Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Továbbra is Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke
MÁÉRT - 2016. szeptember 24., szombat 22:07
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács
(KMAT) Budapesten tartott munkaülést szeptember 23-án délután, a várbeli
Magyarság Házában, amit másnap délelőtt egy állásfoglalás elfogadása és
sajtótájékoztató tetőzött be. Egyebek mellett megtárgyalták a KMAT monitoring-rendszerének
kérdéseit, megejtették az elvégzett állapotfelmérés kiértékelését,
áttekintették a különböző együttműködési formákat és lehetőségeket, illetve
megtartották a tisztújítást. Ez utóbbi eredményeként újraválasztották a tanács
elnökévé Tőkés László püspököt, európai
parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét.
Az ülést követő sajtótájékoztatón a püspök felidézte: a tanács 2004-ben
alakult meg Nagyváradon az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács és a Székely
Nemzeti Tanács kezdeményezésére, a külhoni magyar polgári és politikai
szervezetek egyesítésére, a Kárpát-medencei közösségek autonómiatörekvéseinek
támogatására. Elmondta: a tanács idén felmérte
a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét. Megerősítést nyert, hogy a
számszerű kisebbségben élő, őshonos magyar nemzeti közösségek a környező
országokban diszkriminált helyzetben, másodrendű
állampolgárokként élnek, a szórványosodással és asszimilációval szemben
védtelenek.
A felmérés szerint az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a
közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket. Ugyanakkor a
közepes szintnél rosszabban érvényesül a közösségi önrendelkezési jog, a
független és demokratikus politikai képviselethez való jog, alacsony a nemzeti
közösségek állam általi védelme. Összességében: reális autonómiával egyik magyar kisebbség sem rendelkezik a
Magyarországgal szomszédos államokban.
A felmérés szerint ennek ellenére kielégítőnek mondható a magyar
nemzeti közösségek állapota, amennyiben a saját szervezetekhez való jogot és az
akadálytalan kapcsolatokhoz való jogot vizsgálják, elvi és törvényi szinten
pedig a megkülönböztetés nélküli, egyenlő bánásmódhoz való jog is biztosított. Ugyanakkor
a kutatás szerint a határon túli magyarok számára mindennapi küzdelmet jelent a
tájékoztatáshoz, a védelmi mechanizmusokhoz, a nyelvhasználathoz való joguk
érvényesítése, a legkevésbé pedig az anyanyelven történő, teljes vertikumú oktatáshoz való jog érvényesül. Magyar
nyelven lényegében csak a magyar állam által létrehozott vagy működtetett
egyetemeken lehet tanulni. A magyar nemzet és a magyar nemzeti közösségek
történelmét, kultúráját nem megfelelően tanítják a többségieknek, ez pedig
gátolja a társadalmi együttműködést, mivel nem oldja a meglévő nemzeti
ellentéteket.
A felmérés szerint a legjobb helyzetben a jogok érvényesülését tekintve
a legkisebb létszámú, azaz a szlovéniai magyar kisebbség van, őket a
horvátországi, az ukrajnai, a szerbiai kisebbség követi, a legrosszabb
helyzetben a legnagyobb lélekszámú szlovákiai és a romániai magyarok vannak.
A felmérés részleteiről Bedő
Árpád, a KMAT titkára elmondta: 2014-ben állították össze a
szempontrendszert a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának
vizsgálatára. Az űrlap 163 kérdést tartalmazott, 86 szempontot alapján, 14
témakörben, és hat ország kilenc szervezete koordinálta a kitöltetést.
A továbbiakban Tőkés László, a KMAT újraválasztott elnöke hangsúlyozta:
a Kárpát-medencei Autonómiatanács az október 2-i népszavazáson való részvételre és a nemmel való szavazásra buzdít.
Hozzátette: egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy a
problémákat helyben kell megoldani, ezért nem az elvándorlás jogát, hanem az
otthonmaradás jogát támogatják.
A helyben maradás a környező
országokban élő magyar kisebbségeknek olyan európai érték, amihez ragaszkodniuk
kell – hangsúlyozta a püspök. „Mi nem vagyunk kivándorlók, mi otthon szeretnénk
megoldani a problémáinkat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezért teljes
szívvel tudnak csatlakozni a népszavazás ügyéhez, és egyértelműen nemmel felelnek a feltett kérdésre.
Szerinte a népszavazáson való részvétellel a kettős állampolgárság valóságtartalommal telik meg, és szélesedik
az újrahonosított magyarok jogköre azzal, hogy részt vehetnek a voksoláson.
Az erről szóló állásfoglalást
aláírta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi
Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki
Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági
Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége,
valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége. Ebben az áll: erőszakos
támadás zajlik Európa ellen, humanitárius köntösben, ezért útját kell állni az
önsorsrontó brüsszeli politikának. Az illegális
bevándorlók inváziója Európa történelmének legsúlyosabb válságát jelenti,
mely középtávon az egész európai kultúrát eltűnéssel fenyegeti. Az elmúlt egy
évben beigazolódott, hogy az idegen kultúrájú, beilleszkedésre a legkisebb
hajlandóságot sem mutató, saját normáikat a befogadó társadalmakra ráerőltetni
igyekvő betolakodók a közbiztonság radikális megromlását, terrorfenyegetést, az
ún. no-go (a hatóságok által is került) zónák megszaporodását hozzák magukkal.
Az állásfoglalás szerint az Európai Unió jelenlegi vezetőségének politikája
semmilyen kilátással nem kecsegtet, hiszen bevándorló tömegek eltartására a
kontinens egyszerűen képtelen, a kötelező kvótarendszer azon túl, hogy súlyosan
sérti az érintett országok szuverenitását, nem old meg semmit.
Arra a kérdésre, hogyan tudják ösztönözni az erdélyi magyarokat a
népszavazáson való részvételre, Tőkés László a sajtótájékoztatón kifejtette: az
EMNT és az EMNP aktívan kampányol, nagy szerepet vállaltak a külhoni magyarok
választási regisztrációiban, segítenek az azonosító nyilatkozatok kitöltésében
és a levélszavazatok eljuttatásában az illetékesekhez. Sajnálatosnak nevezte
ugyanakkor, hogy az RMDSZ visszafogottan kampányol. Ennek ellenére reményét
fejezte ki, hogy Erdélyben a magyarországinál is nagyobb lesz a részvétel.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|