tapasztalataik, ezért a 21.
század elején szükség van egymás jobb megismerésére és az együttműködés
elmélyítésére. „A prágai konferencia
azért volt fontos, mert lehetővé tette a közös visszatekintést, s kimutatta,
hogy a magyar 1956-ra Közép-Európa
úgy tekint, mint a közös antikommunista forradalmak elindítójára” – mondotta
például Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök. Az 1956-os magyar forradalom az
1968-as csehszlovákiai eseményekkel, és nyolcvanas évek lengyelországi
eseményeivel folytatódott – tette hozzá, leszögezve: „A forradalmak lényege az
volt, hogy közösen tiltakoztunk a fennálló kommunista rendszer és a kétpólusú
világrend ellen.”
„Ez a konferencia is azt mutatja, hogy
történelmi tapasztalataink közösek, illetve nagyon hasonlítanak egymáshoz.
Egyebek között ennek alapján is mi szükségesnek tartjuk, hogy a tovább
mélyüljön a visegrádi országok
együttműködése” – vélekedett Milan Stech cseh szenátusi elnök. A jelenlegi
migrációs válsággal kapcsolatban kifejtette: a V4-ek nem törekednek az Európai
Unió felbomlasztására, de múltbeli tapasztalataik alapján érzékenyek, és
elutasítják, hogy újra egy központ mondja meg nekik, mit is kell tenniük.
Tőkés László EP-képviselő a maga során
úgy vélte: jelenleg olyan jó a közép-európai
együttműködés, hogy meg lehetne próbálkozni a kisebbségi problémák közös
megoldásának a napirendre tűzésével is. „Megítélésem szerint kifejezetten
Szlovákiával kapcsolatban merül fel a kisebbségi kérdés a V4-ek csoportjában.
Magyarország ezen a téren olyan bizalomépítő gesztusokat tett Szlovákia
irányába, és olyan jól alakul a kormányközi, az országközi kapcsolat, a
szomszédsági kapcsolat Szlovákiával, hogy ez megnyitja a lehetőséget a kisebbségi kérdés rendezésének az
irányába is. Számomra így vetődik fel a kérdés Romániával kapcsolatban is, de
általában véve a szomszédságpolitika
viszonylatában. Annyira rászorulunk egymásra, hogy a V4-ek csoportja szinte
kiegészül Romániával, a nyugat-balkáni térség országaival vagy éppenséggel
Ausztriával és a balti államokkal is, hogy még szélesebbre nyissam a kaput” –
folytatta erdélyi képviselőnk. „Közös
érdekeink vannak, amelyek után fényűzésnek számít, hogy egymást emésszük,
egymást fékezzük, ezért én a mai helyzetet egy nagyon alkalmas politikai
pillanatnak látom, hogy ezen a téren is nyitás történjen. Nem szabad azt tenni,
ami korábban történt Magyarország és Szlovákia viszonylatában, hogy jegelték
például az autonómia problémáját. A
kialakult bizalmi légkörben napirendre kellene tűzni a kényes kérdéseket,
például a kettős állampolgárság
kérdését is” – vélte Tőkés László.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|